HIRDETÉS

Orbán Viktor Kolozsváron: nemzeti parancs szülőföldjükön megtartani a magyar közösségeket

MTI 2017. szeptember 30., 17:11 utolsó módosítás: 2017. szeptember 30., 17:18

A nemzeti büszkeség kora következik az egész Kárpát-medencében - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Kolozsváron, a reformáció 500. évfordulójára szervezett jubileumi év legnagyobb erdélyi rendezvényén, ahol a legszorosabb értelemben vett lelkipásztori szolgálatot fogalmazott meg elvárásként a teológus ifjúság számára.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A kormányfő beszédében úgy fogalmazott: a jövőt magyar nyelven írják. Nemzeti missziós parancs megkeresni és megtartani a magyar közösségeket,

„a mi küldetésünk, hogy kiharcoljuk, hogy szülőföldjükön boldoguljanak, magyarul tanulhassanak, magyarként élhessenek”

– emelte ki.

HIRDETÉS

A miniszterelnök – feltévén a kérdést, hogy van-e bennünk még annyi erő, amit a következő 500 év megkövetel – kijelentette: mélyek és erősek azok a gyökerek, amelyek megtartottak, amikor Mohács után három részre szakadt az ország, majd „száz éve öt részre szabdaltak bennünket”, megtartottak a kommunista diktatúra idején, és az elmúlt évtizedekben is.

Ha 500 év történelmének súlya alatt is megálltunk egyenesen, akár a tölgy, akkor meg fogunk állni a következő 500 évben is”

– hangoztatta Orbán Viktor.

A miniszterelnök megjegyezte: 500 éve a reformáció volt a válasz az utat tévesztett Európa számára. Feltette a kérdést: van-e „református gyógymódja” Európa mostani kulturális elernyedésének, gazdasági térvesztésének, és demográfiai zsugorodásának, az idegen kultúrákkal szembeni önfeladásnak?

Úgy vélte, öt évszázada a reformáció jelölte ki a magyaroknak is a megmaradás ösvényét, megteremtette a magyar nyelvű irodalmat, és „felépítette a nemzeti ellenállás végvárrendszerét: a protestáns iskolákat”. Megállapította: az egyházak mai üzenetei Európa, a nyugati világ és Magyarország számára:

maradjatok azoknak, akiknek a Jóisten megteremtett benneteket. Maradjatok meg nemzetbéli, nembéli, és hitbéli mivoltotokban.

Tartsátok meg a rendet, és a rend megtart benneteket. Tartsátok meg a templomot, az iskolát, tartsátok meg magatokat a kereszténységben, és a kereszténység is megtart benneteket”. Arra emlékeztetett, hogy 1989-ben is egy temesvári református parókiáról indult útjára a szabadság Romániában.

Kijelentette: mindez biztatást és feladatot ró a maiakra. „Feladatot, hogy őrizzük és folytassuk az egyedülálló szellemi és kulturális hagyományt, amelyet itt Erdélyben, az európai vallásszabadság bölcsőjében a reformáció egyházai hoztak létre. Ezt a szellemi és földrajzi tájat be kell laknunk, ahogy a mi dolgunk az is, hogy otthont teremtsünk benne a magyarok következő nemzedékeinek” – fogalmazott.

Orbán Viktor miniszterelnök (k), Kató Béla református püspök (b) és Buzogány Dezső egyháztörténész megnyitja a kolozsvári Erdélyi Református Múzeumot a reformáció 500. évfordulójára szervezett jubileumi év legnagyobb erdélyi rendezvényéhez kapcsolódva Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Megjegyezte: a magyarok határokkal elválasztva és szétszórva is egy közös test tagjai.

Olyan egységes magyar nemzetet építünk, amelynek közösek a céljai, közösek a feladatai, és már közösek a döntései is”

– hangoztatta.

Közös érdeknek tartotta, hogy olyan legyen a jövő, amelyben a román nemzet és a magyar nemzet viszonya kiegyensúlyozott, és amelyben a magyarok jogait is elismerik. „Közös érdekünk egy olyan jövő, ahol egy iskola bezárása csak rendszerhiba, valamiféle baleset lehet, de nem az élet rendje” – emelte ki.

Úgy folytatta:

közös érdekünk egy olyan jövő, ahol nem fordulhat elő, hogy bármely magyar vagy román közösséget megfosztanak attól, hogy a saját nyelvén tanulhasson.

Olyan jövő, amelyben a felívelő Magyarország összekapcsolódik a feltörekvő Romániával. Egy olyan jövő, amelyben a visegrádi országok, amelyek az európai gazdaság motorjai, összekapcsolódnak Romániával” – mondta a miniszterelnök.

Orbán Viktor a teológus ifjúsághoz szólva kijelentette: a fogyatkozás és a beszorítottság évei után „a növekedés, a gyarapodás a térnyerés, a felemelt fej, és a nemzeti büszkeség korszaka következik” nemcsak Magyarországon, hanem az egész Kárpát-medencében, és a protestáns gyülekezetek ebben a munkában a magyar nemzet előretolt helyőrségei.

Az önök feladata lesz, hogy szolgálati helyükön összegyűjtsék családjaikat és elmondják nekik, hogy a jövőt magyar nyelven írják”

– fogalmazott.

Azt is hozzátette, hogy olyan korszak következik, amikor a felívelés és a kiteljesedés korlátai nem kívül, hanem belül vannak. „Arra és addig jutunk amíg a bátorságunk, elszántságunk tehetségünk és a becsületünk elegendő" – fogalmazott. Arra kérte a teológus hallgatókat: legyenek büszkék arra, hogy protestáns lelkészekként indíthatják el a magyarság következő ötszáz évét. A miniszterelnök beszédét a protestáns teológia udvarain kivetítőkön nézhették az ünnepi rendezvény résztvevői.

Kató Béla: nem fogadhatjuk el másodrangúságunkat

Kató Béla református püspök szerint az erdélyi magyarok lojális állampolgárai akarnak lenni annak az országnak, amelyben élnek, de protestáns hitük miatt sem fogadhatják el másodrangúságukat.

Erdély református püspöke a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet udvarán tartott ünnepségen beszélt erről szombaton. Elmondta: az ünnepségen részt vevő Orbán Viktor miniszterelnök gyakran megkérdi tőle: megéri-e ma Erdélyben magyarnak lenni? „Hogyan lehetne erre igennel válaszolni, ha az egyházi tulajdonban levő iskolaépületek omladoznak, dohosak, és gyengén felszereltek. Hogyan lehetne igennel válaszolni, ha apáink örökségét elveszik, és börtönbe is zárnak, ha merjük azt visszakövetelni” – fogalmazott a püspök. Nem csodálkozhatunk ezen, ha ilyen körülmények között itt hagynak gyermekeink – tette hozzá.

Kelemen Hunor: az erdélyi észjárás a reformáció korában kristályosodott ki

Kelemen Hunor szerint az erdélyi magyarság a sajátos észjárását is a reformációnak köszönheti. Az RMDSZ elnöke a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet udvarán tartott ünnepségen beszélt erről szombaton.

Úgy vélte: Luther Márton tanai „és a nyomukban keletkező kreatív káosz” jelentősen hozzájárult az erdélyiség, a transzilván szellemiség születéséhez. A protestánsok ugyanis újraértelmezték magukat, saját helyüket az akkori világban, újraértelmezték viszonyukat a keresztény hithez, a másik emberhez, és újragondolták céljaikat és küldetésüket e világon.

„Az erdélyi észjárás a reformáció korában kristályosodott ki, vált egyedivé, a maga korában egyenesen különlegessé. Amikor a tordai országgyűlés 1568-ban kimondta a vallásgyakorlás szabadságát, az akkor művelt Nyugaton még nagyban folyt a vallásüldözés” – idézte fel a politikus.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS