
A temesvári református templom és bérpalota, ahol a forradalom szikrája kirobbant
Fotó: Kabai Zoltán
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a „December 15. – A román–magyar szolidaritás napja” Egyesület emlékkonferenciát szervez december 13-án, szombaton 11–17 óra között Temesváron, a gyárvárosi Új Ezredév Református Központban. A minden érdeklődő számára nyitott rendezvénnyel arra emlékeznek, hogy 36 évvel ezelőtt Temesváron a Tőkés László református lelkész melletti szimpátiatüntetés fordult át a kommunista rendszert megdöntő népfelkelléssé.
2025. december 09., 17:232025. december 09., 17:23
2025. december 10., 16:042025. december 10., 16:04
1989-ben Temesvár nemzeti és felekezeti közösségei példát mutattak bátorságból és szolidaritásból az ország más településein élőknek, az összefogásból származó közös akarat pedig csakhamar megbuktatta Európa egyik legsötétebb diktatúráját – olvasható a Tőkés László EMNT-elnök, volt református püspök és európai parlamenti képviselő sajtóirodája által a Krónikának eljuttatott közleményben.
A szombati konferencia beharangozója szerint a rendezvény kiemelt vendégei a „December 15. – A román–magyar szolidaritás napja” Egyesület alapítói:
Az eseményen jelen lesznek és felszólalnak továbbá a decemberi népfelkelés temesvári, kolozsvári, nagyváradi, marosvásárhelyi, szatmári és székelyföldi szereplői is, akik az egykori történésekre emlékezve osztják meg a jelenlévőkkel gondolataikat:
December 14-én, vasárnap a belvárosi református templomban 10 órától Tőkés László hirdeti az igét. Az istentisztelet után a templom falán lévő emléktábláknál koszorúkat helyeznek el (a Mária tér és a Timotei Cipariu utca sarkán).
1989 decemberében a Nicolae Ceaușescu néhai diktátor nevével fémjelzett rendszert nyíltan bíráló Tőkés László temesvári református lelkész körüli szolidaritási megmozdulásból bontakozott ki a romániai forradalom. A kezdeményezők négy éve jelentették be a „December 15. – A román–magyar szolidaritás napja” Egyesület létrehozását, azzal a céllal, hogy december 15-ét az 1989-es forradalom kitörésének napjaként ismertessék el.
Közleményük szerint erre amiatt van szükség, mivel „a hivatalos román történetírás és politikai narratíva más dátumokkal operál, célzatosan háttérbe szorítva a temesvári magyar református hívek, a velük és lelkipásztorukkal szolidarizáló románok és más nemzetiségű, felekezetű helybéliek döntő szerepét a kommunista diktatúra megdöntéséhez vezető események elindításában”.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságán folytatja a küzdelmet a „December 15. – A román–magyar szolidaritás napja” Egyesület – tájékoztatta kedden a Krónikát Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája.
Az esemény Facebook-eseménye és részletes programja ide kattintva tekinthető meg.

Balaton Zoltán első magyarként szólt 1989. december huszadikán a szabad várossá lett Temesvár főterén tüntető tömeghez. Megszólalása után százezren kiáltották: „Van Isten!” A vele készült interjúval a temesvári forradalomra emlékezünk a 35. évfordulón.

Daniel Zăgănescu érdeme, hogy 1989. december 16-án Ceaușescu-ellenes tüntetéssé alakult a Tőkés László melletti szolidaritástüntetés Temesváron, ahol leállította a villamosforgalmat a Mária téren, és egy villamos ütközőjéről kiáltotta: „Le Ceaușescuval!”.

Kabai József fogtechnikust, Tőkés László első temesvári bizalmasát a Securitate is beszervezte, de helyzetét a lelkésznek is „meggyónta”, és úgy próbált egyensúlyozni, hogy a politikai rendőrséget se haragítsa magára, de Tőkés ellenállását is segítse.

Kabai József fogtechnikust, Tőkés László első temesvári bizalmasát a Securitate is beszervezte a besúgói sorába, helyzetét azonban a lelkésznek is „meggyónta”.

Dănuț Gavra 1989. december 17-én szembement a „kivégzőosztaggal”, a magasból látta magát meghalni, de mégis túlélte a temesvári forradalmat. Két nappal korábban az első román volt, aki csatlakozott a Tőkés László mellett kiálló magyar reformátusokhoz.

Dănuț Gavra 1989. december 17-én szembement a „kivégzőosztaggal”, a magasból látta magát meghalni, de mégis túlélte a temesvári forradalmat. Két nappal korábban az első román volt, aki csatlakozott a Tőkés László mellett kiálló magyar reformátusokhoz.
Vajon mi lehet a gépi tudás korában a pedagógia, a tanár–diák kapcsolat lelke, fő benső mozgatóereje? Többek közt erre a kérdésre keres és ad válaszokat Vass Vilmos magyarországi egyetemi docens, a neveléstudományok számos mesterének könyve.
A marosvásárhelyi önkormányzati képviselő-testület posztumusz díszpolgári címet adományozott Kincses Előd néhai ügyvédnek, emberjogi harcosnak.
Novák Károly Eduárd pénteken úgy fogalmazott: „az orosz sportolók részvételének megtagadása” a kolozsvári ritmikus gimnasztika világkupán azzal a kockázattal jár, hogy negatív precedenst teremt a román sport számára a nemzetközi porondon.
Magyarországnak nemcsak politikai, hanem szerződéses alapja is van arra, hogy megszólaljon az erdélyi magyarságot ért jogsérelmek ügyében, így a premontrei apát kilakoltatásának ügyében is – hívta fel Orbán Anita külügyminiszter figyelmét Izsák Balázs.
A bukaresti ügyvivő kormány pénteki ülésén hivatalosította Hargita megye címerét – tájékoztatott a szövetség sajtóirodája, jelezve, a döntés az RMDSZ javaslatára született.
Az Arad megyei Borossebesen működő előtisztító derítőállomásból áradó bűzre panaszkodnak a helyi lakosok, a környezetőrség ellenőrzése pedig súlyos szabálytalanságokat tárt fel. Az üzemeltetőt 100 ezer lejre bírságolták.
Újabb riasztásokat adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a kánikula miatt. Vasárnap 16 megyében a legmagasabb fokú hőségriasztás lesz érvényben.
Heves reakciót váltott ki Moszkvában, hogy Emil Boc, Kolozsvár polgármestere nem engedélyezte az orosz zászló kitűzését egy, a városban zajló sporteseményen.
Egy 12 éves gyermek csütörtökön életét vesztette, miután ráesett egy kereszt egy Kolozs megyei temetőben.
Levélben fordult Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez Bíró Barna Botond, a Hargita megyei önkormányzat elnöke, amelyben európai fellépést sürget az ember és barnamedve közötti, egyre súlyosbodó konfliktusok kezelésére.
szóljon hozzá!