Kiss Tamás szociológus (balra) szerint a magyar kormány támogatáspolitikájának térnyerése tükröződik az eredményekben
Fotó: Bíró Blanka
A magyar kormány támogatáspolitikájának térnyerése tükröződik annak a reprezentatív felmérésnek az eredményeiben, amelyet tavaly készítettek Háromszéken. A román politikusokban és a bukaresti kormányban csupán a megkérdezettek öt százaléka bízik.
2020. február 25., 18:052020. február 25., 18:05
Orbán Viktorban és Magyarország kormányában bíznak leginkább a Kovászna megyei magyarok, a miniszterelnök bizalmi indexe 92 százalékos, a budapesti kormányé 82 százalék – derül ki abból a reprezentatív felmérésből, melynek eredményeit keddi sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján értékelte Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki területi szervezetének elnöke és Kiss Tamás szociológus, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója. A közvélemény-kutatást az RMDSZ háromszéki szervezetének megbízásából tavaly július-augusztusban a kolozsvári Transylvania Inquiry cég végezte, nagy mintás adatfelvétellel; házról házra járva 2929 személyt kérdeztek meg, a többségük, 2524 személy magyar nemzetiségű. Bodzafordulót leszámítva Kovászna megye teljes népességére reprezentatív felmérés készült.
Tamás Sándor elmondta, azért időzítették erre az időszakra a kutatást, hogy az adatfelvételt ne befolyásolják a különböző választási kampányok, hiszen tavaly volt az európai parlamenti és az államelnök-választás is.
A kérdőívben a közhangulatot, a politikusok népszerűségét, a pártokba és az intézményekbe vetett bizalmat, valamint a helyhatósági választásokhoz való viszonyulást vizsgálták.
A lista másik végén a román politikusok, a román kormány és intézményei állnak, melyek iránt elenyésző a háromszéki magyarok bizalma: alig öt százalék körül alakul.
Orbán Viktor bizalmi indexe 92 százalék, tehát majdnem konszenzuális, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármesteré 78 százalék, Tamás Sándor 74 százalékon áll, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes 67,5 százalékon, Kövér László az Országgyűlés elnöke 62,5 százalékon, Kelemen Hunor 62 százalékon.
Az intézményekbe vetett bizalom is hasonlóan alakul: a Kovászna megyei magyarok 82 százaléka bízik Magyarország kormányában, 67 százalék a polgármesteri hivatalban, 61 százalék a megyei tanácsban, 18 százalék a román államelnökben, 16 százalék az Országos Korrupcióellenes Ügyészségben (DNA) és csak 12 százalék Románia kormányában.
A pártok népszerűsége tekintetében is hasonló a helyzet: az RMDSZ 65 százalékon áll, az MPP és az EMNP 22, illetve 26 százalékon, míg a román pártok öt százalék alatt teljesítenek. Kiss Tamás hangsúlyozta, a magyar kormány támogatáspolitikájának térnyerése tükröződik az eredményekben. A román pártok helyi szervezetei a helyi románság érdekeit képviselik, nem szólítják meg a magyarokat, több esemény kapcsán feléledt a nacionalizmus, ezzel magyarázható a magyarok irányukban táplált bizalmatlansága – fejtette ki a szociológus.
A közhangulatra vonatkozó kérdésekre a magyar válaszadók többsége, 85 százalék mondta azt, hogy az országban rossz irányba haladnak a dolgok, viszont a saját településéről már összességében 58 százalék mondta, hogy fejlődött az elmúlt két esztendőben, és csak 35 százalék vélekedett úgy, hogy nem. A sepsiszentgyörgyiek a legelégedettebbek a város haladásával: 81,2 százalék vélte úgy, hogy fejlődött. Kiss Tamás szerint ennek a hátterében az ipari szerkezetváltás áll, a megyeszékhelyen az alacsony hozzáadott értéket előállító nadrággyáraktól elmozdult a gépkocsigyártás irányába az ipar struktúrája, ezt pedig intenzív fejlődésként élik meg a sepsiszentgyörgyiek. Ám ez a hatás nem ért el a falvakba vagy Erdővidékre: például a barótiak 80 százaléka nem lát semmiféle fejlődést a térségében.
A háromszéki magyarok közül viszonylag sokan, 59 százalékuk mondta azt, hogy részt vesz a helyhatósági választásokon. Ennél a tényleges részvétel alacsonyabb szokott lenni, hívta fel a figyelmet Kiss Tamás.
A két kisebb párt szavazatokban mérhető támogatottsága meredeken csökkent: míg az MPP 2008-ban volt a népszerűsége csúcsán – akkor a szavazók 21 százaléka voksolt volna a pártra –, a tavalyi felmérésben már csak 5 százalék körüli a voksolók körében mért támogatottsága. Az Erdélyi Magyar Néppárt a 2011-es 18 százalékról esett vissza szintén 5 százalékra.
Kiss Tamás rámutatott, a bizalom és a szavazás nem ugyanaz: sokan mind a három erdélyi magyar pártban megbíznak, de csak az egyikre szavaznak. A mozgósítás szempontjából Barót és Kovászna városa „érzékeny pont”: Baróton mennének el a legkevesebben szavazni, míg Kovásznán a magyar közösség mozgósíthatósága alacsonyabb, mint a románoké. A jelölteket is mérték, bár sem Tamás Sándornak, sem Antal Árpádnak nincs még ellenjelöltje, így nehéz szimulálni. A magyarok 72 százaléka szavazna Tamás Sándorra, a románok körében 9 százalékos a támogatottsága. Antal Árpádra a sepsiszentgyörgyi magyarok 79 százaléka voksolna, és a románok közül is támogatja 27 százalék. Kiss Tamás rámutatott, a román válaszadók a nyílt kérdésre sem neveztek meg potenciális sepsiszentgyörgyi polgármester-ellenjelöltet, vagyis nincs a városban olyan román személyiség, akit „pajzsra tudnának emelni”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás