A Szatmár megyei tanintézetek több mint 40 százaléka nincs a törvényeknek megfelelõen õrizve, amin – a prefektúra szerint – az önkormányzatoknak kellene segíteniük.
2013. június 06., 08:522013. június 06., 08:52
2013. június 06., 09:012013. június 06., 09:01
Ezzel ellentétben Kovács Jenõ nagykárolyi polgármester úgy véli, a minisztérium feladata lenne a helyzet rendezése. Az elöljáró szerint egyébként – sok minden máshoz hasonlóan – azokban az iskolákban megoldott az õrzõ-védõ szolgálat, ahol a korábbi igazgató „jól tudta forgatni magát\". Az iskolák ez irányú problémáiról egy tegnapi, a Szatmár megyei kormányhivatal által szervezett ülés keretében esett szó, ahol Marius Mureşan, a rendõrség helyi vezetõje elmondta: a megye 319 oktatási intézménye közül mindössze 184 felel meg az elõírásoknak, az érvényben levõ törvények szerint ugyanis vagy portást kellene foglalkoztatniuk az iskoláknak, vagy le kellene szerzõdniük egy õrzõ-védõ céggel.
Eugeniu Avram prefektus úgy nyilatkozott: igyekszik majd bevonni a helyi önkormányzatokat a probléma megoldásába, azaz megpróbálja rávenni az elöljárókat, hogy áldozzanak az iskolák õrzésére. Kovács Jenõ nagykárolyi polgármester ezzel szemben úgy véli, ez nem az õ feladatuk, hisz az önkormányzat mindöszsze a rezsiköltséget köteles állni az oktatási intézményekben, a béreket, illetve a személyi állományt érintõ problémák a tanügyminisztérium hatáskörébe tartoznak. „El kellene dönteniük, hogy egy adott méretű iskolának minimálisan és maximálisan hány alkalmazottja lehet, ezen belül pedig az intézmények vezetõire kellene bízni, hogy mihez kezdenek a rendelkezésükre álló posztokkal\" – fejtette ki a Krónikának az elöljáró, aki szerint az utóbbi 4–5 évben bevezetett leépítések lehetetlen helyzeteket szültek egyes iskolákban, jelen pillanatban ugyanis hét embernek kell elmenni egy intézménytõl ahhoz, hogy egyetlen személyt alkalmazhassanak. Kovács Jenõ elmondta, most azok az iskolák vannak kedvezõbb helyzetben, melyeknek korábban olyan vezetõje volt, aki el tudta intézni, hogy megfelelõ számú embert alkalmazhasson a kiegészítõ tevékenységek elvégzésére, például az iskola õrzésére.
Zsidó Sándor, a nagykárolyi gimnázium igazgatója lapunk érdeklõdésére elmondta: négy videokamera vigyázza az iskola bejáratait, reggel fél nyolctól fél négyig pedig portás is szolgálatban van. A középiskolának, mint megtudtuk, három portása van, akik idõnként este is teljesítenek szolgálatot, fõleg télen, amikor kibérlik a tornatermet. Az igazgató szerint nincsenek gondok a renddel az iskolában, a kamerák pedig távol tartják a tolvajokat.
A Szatmár megyei prefektusi tanács egy korábbi ülésén szóba került már a gyerekek biztonságának kérdése, akkor a csendõrség képviselõje beszélt arról, hogy felajánlották: járõröznének az iskolákban is, azonban az igazgatók nem kértek belõlük. Ezzel kapcsolatban Zsidó Sándor elmondta: nagyon szívesen látja a csendõröket az iskola környékén vagy az udvaron, az épületben viszont nem tartja kívánatosnak a jelenlétüket. Hozzátette: az iskolákban a tanároknak kell rendet tartaniuk, nem pedig a csendõröknek.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
szóljon hozzá!