Ördögkút román lakosságát „sérti” a Bay-kastély jelenléte

A 19. század közepén, neoromantikus stílusban épült kastély két épületszárnyból áll, amelyeket a velencei Sóhajok hídja mintájára épült átkelő köt össze. Az ingatlant 1944-ig a Bay-család birtokolta.

A kommunisták hatalomra kerülésével Bay Ferenc grófot elűzték ősi birtokáról, a kastély a helyi téesznek adott otthont, majd évtizedekig üresen állt. Mivel több mint fél évszázada nem végeztek rajta karbantartási munkálatokat, 2003-ban egy része beomlott, és a teljes épületegyüttes nagyon romos állapotban van.

A helyi hatóságok szerint a műemlék épületek listáján szereplő kastély csupán egy „hitvány hely”, amely akadályozza a település fejlesztését, ezért kérték az illetékes szerveket: töröljék a védettséget biztosító listáról.

„A kastély jelenleg romhalmaz, veszélyforrás és fertőző góc a falu kellős közepén. A helyi lakosok, akik szemtanúi voltak az 1940-es atrocitásoknak – amikor a horthysták meggyilkoltak 86 falubelit –, illetve utódaik nem nézik jó szemmel a háborús bűnössé nyilvánított Bay Ferenc egykori birtokát” – közölte Ionel Stanciu ördögkúti polgármester. Mint mondta, ezért az ingatlan visszaminősítését kérték a művelődésügyi minisztériumtól, hogy le lehessen bontani. 

Nem akarták helyrehozatni?

Mint kiderült, az önkormányzat megmenthette volna a romlástól az ingatlant, azonban nem tette meg. Călin Hârza zilahi vállalkozó azt állítja, többször is meg akarta vásárolni vagy bérelni a kastélyt, azonban a helyi hatóságok minden alkalommal visszautasították. „Három éve, két éve, de még tavaly is tárgyaltam a községvezetéssel a kastély megvásárlásáról vagy bérbevételéről.

Szándékom szerint a templomos rend képviselőjeként a szervezet székhelyét, egy iskolát és akár egy Waldorf-óvodát alakítottam volna ki. Tudom, hogy a helybéliekben az 1940-es történések nehezen gyógyuló sebet hagytak, de úgy vélem, hogy az épületnek annak kellene maradnia, ami volt, egy háborús bűnös székhelyének, ezért itt szerettem volna berendezni az „Ördögkúti atrocitások múzeumát”, de a helyi hatóságok nem egyeztek bele” – közölte az Agerpres hírügynökséggel Hârza.

A kastély lebontásával Valeriei Lehene, a Szilágy megyei kulturális igazgatóság szakreferense sem ért egyet, szerinte az ingatlant inkább restaurálni kellene. „Sok mindent lehetne ott tenni, de ehhez akaratra van szükség. A hatóságok tévesen vázolják fel a problémát a lakosságnak, meg kellene győzniük őket, hogy a műemlék épület pénzt hozhatna a községnek” – vélte a szakember. Hozzátette, a törvény szerint a kastélyt a helyi hatóságok kérésére nem lehet visszaminősíteni és törölni a műemlék épületek listájáról. Az ügyben a művelődésügyi minisztérium hozza meg a végleges döntést.

Szabó Bálint építőmérnök, műemlékvédő szakember a Krónika kérdésére elmondta, egy műemlék épületet csak abban az esetben lehet visszaminősíteni vagy törölni a listáról, ha a kezdeményező szakvéleménnyel bizonyítja, hogy életveszélyes állapotban van, vagy ha művészettörténészek igazolják, hogy nem rendelkezik azokkal az értékekkel, amelyek alapján műemlékké nyilvánították. „Nem minden polgármester örökség- és értékorientált, van, aki hagyja összedőlni a műemlékeket” – értékelte az ördögkúti tervet Szabó, aki a Műemlékek Országos Bizottságának tagjaként találkozott ilyen esettel, Bukarestben például sokan így próbálnak értékes területekhez jutni. „Reméljük, hogy Szilágy megyében ez nem fog sikerülni, ha a kastély fenntartható állapotban van, a polgármester terve nem valósul meg” – tette hozzá Szabó.

Tiltakozik az RMDSZ

„Romániában van műemlékvédelmi törvény, és ha valaki megengedi magának, hogy egy ilyen jellegű műemlék épületet leromboljon, annak felelnie kell tettéért” – értékelte a Krónika kérdésére az ördögkúti önkormányzat terveit Seres Dénes, az RMDSZ Szilágy megyei elnöke. Mint mondta, a szövetséget meglepte a kezdeményezés, és elítélik azt. Ha szükség lesz, folyamodványt nyújtanak be a művelődésügyi minisztériumhoz, amelyben tiltakoznak a kastély lebontása ellen.

„Amikor a Bay-vagyon a helyiek tulajdonába került, az nem sértette őket” – reagált Seres a polgármester azon kijelentésére, miszerint a lakosokat sérti a kastély látványa. Mint mondta, Bay Ferenc leszármazottjai hiába igényelték vissza örökségüket, sem a helyi, sem a megyei földosztó bizottság, de a bíróság sem adott helyt jogos kérésüknek. Az egykoron jelentős magyar kisebbséggel, református egyházközséggel rendelkező településen jelenleg egyetlen magyar sincs, az RMDSZ-es politikus szerint „el kellett hagyniuk szülőfalujukat”.