Állásfoglalásra szólítja az EMSZ Barabási Antal Szabolcsot, a székelyföldi megye első magyar prefektusát
Fotó: Haáz Vince
Barabási Antal Szabolcstól, Maros megye nemrég hivatalába lépett prefektusától vár választ az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) arra, hogy a hivatalos román álláspont szerint „önálló, más állam-e” a Székelyföld. A politikai alakulat a székely zászló kitűzése ellen indított per kapcsán fordult a kormány területi képviselőjéhez.
2025. március 27., 19:292025. március 27., 19:29
2025. március 27., 19:342025. március 27., 19:34
Nyílt levelet intézett Maros megye március elején beiktatott prefektusához az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ). A szerkesztőségünkhöz csütörtökön eljuttatott levélben az alakulat a makfalvi zászlóper ügyében kér állásfoglalást Barabási Antal Szabolcstól, a székely megye első magyar prefektusától. A Brassai Hunor, az EMSZ alelnöke által jegyzett dokumentum úgy fogalmaz: az RMDSZ-es politikusnak „történelmi felelősség nyugszik a vállain” Maros megye első magyar kormánybiztosaként.
Az EMSZ-es politikus felidézi, hogy a korábbi prefektus, Ciprian Dobre tavaly beperelte Makfalva község polgármesterét, Vass Imrét, amiért kitűzte a székely zászlót. Indoklásában a volt kormánybiztos arra hivatkozott, hogy az elöljáró nem tartotta tiszteletben a „más állam zászlajának kihelyezésére vonatkozó törvényt”. „Egyértelmű: ennek az érvelésnek semmi értelme, így arra kérem Önt, hogy értelmezze számunkra a hivatal állásfoglalását! Jól tudjuk: van lehetőség ennek a vérlázító indítványnak a visszavonására, beismerve, hogy csupán egy szűklátókörű, uszító gesztusról volt szó. Ugyanakkor, ha fenntartja a beadványt, kérem, válaszoljon: arról volna-e szó, hogy a román állam képviselője szerint Székelyföld, mint egy „önálló, más állam” szerepel az Önök értelmezésében?” – teszi fel a kérdést az új prefektusnak az EMSZ alelnöke a nyílt levélben.
Barabási Antal Szabolcsot március 7-én iktatták be Maros megye új prefektusának. A Krónika kérdésére a kormány területi képviselője úgy fogalmazott, véget akar vetni az elődei által gerjesztett interetnikus feszültségeknek a megyében.
Mint arról beszámoltunk, Barabási Antal Szabolcsot március 7-én iktatták be Maros megye első magyar prefektusának. A hivatalba lépése után nem sokkal a Krónikának adott interjúban Barabási többek között elmondta: véget akar vetni az elődei által gerjesztett interetnikus feszültségeknek Maros megyében.
Keresetében a román liberális (PNL) politikus kérte a bírákat: kötelezzék az „úgynevezett székelyföld” zászlajának tartott kék-arany lobogó eltávolítására a község elöljáróját. (Az „úgynevezett székelyföld” kifejezést – kis kezdőbetűvel – a román politikusok a tömbmagyar régió létezésének megkérdőjelezésére, tagadására használják.) Emlékeztetett: szeptember 13-án átiratban kérte az elöljárótól a település parkjában, báró Wesselényi Miklós szobra mellé kitűzött jelkép eltávolítását, de Vass Imre azt válaszolta: a székely zászló kihelyezése nem törvényellenes.
Dobre keresetében a román nemzeti lobogó kitűzésére vonatkozó törvényt idézte, amely előírja, hogy más államok hivatalos zászlói kizárólag a román nemzeti zászlóval együtt tűzhetők ki hivatalos látogatások és egyéb nemzetközi események alkalmával. Hangsúlyozta: minden más zászló kitűzése tilos, mivel nincs jogi alapja. Dobre a keresetben leszögezte: csak a hivatalosan elfogadott jelképek használhatók, mint Románia zászlaja, címere, és az adott közigazgatási egység címere.
Novemberben kihirdetett alapfokú ítéletében a Maros megyei Törvényszék helyt adott az akkori prefektus keresetének, és elrendelte a Makfalván felállított székely zászló eltávolítását. Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd. Az alapfokú ítélet kötelezi az elöljárót, hogy távolítsa el a község parkjából „a Székely Nemzeti Tanács kék-arany zászlaját, amelyet székely zászlóként ismernek”. Végleges ítélet azonban még nem született a makfalvi zászlóperben.
A Maros megyei Makfalván felállított székely zászló eltávolítását rendelte el hétfői alapfokú ítéletében a Maros megyei Törvényszék, helyt adva Cibrian Dobre Maros megyei prefektus keresetének – tájékoztatta az MTI-t Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd.
Vass Imre, Makfalva polgármestere korábban a zászlóper kapcsán a Krónikának leszögezte: „amit nem tilt a törvény, az kihelyezhető”. Mint cikkünkből kiderül, a székely zászló először még 2009-ben került ki a polgármesteri hivatalra Makfalván, ám az akkori polgármester rendőri segítséggel leszedette azt és ügyészségre vitte az ügyet. Egyébként a legutóbbi romániai népszámláláson a Maros megyei Makfalva mintegy háromezer lakosa közül 2200-an vallották magukat magyarnak.
Több mint egy évtizede küzd román nacionalista támadásokkal a Maros megyei Makfalva polgármestere, Vass Imre. A községben kihelyezett magyar helységnévtáblák kérdése 11 éve nem akaródzik lekerülni a terítékről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!