
Karanténbiflázás. Továbbra is a tanárok leleményessége és kitartása a mérvadó
Fotó: MTI/Komka Péter
A bukaresti tanügyminisztérium a tavaszi vakáció során is fittyet hányt a nemzetközi példákra és a belföldi szakma, többek között a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének javaslataira, így a távoktatás terén nagyjából ugyanott tartunk, mint a szükségállapot elején.
2020. április 22., 10:172020. április 22., 10:17
Az eredeti tavaszi vakáció után sem változott a távoktatás helyzete: országos szinten a diákok csupán mintegy 60 százaléka él a lehetőséggel, ugyanis az oktatási minisztérium nem hozott olyan intézkedéseket, hogy segítse a felzárkóztatást. Ferencz S. Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) alelnöke a Krónikának elmondta, számos külföldi példa van arra, miként lehet a járványhelyzetben hatékonyan elérni a diákokat. Ugyanakkor az RMPSZ is több javaslatot megfogalmazott erre vonatkozóan, ám ezeket az intézkedéseket elmulasztotta meghozni a minisztérium, így a romániai oktatási rendszer „lekésett” a lehetőségekről.
Ez a megyékben különbözőképpen oszlik meg: az urbánus szerkezetű vidékeken, vagy ahol nagyobb az internetlefedettség, ez az arány magasabb, míg ahol többen élnek falvakon, kisebb az internetlefedettség, kevesebb diákot tudtak elérni. Ferencz S. Alpár felhívta a figyelmet, hogy ehhez még hozzáadódnak azok az esetek, amikor a diáknak megvannak ugyan a lehetőségei, tehát rendelkezik internetcsatlakozással, okoseszközökkel, de az otthoni motiváció hiányában mégsem kapcsolódik be a távoktatásba. Ilyenkor úgy érzik, nincs tétje a távoktatásnak, a pedagógus is nehezebben tudja motiválni a diákot, hiszen nincs lehetősége értékelésre.
– mutatott rá Ferencz S. Alpár. Hangsúlyozta, a végzős osztályokban sokkal komolyabban veszik a felkészülést a diákok, hiszen valamikor vizsgázniuk kell: esetükben a román nyelv és irodalom, matematika- és magyarórákon közel százszázalékos a becsatlakozási arány. Viszont más osztályokban, különösen a szociálisan hátrányos környezetben élők esetében a részvétel már lényegesen kisebb. „Az informatikai infrastruktúra, az eszközök hiányán kívül az otthoni támogató környezet vagy a motiváció hiánya is távol tartja a diákok egy részét. Ez a vakáció után sem változik, hiszen a szaktárca részéről közben nem történtek intézkedések, hogy ezt segítsék” – összegezte a pedagógusszövetség alelnöke.
Meghirdettek ugyan egy digitális eszközök beszerzéséről szóló pályázatot, de olyan alacsony kerettel, hogy az igények töredékét sem tudták kielégíteni.
Fotó: MTI/Balázs Attila
Iskolakezdés azonnali felzárkóztatással
Ferencz S. Alpár abban bízik, hogy utolsó mentőlépésként a minisztérium végre előrukkol egy stratégiával arra nézve, hogy miként képzelik el a tanévzárást. Arra kell tervet kidolgozni, hogy amint a diákok visszatérnek az iskolába, miként zárkóztatják fel azokat a diákokat, akik kimaradtak a távoktatásból. Ebben is van egy csapda, hiszen a minisztérium azt az utasítást fogalmazta meg, hogy a kényszerszünet alatt nem haladnak a tananyaggal, csak ismételnek, a gyerekek tudását mélyítik.
„Ebből kiindulva, akár azt is kijelenthetnénk, hogy aki nem vett részt a távoktatásban, tulajdonképpen nem maradt le semmiről. Azonban a minisztérium nem tartja ellenőrzés alatt, mi történik pontosan, melyik iskolában melyik tanár miként foglalkozott a diákjaival. Így mégis átadhat olyan ismereteket, melyeket a következő időszakban a gyerekek felhasználnak, tehát előnyük van azoknak, akik részt vettek az online oktatásban” – részletezte a szövetség alelnöke.
Javasolták, hogy amint elkezdődik az iskola, azonnal történjen meg a lemaradt diákok felzárkóztatása, a végzősökkel szintén intenzíven foglalkozzanak. Erre vonatkozóan pontos forgatókönyvvel kell előállni – ilyenek már keringenek ugyan a szakmai berkekben, de hivatalos változatra van szükség. Annak sem örül minden pedagógus, hogy a záróvizsgákon nem kérik ennek a tanévnek az utolsó félévi anyagát, hiszen általában az a legfrissebb ismeret, így viszont nagyobb hangsúlyt kell fektetni a korábbi évek tananyagának ismétlésére. Akik részt vettek az online oktartásban, teszteket oldottak meg, feltehették a kérdéseiket, ismételtek, ám ezt a lehetőséget meg kell adni azoknak is, akik ebből kimaradtak – mondta Ferencz S. Alpár.
Romániában a járványhelyzetet megelőzően gyakorlatilag nem létezett online oktatás, a digitalizáció nem volt prioritás, a pedagógusok ez irányú továbbképzése alulfinanszírozott volt. Az RMPSZ szervezett digitális kompetenciák fejlesztésével kapcsolatos képzéseket, de ez még nem volt elég.
– emelte ki Ferencz S. Alpár. A minisztérium elmulasztotta azt a lehetőséget, hogy előrelendítse az online oktatást, így csak az maradt, amit a magára hagyott pedagógustársadalom önállóan ki tudott hozni a távoktatásból.
A szakember azt is aggályosnak tartja, hogy a jövőre sem készülnek, hogy biztosítsák a digitális oktatás feltételeit, módszertanát.
véli a pedagógus. Hangsúlyozta, az oktatási törvény módosításában is az szerepel, hogy csak szükségállapotban legyen lehetőség online oktatásra. „Ha nincs benne a törvényben, hogy létezik, elismert ez az oktatási forma, soha nem kezdődik el a digitalizáció. Viszont ha megvan a törvényes háttér, ki lehet dolgozni a pontos módszertant, el lehet kezdeni az eszközök beszerzését. Ezt a tanévet valahogy lezárjuk, de aggasztó, hogy hosszú távon nem gondolkodnak ezen a megoldáson” – összegzett Ferencz S. Alpár.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
szóljon hozzá!