
Rendkívül alacsony a feltóti víztározó vízszintje
Fotó: Marian Buga/Agerpres
A nyári aszály sújtotta feltóti víztározó szintje az őszi csapadék hatására emelkedésnek indult, ám a tó víztömege még mindig nem éri el az időszakra jellemző mennyiség ötven százalékát. A vízügyi szakemberek szerint négy-öt havi esőre lenne szükség ahhoz, hogy az ország legnagyobb síkvidéki víztározója elérje a normális szintet.
2025. december 09., 21:312025. december 09., 21:31
A nagyváradi székhelyű Körösök Vízügyi Igazgatóság vezetője, Pásztor Sándor kedden az Agerpres hírügynökségnek elmondta: az Arad megyei Feltóton (Tauț) található víztározó jelenleg mintegy 1,5 millió köbméter vizet tartalmaz, szemben a 3,5 millió köbméteres kapacitásával. Azaz félig sincs tele a mesterséges tó.
„Folyamatos az emelkedés, de a teljes vízmennyiség helyreállítása hosszabb folyamat, még négy-öt hónapnyi esőre lenne szükség. Ősszel a csapadékmennyiség megfelelt a többéves átlagnak, viszont hatalmas vízhiány halmozódott fel a talajban. A Körösök vízgyűjtő területén 274 fúrt kút segítségével monitorozzuk a talajvíz szintjét, és azt tapasztaltuk, hogy a vízszint nagyon alacsony” – mondta Pásztor Sándor.
Az igazgató hozzátette: a Fehér-Körös vízhozama is alacsony, a magyar határhoz közeli mérési pontnál jelenleg másodpercenként négy köbmétert tesz ki, miközben az ilyenkor szokásos érték meghaladja a tíz köbmétert. Szeptember végén az átfolyás csupán 1,5 köbméter volt másodpercenként, a normálisnak számító 7-8 köbméter helyett.
A Körösök vízgyűjtő területén az év első felében 50 százalékos csapadékhiányt regisztráltak, ami ahhoz vezetett, hogy kiszáradtak azok a vízfolyások is, amelyek a feltóti tó utánpótlását biztosították. Mint arról beszámoltunk, nyáron az Arad megyei Tőzmiske község teljes területén kiszáradt a Tőz, amire Pallagi Máté polgármester szerint „emberemlékezet óta nem volt példa”.

A hosszan tartó szárazság következtében teljesen kiszáradt a Tőz folyó és a Timercsa-patak Arad megye észak-nyugati részén, az Erdőhát vagy Körösköz nevű tájegységben.
Az utóbbi időszakban a víztározók állapota gondot okoz Romániában. Emlékezetes, hogy a közelmúltban karbantartás miatt leengedték a paltinui gyűjtőtavat, de a rendkívül alacsony vízszint miatt olyan zavarossá vált a lecsapolt víztömeg, hogy ellehetetlenítette Prahova és Dâmbovița megye több mint százezer lakosának a vízellátását.

Cáfolta szerdán a környezetvédelmi minisztérium azokat a kijelentéseket, amelyek szerint a tárca képviselői tudtak arról, hogy a lakosság vezetékes víz nélkül maradhat a Paltinu gátnál végzett munkálatok miatt.
Feltót Aradtól 55 kilométerre északkeletre, a Zaránd-hegységtől északra, a síkságon, a Csigér-patak bal partján fekszik. A feltóti tavat 1970-ben duzzasztással hozták létre, és ez az ország legnagyobb síkvidéki víztározója, partján üdülőfalu alakult ki.
Naplemente a feltóti tó partján
Fotó: Facebook/Lacul Tauț
A tó tulajdonképpen árvízvédelmi célokat szolgált, ám idővel kedvelt kirándulóhellyé vált a kies tájakat keresők és a horgászok körében.
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
szóljon hozzá!