2007. november 09., 00:002007. november 09., 00:00
„Nem vonzó szakma a sürgõsségi szakorvosé, hiszen állandó a terepjárás, óriási felelõsséggel jár, gyorsan és jól kell döntenie a mentõsnek a helyszínen\" – mondta el Ambrus. Nem mellékes az sem, hogy nem fizetik meg kellõképpen az orvosokat, a mentõszolgálatosok mindössze kétszázalékos fizetésemelést kaptak legutóbb – tudtuk meg dr. Ambrustól. A szakorvoskérdés megoldásához Péter Szilárd szerint törvénymódosításra is szükség lenne. A mentõszolgálat megbízott igazgatója elmondta, csak akadályt jelent az a három évvel ezelõtt megalkotott törvény, amelynek értelmében a frissen végzett orvosok nem kapnak gyakornoksági jogot. „Hiába államvizsgáztak sikeresen, ha nem sikerült megfelelõ pontszámot elérniük a szakosodási felvételin, nem kapnak gyógyítási jogot, így inkább külföldön keresnek munkát, ahol egyetemi végzettségükkel gyakorolhatják a szakmát\" – panaszolta Péter Szilárd. Jelenleg három Hargita megyei orvoskollégájuk vesz részt továbbképzésen Marosvásárhelyen, akik már ügyeletet végezhetnek, de mivel az a szabály, hogy egyetemi központban kell gyakornokoskodniuk, nem tudnak besegíteni a Hargita megyei kollégáknak. A háziorvosok együttmûködését várják Nagy segítség lenne az egészségügyi minisztérium által elrendelt háziorvosi ügyelet bevezetése is. Több európai országban ez mûködik, Romániában viszont a 70-es évek óta megszûnt. A háziorvosok a 2-es típusú, vagyis az olyan nem túl súlyos eseteket látnák el, amelyek amúgy is a feladatkörükbe tartoznak, s így nem foglalnák le az ilyen könnyebb esetek a súlyos, sürgõsségi ellátására kialakított mentõautókat. Ennek megvalósítása viszont nehézségbe ütközik, mivel a jelenlegi rendszer szerint a háziorvosok magánvállalkozók, így nem kényszeríthetik õket az ügyeleti szolgálatra. Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen mindössze négy háziorvos vállal ügyeletet. A háziorvosok Péter Szilárd szerint túlterheltségükre hivatkoznak, valamint az alacsony fizetésre. Az évek óta tartó válságos helyzetet a mentõs asszisztensek továbbképzésével próbálják megoldani. Ambrus József elmondta, az asszisztenseknek köszönhetõen a betegellátás minõségén általában nem érzõdik a szakorvos hiánya. Az asszisztens viszont nem helyettesítheti teljesen a szakorvost. Az 1092-es törvény megszabja, hogy milyen beavatkozásokat végezhetnek a betegellátás során. „Amennyiben olyan beavatkozásra van szükség, amire nincs szakképesítésük, marosvásárhelyi szakemberektõl kell telefonon segítséget kérniük, ezalatt viszont értékes másodperceket veszítenek\" – mondta el Péter Szabolcs. Udvarhelyen és Csíkszeredában az öt szakorvossal és a besegítõ háziorvosokkal el tudják látni a sürgõsségi eseteket, Gyergyóban és Maroshévízen viszont súlyos a helyzet, hiszen ezeken a településeken nemcsak sürgõsségi szakorvos, de háziorvos sincs elég. Így csak asszisztensek szállnak ki a sürgõsségi hívásokra. Felszerelt mentõautókban nem lesz hiány A szakorvosok hiányával ellentétben a mentõautók kérdése megoldódni látszik, ugyanis a megyei mentõszolgálat jövõ augusztusig az egészségügyi minisztériumtól 33 autót kap, ebbõl már négy szállítókocsi és négy, háziorvosi ügyletre szánt autó megérkezett. „Teljesen modern autók, teljes felszereléssel, egyebek mellett újjáélesztõvel, EKG-vel ellátva, valamint mûholdas követõvel, rádióadóvevõvel\" – mondta el dr. Ambrus József. További 19 esetkocsira és egy rohamkocsira vár a mentõszolgálat a minisztérium részérõl.
Hiába került 2022-ben Arad tulajdonába a 18. századi vár, és hiába született két és fél évvel ezelőtt megállapodás a katonai helyőrség kiköltöztetéséről, az erődítmény továbbra is el van zárva a nagyközönség elől, műemlék épületei pedig pusztulnak.
Felhagytak a tiltakozással azok a bányászok, akik közel két napig tiltakoztak a Zsil-völgyi Zsilyvajdejvulkán szénbányájának tárnáiban, miután biztosítékot kaptak arra, hogy követeléseiket teljesítik.
Megnyitották szerdán este a Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A háromszéki megyeszékhely egykori dohánygyárának raktárában kialakított közel 3000 négyzetméteres kiállítótérben Romániában elsőként a kommunista diktatúra történetét mutatják be.
Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.
Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.
A szabadság nevében mottóval emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az erdélyi, a partiumi és a bánsági településeken. Összesen 158 rendezvényt tartanak 73 helyszínen.
Több hónapos huzavona után október elején hatályba lépett a medveállomány szabályozásáról szóló új törvény, amely 2026-ra és 2027-re egyaránt 859 medve megelőzési célú kilövését határozza meg. Benke József vadgazdálkodási szakembert kérdeztük.
Nincs mentség az erőszakra – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a besztercei késelés kapcsán. Jelezte egyúttal: a miniszterekkel együtt „a lehető leggyorsabban” kidolgoznak egy „konkrét cselekvési tervet”, amelybe több intézményt is bevonnak.
Benyújtotta lemondását Mihai Pașca, Arad megye prefektusa, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hivatalosan is ellenzékbe vonult. A prefektusi teendőket szerdától Tóth Csaba RMDSZ-es alprefektus látja el.
A Máramaros megyei Szinérváralja (Seini) önkormányzata európai uniós forrásokból újította fel a 122 éves zsinagógát. Az épületben az Erdélyi Zsidók Múzeuma kap helyet, emellett koncertteremként és kulturális központként is működik majd.