
Takács Ádám Örkény István alkotásait dolgozza fel
Fotó: Takács Ádám személyes archívuma
Régi jazzlemezek, kézzel rajzolt figurák, egy okostelefon mikrofonja és a magyar színjátszás legismertebb hangjai – ezekből áll össze az a különleges animációs sorozat, amelyben Örkény István egypercesei kelnek új életre. Takács Ádám szatmárnémeti animációs alkotó nemcsak a klasszikus rajzfilmes technikához ragaszkodik egy olyan korban, amelyben egyre többen mesterséges intelligenciával készítenek képeket és videókat, hanem ahhoz is, hogy az irodalmat a saját eszközeivel vigye közelebb a közönséghez. Munkájához olyan művészek csatlakoztak, mint Kern András, Koltai Róbert, néhai Scherer Péter vagy Gálvölgyi János. A reklámgrafikusként és tanárként is dolgozó alkotó a Krónikának arról is beszélt, hogyan született meg a sorozat, és miért ragaszkodik a kézzel rajzolt animációhoz.
2026. augusztus 09., 09:072026. augusztus 09., 09:07
A digitális technika, a mesterséges intelligencia korában már nem sokan vállalkoznak arra, hogy klasszikus, kézzel rajzolt animációkat készítsenek, ám a szatmárnémeti Takács Ádám éppen ezt teszi, ráadásul nem mesefigurákat, hanem Örkény István egyperceseit ülteti át a rajzfilm nyelvére. A Youtube-on is nézhető sorozat az elmúlt hónapokban egyre több nézőhöz jutott el, néhány epizódját a TIFF Karaván szatmárnémeti állomásán is levetítették, kialakult egy egyelőre szűk, de lelkes rajongótábora.
de nem a kilencvenes évek animációi fogták meg igazán, hanem azok az ötvenes, hatvanas, hetvenes évekből származó klasszikusok, amelyeket a csatorna rendszeresen műsorra tűzött. Gyerekként állandóan rajzolta a karaktereket, és már akkor izgatta a kérdés, hogyan lehet egy papírra vetett figurát mozgásba hozni, de a szakma csínját-bínját csak később, a tanulmányai során értette meg – és sajátította el.
Idővel megtanulta hogyan készültek a klasszikus rajzfilmek, hogy a megfestett háttér előtt átlátszó fóliákra rajzolták újra és újra a szereplőket, minden egyes mozdulat külön képkockát jelentett. A módszer ma már szinte eltűnt, ő azonban úgy érzi, ennek a szemléletnek a lényege ma is megőrizhető.
Takács Ádám a klasszikus animációkat szereti
Fotó: Takács Ádám személyes archívuma
„Én is azt csinálom, csak nem száz-százötven tagú stúdióval, hanem egyedül” – fogalmazott. Takács Ádám Nagyváradon reklámgrafikát tanult, majd
Később a Metropolitan Egyetemen szerzett animációs mesterdiplomát, majd hazaköltözött Szatmárnémetibe, hogy itthon próbáljon szerencsét.
Az egyetem után azonban ugyanazzal a bizonytalansággal szembesült, mint sok pályakezdő művész: megvolt ugyan a diplomája, de az nem jelentett biztos megélhetést. Egy ideig szabadúszóként dolgozott, amerikai és német megrendeléseket is vállalt, miközben folyamatosan építette portfólióját, ám amikor megszületett első gyermeke, úgy döntött, szüksége van egy biztosabb háttérre, ezért reklámgrafikusként helyezkedett el egy multinacionális cégnél, délutánonként pedig művészeti iskolában kezdett tanítani reklámgrafikát és animációt.
A szabadúszó munkák ugyanakkor nem maradtak el:
Az Örkény egyperceseiből készülő animációk ötlete azonban nem tudatos projektként indult. A budapesti mesterszakon tanárai biztatták arra, hogy lépjen túl azon a slapstick (magyarul burleszk) humort idéző világon, amelyet az amerikai rajzfilmeken keresztül ismert meg, és nézzen körül a magyar irodalomban is. Ekkor került ismét a kezébe Örkény István, akinek abszurd világa azonnal megragadta. Különösen A színész halála című egyperces hagyott benne mély nyomot, de az ötlet éveken át érlelődött, mígnem 2024-ben végül úgy döntött, elkészíti belőle az első animációt.
Az animációk képi és zenei világa is izgalmas
Fotó: Takács Ádám személyes archívuma
A narrációhoz felkereste Scherer Pétert, akivel korábban már együtt dolgozott a diplomafilmjén, és a színész örömmel vállalta a felkérést, személyesen fogadta Budapesten, felmondta a szöveget, ebből született meg az első rész.
„Nem volt eltervezve, nem akartam ebből sorozatot csinálni. Viszont nagyon örülök, hogy van rá igény, és hogy egy vékony értelmiségi réteget megfogtam fele, hogy nekik tetszik” – mondta.
A vizuális és az auditív világot is tudatosan építette fel, hiszen olyan retro hangulatot szeretett volna teremteni, amely illik Örkény korához, ezért a hatvanas évek animációit idéző képi megoldásokat választotta, illetve egyik saját szenvedélye, a régi jazzlemezek gyűjtése is inspirálta, Miles Davistől kezdve számos klasszikus jazzmuzsikus zenéjét hallgatja, és ez a hangulat az animációiban is visszaköszön.
Örkény István humora megragadta a fiatal alkotót
Fotó: Takács Ádám személyes archívuma
A sorozat egyik legérdekesebb sajátossága, hogy minden epizódhoz más-más ismert magyar művész kölcsönzi a hangját.
A felvételekhez ráadásul nincs szüksége professzionális hangstúdióra, mint mesélte, legtöbbször egyszerűen felkeresi a művészeket egy telefonnal, egy hangrögzítő alkalmazással és egy apró hangszűrővel. Így készültek a felvételek Koltai Róberttel, Kerekes Józseffel vagy Sáfár Anikóval is, Kern Andrással pedig a Belvárosi Színházban találkozott.
Takács Ádám arról is beszélt, hogy miközben reklámgrafikusként maga is alkalmaz mesterséges intelligenciára épülő eszközöket – például képek felnagyítására vagy egyes technikai feladatokra –, az animációban meghúzta a saját határát.
„Animációban nem használom. Ott minden kézzel van rajzolva, és ehhez tartanám is magam” – fogalmazott, azt is leszögezve, hogy a sorozatot nem is fesztiváloknak készíti. Bár megfordult a fejében, hogy animációs filmfesztiválokra nevezzen, végül fontosabbnak tartotta, hogy a filmek szabadon elérhetők legyenek a YouTube-on, ahol bárki megnézheti és véleményt mondhat róluk.
Örkény-egypercesek sajátos stílusban
Fotó: Takács Ádám személyes archívuma
A fiatal közönséget sem próbálja mindenáron megszólítani. A statisztikák szerint nézőinek többsége harminc és negyvenöt év közötti, de ez nem zavarja. Azt mondja, mindig úgy készíti az animációkat, hogy elsősorban neki tetszenek, és ha mások is örömüket lelik bennük, az már külön ajándék. A legfontosabb számára pedig az, hogy legyen értelme annak, amit csinál.
Jövő héten, augusztus 11. és 15. között, a Márton Áron Emlékév jegyében rendezik meg az 50. Csíksomlyói Ifjúsági Találkozót (CSIT) – közölte a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye az.
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
szóljon hozzá!