Az állatok mellett számos szolgáltatás várja a Marosvásárhelyi Állatkertbe érkezőket
Fotó: Haáz Vince
Három évvel ezelőtt szinte a nulláról, az alapoktól kezdte újjáépíteni a Marosvásárhelyi Állatkertet Szánthó János igazgató. A marosvásárhelyi születésű, nemzetközileg elismert szakember vezetésével új koncepció mentén lépésről lépésre fejlesztik európai színvonalú kulturális intézménnyé az állatparkot. Az igazgatói tisztséget 2021 őszétől betöltő Szánthó János az elmúlt időszak kihívásairól, megvalósításairól, új tervekről, a vásárhelyi állatkertben rejlő lehetőségekről beszélt a Krónikának.
2025. április 05., 10:072025. április 05., 10:07
− Európa egyik legrégebbi állatkertjéből, a már a 19. században is működő amszterdami királyi állatkertből érkezett a Marosvásárhelyi Állatkert élére 2021 őszén. Mi motiválta, hogy hazatérjen szülővárosába, és elvállalja a Somostetőn található állatkert vezetését?
− Gyermekkori álmom valósult meg, amikor elfogadtam az igazgatói kinevezést a Marosvásárhelyi Állatkert élére. Marosvásárhelyen születtem, és '64-ben, amikor megnyílt az állatkert, az első látogatók között voltam. Lelkesedésem azóta is töretlen, ismertem az összes igazgatót, Rend Laci bácsit, Bereczki Boldizsárt, mindenkit, aki itt dolgozott. Már 1990-ben, amikor elvégeztem az állattenyésztési szakot Kolozsváron, szerettem volna visszatérni szülővárosomba, de akkor erre nem volt lehetőségem, kihelyeztek Giurgiuba, amit nem fogadtam el. Úgy döntöttem, szerencsét próbálok Magyarországon, tizenkét állatkerthez küldtem el a jelentkezésemet, és a nyíregyházi állatkert az elsők között válaszolt, hogy várnak szeretettel. Ezzel kezdődött egy 17 éves együttműködés, amire csodaként tekintek mind a mai napig, majd következett az amszterdami királyi állatkert, ahol teljesen más lehetőségekkel, kultúrával, intézményvezetési perspektívával találkoztam. Hollandiai tartózkodásom alatt sem szakadt meg a kapcsolatom a vásárhelyi állatkerttel,
Amikor vezetőváltás történt a város élén, felkértek, hogy pályázzam meg az állatkert igazgatói székét, és így kerültem vissza Vásárhelyre.
Szánthó János igazgató európai színvonalra emelné a vásárhelyi állatkertet
Fotó: Haáz Vince
− A nyíregyházi állatpark és az amszterdami királyi állatkert mellett szerény állatkertnek számít a vásárhelyi intézmény. Milyen kihívásokkal szembesült, amikor ide érkezett?
− Megrémültem attól, amit itt tapasztaltam, és a polgármesternek is jeleztem, hogy a legjobb volna bezáratni az állatkertet, ilyen körülmények között az intézménynek nem lenne szabad látogatókat fogadnia. A kert Csipkerózsika-álmát aludta, Bereczki Boldizsár idejében történhettek az utolsó fejlesztések.
A város részéről nemhogy fejlesztések nem történtek, de még karbantartási munkálatokat sem végeztek.
Mivel nem végeztek minőségi munkát a 2010-es fejlesztésekkor, több berendezés tönkrement, így a zöld ház, a vízimadárkifutó és az elefántház is hagyott maga után kívánnivalót, és több kifutó is üresen állt. Újra kellett építenünk az infrastruktúrát a kanalizálástól a fűtés- és villanyhálózatig.
Egzotikus állatokkal is találkozhatnak a Marosvásárhelyi Állatkertbe látogatók
Fotó: Haáz Vince
− Sikeres utat járt be a szakmában, évekig volt egyik vezetője a nyíregyházi állatkertnek, amely ez idő alatt vált a térség legnagyobb és legkorszerűbb állatkertjévé, majd az amszterdami állatkert főkurátoraként szerzett tapasztalatokat. Milyen tervekkel látott neki a munkának, és mennyire sikerült ezeket megvalósítani az elmúlt három év alatt?
− Az elmúlt három évben az imént felsorolt problémákra próbáltunk megoldást találni, de egy 15 éve elhanyagolt kertet nem lehet egyik napról a másikra rendbe tenni akkor sem, ha van finanszírozás, a látványos eredményekhez idő kell.
Manapság az állatkertek már nemcsak annyit jelentenek, hogy állatokat mutogatnak kifutókban, ketrecekben, hanem oktatásról, kutatásról és kultúráról is szólnak. Ma már a állatparkoknak másfajta szakmai elvárásoknak, törvényi előírásoknak, szabályzatoknak kell megfelelniük, ami a személyzet számára is újfajta kihívást jelent. Mindezt pedig úgy kell tennünk, hogy a látogatók a háttérmunkából ne észleljenek semmit sem.
A Marosvásárhelyi Állatkertben látható a legnagyobb zebracsapat az országban
Fotó: Haáz Vince
− Milyen koncepció, filozófia alapján újítanák meg a marosvásárhelyi állatkertet?
− Annak idején, amikor elkezdtem a nyíregyházi állatkertben dolgozni, a vadaspark fényévekkel le volt maradva attól a vásárhelyi intézménytől, amit átvettem. Míg itt már volt majom- és madárház, oroszlánkifutó, ott nem voltak egzotikumok, kifejezetten hazai vadfajokkal, bölénnyel, dám- és gímszarvassal, őzekkel és talán farkassal találkozhattak a látogatók. Igazgatóhelyettesként és szakmai vezetőként mindenfele jártam a világban, hogy a legutolsó tendenciák szerint alakítsuk a határ menti település állatparkját, és az évek során óriási kapcsolathálózatot építettem ki. Aztán 2006-ban az amszterdamiak meghívtak a királyi állatkertbe, és 14 évet dolgoztam ott. Szerencsésnek érzem magam az ott eltöltött évekért, mert egy teljesen más intézményműködési koncepciót, filozófiát, munkamorált, kommunikációt ismerhettem meg, amit Marosvásárhelyen is szeretnénk gyakorlatba ültetni.
Például Bécsben már a repülőtéren találkozhatunk az állatkertet hirdető plakátokkal, és a Schönbrunni Állatkert évi hárommillió látogatót vonz, egyetlen intézmény sem büszkélkedhet ekkora látogatottsággal az osztrák fővárosban. Ugyanúgy Amszterdamban is, még a holland nemzeti múzeumot, a Rijksmuseumot sem keresik fel évente annyian, mint az állatkertet. Ez annak köszönhető, hogy az állatkertek már nemcsak az állatokról szólnak, hanem komplex intézmények, ahol észrevétlenül összefonódik a kultúra, a szakma, az állat- és környezetvédelem, oktatás, kommunikáció, pénzügy, vendéglátás és sok esetben a – mint Budapesten vagy Bécsben – a műemlékvédelem is. Marosvásárhelyen ezenkívül az erdővédelemben is részt vesz az állatkert, ugyanis a Somostető Natura 2000-es természetvédelmi területen található.
Számos majomfaj él a Marosvásárhelyi Állatkertben
Fotó: Haáz Vince
– Országos szinten a vásárhelyi állatkert az egyik legnagyobb állatpark, számos olyan állat van, ami csak itt látható, így évente sokan felkeresik. Milyen más kiaknázatlan lehetőségek vannak itt?
– Valóban az országban az egyetlen állatkert vagyunk, ahol a látogatók találkozhatnak zsiráffal, elefánttal, gibbonokkal, nagy zebra- és flamingócsapatunk van, de a papagájgyűjteményünk is egyedülálló.
− összehasonlításképp a nyíregyházi 24, a budapesti és amszterdami 10, a bécsi 17 hektáron, hazai viszonlatban pedig a bukaresti 5 hektáron terül el. Ez abból a szempontból előny, hogy hatalmas méretű kifutókat hozhatunk létre, és a látogatóknak lehetőségük van teljesen más dimenzióból, a természetes környezethez hasonló perspektívából a megfigyelni az állatokat.
– Míg külföldön dolgozott, folyamatos volt a kapcsolata a vásárhelyi állatkerttel. Számos állat került az ön közvetítésével Vásárhelyre, és évekkel korábban elindult egy folyamat, hogy a vásárhelyi állatkert felvételt kapjon az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségébe (EAZA). Hol áll most a folyamat, még milyen kritériumoknak kell ahhoz teljesülniük, hogy a vadaspark is tagja legyen a szövetségnek?
– A felvétel egy többéves folyamat, amelynek során bizonyos állatjóléti és egyéb beruházásokat kell kivitelezni az európai elvárásoknak megfelelően, ennek a tagfelvételnek a mentora én voltam. Sajnos az út göröngyösre sikerült, a korábbi vezetőségcserék miatt megtorpant a folyamat, most kértük a végső screeninget, átvilágítást.
A szakmai átvilágításkor nemcsak azt nézik, hogy az állatok jó körülmények között élnek, hanem az ellenőrzés a technológiától az adminisztrációig minden részletre kiterjed. Mivel már tíz éve stagnált a folyamat, rengeteg hiányosság volt ezen a téren is, amit az elmúlt három évben próbáltunk kiküszöbölni,
Fontos lenne, hogy tagjai legyünk az EAZA-nak, ugyanis a tagság keretében érkezhetnének új állatok a vásárhelyi állatkertbe.
A flamingók házát speciális anyagokból építették, az egzotikus madarak táplálékát külföldről rendeli a Marosvásárhelyi Állatkert
Fotó: Haáz Vince
– Az elmúlt években látni lehetett, hogy folyamatosan bővül az állatállomány. A megfelelő életkörülmények, tér, gondozás biztosításán túl mi szükséges, hogy új fajok kerüljenek az állatkertbe?
– Az állatok nagy része az európai szövetség fajkoordinációs programján keresztül kerül az állatkertbe. Ha egy új állatot szeretnénk, jelentkeznünk kell az adott faj koordinátoránál, és ha az állatkert megfelel a feltételeknek, biztosítani tudja az állat számára a megfelelő életkörülményeket, várólistára kerül. Például mielőtt flamingók érkeztek Marosvásárhelyre, az előírások szerint ki kellett alakítanunk egy bizonyos méretű kifutót, egy belső teret megfelelő hőmérséklettel, fényviszonyokkal és páratartalommal és specifikus anyagokból épült medencével, biztonsági rendszerrel, valamint biztosítanunk kell a táplálékát, amit az egzotikus madár számára Német- vagy Franciaországból és Hollandiából szerzünk be, ugyanis Romániában nem gyártják. Minden állat, amely egyik állatkertből egy másikba kerül, chippel van ellátva, ez alapján pedig a kartotékjában követni lehet nemcsak az egészségi állapotát, hanem a korábbi gondozói neve is fel van tüntetve, akikkel ha szükséges, fel lehet venni a kapcsolatot. Ez a fajta kapcsolattartás a személyzet számára is kihívást jelent, ezért a humán erőforrást is képeznünk kell. Ahhoz, hogy a személyzetet bizonyos állatfajok tartására kiképezzük,
Az utóbbi időben sikerült a gyűjteményt is bővíteni, Európa különböző állatkertjeiből érkeztek állatok, de egyelőre arra összpontosítunk, hogy rendbe tegyük és benépesítsük azokat a kifutókat, amelyek megvannak. Várunk állatokat Olaszországból és a tavaly a száj- és körömfájásjárvány miatt kint maradtak állataink Hollandiában is. Ezenkívül megnyílt a madárházunk, és a papagájkollekciókat próbáljuk bővíteni a közeljövőben. Más egzotikus vagy sarkvidéki állatokat egyelőre nem tervezünk, mivel jelenleg nem tudunk számukra megfelelő életteret kialakítani.
Nemcsak a környék lakói keresik fel a vásárhelyi állatkertet, hanem más megyékből is érkeznek rendszeresen látogatók
Fotó: Haáz Vince
– Az állatkertbe látogatók megtapasztalhatják, hogy folyamatosan épül az intézmény. Milyen újdonságokra számíthatunk a közeljövőben?
– Következő lépésként a szolgáltatások infrastruktúráját bővítenénk. Az elmúlt években kialakítottuk a büférendszert az állatkert egész területén, korszerűsítettük a mellékhelyiségeket, létrehoztunk egy baba-mama és egy elsősegélynyújtó konténert, felújítottuk a játszóteret, a kerekesszékesek számára akadálymentesítettük a sétányokat, a beléptetőrendszerünk is megújult. A kommunikációra is hangsúlyt szeretnénk fektetni, kicseréltük az ismertető és irányjelző táblákat, naprakész az intézmény honlapja, hírt adunk az újdonságainkról a közösségi médiás felületeinken, ezenkívül a zoopedagógiai tevékenységeinket is szeretnénk bővíteni.
így testközelből figyelhetőek meg a makik, kenguruk, dámszarvasok, kecskék, juhok és hamarosan a kapibarák (vízidisznó) is. Megnyitottuk a régi istállót, ami köré parasztudvart alakítottunk ki, ahol őshonos erdélyi állatokat, többek között kopasznyakú tyúkot, bivalyt, mokánytehenet, mangalica disznót is láthatnak az oda betérők. A jövőben tervezzük, hogy az istálló melletti házban olyan tevékenységeket mutassunk be, amelyeket 40 évvel ezelőtt minden falusi portán végeztek, így a látogatóknak lehetőségük lesz többet megtudni például a kenyérsütésről vagy a vajköpülésről is.
Interaktív foglalkozások az állatparkban. Átjárós kifutóban ismerhetők meg testközelből a szarvasok a Marosvásárhelyi Állatkertben
Fotó: Haáz Vince
– Az állatkerteknek meghatározó szerepük van a vadvédelemben is. Milyen fajvédő programokban vesz részt a vásárhelyi vadaspark?
– Az európai fajvédő programokban igyekszünk részt venni, ami egy nemzetközi szakszervezet által összehangolt, több országra kiterjesztett program.
Akkor tíz bölényt szállítottak Európából a kaukázusi országba, az állatokat előbb egy nemzeti parkban, majd a természetben engedték szabadon. A kiválasztott állatoknak szigorú feltételeknek kell megfelelniük, mind genetikailag, mind fizikailag a legerősebb egyedek kerülnek be a programba. Törekszünk arra, hogy a jövőben más fajvédelmi és fajmegőrzési programok keretében is részt vegyünk a visszatelepítési projektekben.
Fogyatékkal élő és krónikus beteg gyerekek, illetve családjuk számára kínálnak különleges látogatási lehetőséget június 7-én Marosvásárhelyen az Áloméj az állatkertben nevű esemény keretében. Halmágyi Ildikó biológus a kezdeményezés céljáról beszélt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Van egy gyümölcs, amelynek illata-íze nagyon jellemzi az erdélyi őszt: a rézüstben rotyogó lekvár, a pálinkafőző kályha füstje, a fáról frissen leszedett, kékesfényű termés íze.
Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.
Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.
Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.
A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.
Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.
A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.
Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.
Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!