
Kiss Tamás szociológus (balra) szerint a magyar kormány támogatáspolitikájának térnyerése tükröződik az eredményekben
Fotó: Bíró Blanka
A magyar kormány támogatáspolitikájának térnyerése tükröződik annak a reprezentatív felmérésnek az eredményeiben, amelyet tavaly készítettek Háromszéken. A román politikusokban és a bukaresti kormányban csupán a megkérdezettek öt százaléka bízik.
2020. február 25., 18:052020. február 25., 18:05
Orbán Viktorban és Magyarország kormányában bíznak leginkább a Kovászna megyei magyarok, a miniszterelnök bizalmi indexe 92 százalékos, a budapesti kormányé 82 százalék – derül ki abból a reprezentatív felmérésből, melynek eredményeit keddi sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján értékelte Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki területi szervezetének elnöke és Kiss Tamás szociológus, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója. A közvélemény-kutatást az RMDSZ háromszéki szervezetének megbízásából tavaly július-augusztusban a kolozsvári Transylvania Inquiry cég végezte, nagy mintás adatfelvétellel; házról házra járva 2929 személyt kérdeztek meg, a többségük, 2524 személy magyar nemzetiségű. Bodzafordulót leszámítva Kovászna megye teljes népességére reprezentatív felmérés készült.
Tamás Sándor elmondta, azért időzítették erre az időszakra a kutatást, hogy az adatfelvételt ne befolyásolják a különböző választási kampányok, hiszen tavaly volt az európai parlamenti és az államelnök-választás is.
A kérdőívben a közhangulatot, a politikusok népszerűségét, a pártokba és az intézményekbe vetett bizalmat, valamint a helyhatósági választásokhoz való viszonyulást vizsgálták.
A lista másik végén a román politikusok, a román kormány és intézményei állnak, melyek iránt elenyésző a háromszéki magyarok bizalma: alig öt százalék körül alakul.
Orbán Viktor bizalmi indexe 92 százalék, tehát majdnem konszenzuális, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármesteré 78 százalék, Tamás Sándor 74 százalékon áll, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes 67,5 százalékon, Kövér László az Országgyűlés elnöke 62,5 százalékon, Kelemen Hunor 62 százalékon.
Az intézményekbe vetett bizalom is hasonlóan alakul: a Kovászna megyei magyarok 82 százaléka bízik Magyarország kormányában, 67 százalék a polgármesteri hivatalban, 61 százalék a megyei tanácsban, 18 százalék a román államelnökben, 16 százalék az Országos Korrupcióellenes Ügyészségben (DNA) és csak 12 százalék Románia kormányában.
A pártok népszerűsége tekintetében is hasonló a helyzet: az RMDSZ 65 százalékon áll, az MPP és az EMNP 22, illetve 26 százalékon, míg a román pártok öt százalék alatt teljesítenek. Kiss Tamás hangsúlyozta, a magyar kormány támogatáspolitikájának térnyerése tükröződik az eredményekben. A román pártok helyi szervezetei a helyi románság érdekeit képviselik, nem szólítják meg a magyarokat, több esemény kapcsán feléledt a nacionalizmus, ezzel magyarázható a magyarok irányukban táplált bizalmatlansága – fejtette ki a szociológus.
A közhangulatra vonatkozó kérdésekre a magyar válaszadók többsége, 85 százalék mondta azt, hogy az országban rossz irányba haladnak a dolgok, viszont a saját településéről már összességében 58 százalék mondta, hogy fejlődött az elmúlt két esztendőben, és csak 35 százalék vélekedett úgy, hogy nem. A sepsiszentgyörgyiek a legelégedettebbek a város haladásával: 81,2 százalék vélte úgy, hogy fejlődött. Kiss Tamás szerint ennek a hátterében az ipari szerkezetváltás áll, a megyeszékhelyen az alacsony hozzáadott értéket előállító nadrággyáraktól elmozdult a gépkocsigyártás irányába az ipar struktúrája, ezt pedig intenzív fejlődésként élik meg a sepsiszentgyörgyiek. Ám ez a hatás nem ért el a falvakba vagy Erdővidékre: például a barótiak 80 százaléka nem lát semmiféle fejlődést a térségében.
A háromszéki magyarok közül viszonylag sokan, 59 százalékuk mondta azt, hogy részt vesz a helyhatósági választásokon. Ennél a tényleges részvétel alacsonyabb szokott lenni, hívta fel a figyelmet Kiss Tamás.
A két kisebb párt szavazatokban mérhető támogatottsága meredeken csökkent: míg az MPP 2008-ban volt a népszerűsége csúcsán – akkor a szavazók 21 százaléka voksolt volna a pártra –, a tavalyi felmérésben már csak 5 százalék körüli a voksolók körében mért támogatottsága. Az Erdélyi Magyar Néppárt a 2011-es 18 százalékról esett vissza szintén 5 százalékra.
Kiss Tamás rámutatott, a bizalom és a szavazás nem ugyanaz: sokan mind a három erdélyi magyar pártban megbíznak, de csak az egyikre szavaznak. A mozgósítás szempontjából Barót és Kovászna városa „érzékeny pont”: Baróton mennének el a legkevesebben szavazni, míg Kovásznán a magyar közösség mozgósíthatósága alacsonyabb, mint a románoké. A jelölteket is mérték, bár sem Tamás Sándornak, sem Antal Árpádnak nincs még ellenjelöltje, így nehéz szimulálni. A magyarok 72 százaléka szavazna Tamás Sándorra, a románok körében 9 százalékos a támogatottsága. Antal Árpádra a sepsiszentgyörgyi magyarok 79 százaléka voksolna, és a románok közül is támogatja 27 százalék. Kiss Tamás rámutatott, a román válaszadók a nyílt kérdésre sem neveztek meg potenciális sepsiszentgyörgyi polgármester-ellenjelöltet, vagyis nincs a városban olyan román személyiség, akit „pajzsra tudnának emelni”.
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
Az évtizedekig eltűntnek vélt, de három éve előkerült alkotást a felújított templom udvarán kívánják felállítani a Magyar Szórvány Napján – mondta a Krónikának az egyházközség két lelkipásztora.
Elkészült a Mária-út Csíksomlyó és Máriapócs közötti szakasza, a két magyar Mária-kegyhelyet összekötő ötszáz kilométeres zarándokutat a csíksomlyói kegytemplom előtti téren adták át ünnepélyesen.
Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.
Erdélyben egyedi kezdeményezésként egy székelyföldi unitárius templom kerítésére Jézus példázatait illusztráló rajzokat készítenek diákok.
Jelentős lehűlésre figyelmeztet az Országos Meteorológiai Igazgatóság (ANM) hamarosan akár 10 fokkal is csökkenhet a hőmérséklet.
Az üres épületek sokak számára nem egyszerűen romok, hanem egy letűnt korszak történeteit őrző, felfedezésre váró helyek.
Szeptember-október a gyökerek és a termések időszaka a csipkebogyótól a pitypanggyökérig – de a gyűjtés és a felhasználás közben sok mindenben tévedhetünk.
Együttműködési megállapodást kötött szombaton Marosvásárhely és Debrecen önkormányzata.
1 hozzászólás