Kiss Tamás szociológus (balra) szerint a magyar kormány támogatáspolitikájának térnyerése tükröződik az eredményekben
Fotó: Bíró Blanka
A magyar kormány támogatáspolitikájának térnyerése tükröződik annak a reprezentatív felmérésnek az eredményeiben, amelyet tavaly készítettek Háromszéken. A román politikusokban és a bukaresti kormányban csupán a megkérdezettek öt százaléka bízik.
2020. február 25., 18:052020. február 25., 18:05
Orbán Viktorban és Magyarország kormányában bíznak leginkább a Kovászna megyei magyarok, a miniszterelnök bizalmi indexe 92 százalékos, a budapesti kormányé 82 százalék – derül ki abból a reprezentatív felmérésből, melynek eredményeit keddi sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján értékelte Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki területi szervezetének elnöke és Kiss Tamás szociológus, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója. A közvélemény-kutatást az RMDSZ háromszéki szervezetének megbízásából tavaly július-augusztusban a kolozsvári Transylvania Inquiry cég végezte, nagy mintás adatfelvétellel; házról házra járva 2929 személyt kérdeztek meg, a többségük, 2524 személy magyar nemzetiségű. Bodzafordulót leszámítva Kovászna megye teljes népességére reprezentatív felmérés készült.
Tamás Sándor elmondta, azért időzítették erre az időszakra a kutatást, hogy az adatfelvételt ne befolyásolják a különböző választási kampányok, hiszen tavaly volt az európai parlamenti és az államelnök-választás is.
A kérdőívben a közhangulatot, a politikusok népszerűségét, a pártokba és az intézményekbe vetett bizalmat, valamint a helyhatósági választásokhoz való viszonyulást vizsgálták.
A lista másik végén a román politikusok, a román kormány és intézményei állnak, melyek iránt elenyésző a háromszéki magyarok bizalma: alig öt százalék körül alakul.
Orbán Viktor bizalmi indexe 92 százalék, tehát majdnem konszenzuális, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármesteré 78 százalék, Tamás Sándor 74 százalékon áll, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes 67,5 százalékon, Kövér László az Országgyűlés elnöke 62,5 százalékon, Kelemen Hunor 62 százalékon.
Az intézményekbe vetett bizalom is hasonlóan alakul: a Kovászna megyei magyarok 82 százaléka bízik Magyarország kormányában, 67 százalék a polgármesteri hivatalban, 61 százalék a megyei tanácsban, 18 százalék a román államelnökben, 16 százalék az Országos Korrupcióellenes Ügyészségben (DNA) és csak 12 százalék Románia kormányában.
A pártok népszerűsége tekintetében is hasonló a helyzet: az RMDSZ 65 százalékon áll, az MPP és az EMNP 22, illetve 26 százalékon, míg a román pártok öt százalék alatt teljesítenek. Kiss Tamás hangsúlyozta, a magyar kormány támogatáspolitikájának térnyerése tükröződik az eredményekben. A román pártok helyi szervezetei a helyi románság érdekeit képviselik, nem szólítják meg a magyarokat, több esemény kapcsán feléledt a nacionalizmus, ezzel magyarázható a magyarok irányukban táplált bizalmatlansága – fejtette ki a szociológus.
A közhangulatra vonatkozó kérdésekre a magyar válaszadók többsége, 85 százalék mondta azt, hogy az országban rossz irányba haladnak a dolgok, viszont a saját településéről már összességében 58 százalék mondta, hogy fejlődött az elmúlt két esztendőben, és csak 35 százalék vélekedett úgy, hogy nem. A sepsiszentgyörgyiek a legelégedettebbek a város haladásával: 81,2 százalék vélte úgy, hogy fejlődött. Kiss Tamás szerint ennek a hátterében az ipari szerkezetváltás áll, a megyeszékhelyen az alacsony hozzáadott értéket előállító nadrággyáraktól elmozdult a gépkocsigyártás irányába az ipar struktúrája, ezt pedig intenzív fejlődésként élik meg a sepsiszentgyörgyiek. Ám ez a hatás nem ért el a falvakba vagy Erdővidékre: például a barótiak 80 százaléka nem lát semmiféle fejlődést a térségében.
A háromszéki magyarok közül viszonylag sokan, 59 százalékuk mondta azt, hogy részt vesz a helyhatósági választásokon. Ennél a tényleges részvétel alacsonyabb szokott lenni, hívta fel a figyelmet Kiss Tamás.
A két kisebb párt szavazatokban mérhető támogatottsága meredeken csökkent: míg az MPP 2008-ban volt a népszerűsége csúcsán – akkor a szavazók 21 százaléka voksolt volna a pártra –, a tavalyi felmérésben már csak 5 százalék körüli a voksolók körében mért támogatottsága. Az Erdélyi Magyar Néppárt a 2011-es 18 százalékról esett vissza szintén 5 százalékra.
Kiss Tamás rámutatott, a bizalom és a szavazás nem ugyanaz: sokan mind a három erdélyi magyar pártban megbíznak, de csak az egyikre szavaznak. A mozgósítás szempontjából Barót és Kovászna városa „érzékeny pont”: Baróton mennének el a legkevesebben szavazni, míg Kovásznán a magyar közösség mozgósíthatósága alacsonyabb, mint a románoké. A jelölteket is mérték, bár sem Tamás Sándornak, sem Antal Árpádnak nincs még ellenjelöltje, így nehéz szimulálni. A magyarok 72 százaléka szavazna Tamás Sándorra, a románok körében 9 százalékos a támogatottsága. Antal Árpádra a sepsiszentgyörgyi magyarok 79 százaléka voksolna, és a románok közül is támogatja 27 százalék. Kiss Tamás rámutatott, a román válaszadók a nyílt kérdésre sem neveztek meg potenciális sepsiszentgyörgyi polgármester-ellenjelöltet, vagyis nincs a városban olyan román személyiség, akit „pajzsra tudnának emelni”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Nagy erőkkel vonult ki a rendőrség a Kovászna megyei Sepsibükszádra, miután szerdán este értesítést kaptak arról, hogy a környéken láthatták a Maros megyei baltás gyilkosként hírhedtté vált Emil Gânj-t.
Tűz ütött ki szerda este egy nagyszebeni tömbházlakásban; egy ember súlyosan megsérült.
Hogyan garantálható a gyógyszerek biztonsága, mennyire helytállóak az antibiotikumokról és homeopátiáról szóló tévhitek, és mi táplálja a gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanságot? Casian Tiborral, az Európai Gyógyszerkönyv szakértőjével beszélgettünk.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás