Omladozó filharmónia: a bizonytalan tulajdonjog miatt késik a felújítás Váradon

Személyi sérülést szerencsére nem okozott a baleset, de a kulturális intézménynek kártérítést kell fizetnie a kocsi tulajdonosának, a hanyatlásnak indult ingatlan pedig továbbra is veszélyt jelent a járókelőkre. „A Bihar Megyei Tanács csupán a fenntartási és javítási költségeket finanszírozhatja. A teljes felújítást nem vállalhatjuk, mivel a tulajdonjog bizonytalan” – szögezte le Horia Carţiş, a tanácselnök kabinetfőnöke.

Az ifjabb Rimanóczy Kálmán által 1895-ben tervezett műemlék épületet ugyanis a restitúciós törvény alapján követeli vissza a nagyváradi római katolikus püspökség a megyei önkormányzattól, amely legutóbb 2007-ben látott neki a szerkezet megerősítésének, ám a külső tatarozás az elhúzódó visszaszolgáltatási per miatt félbemaradt.

Az utóbbi pár évben csupán a Francisc Hubic Művészeti Iskolának, valamint a román és magyar színi társulat csoportjainak is otthonául szolgáló beltérben végeztek kisebb-nagyobb átalakításokat. „A járókelőkre veszélyt jelentő homlokzatrészt kijavították, de évek óta pereskednek a tulajdonjogért. Mi sem tudjuk, hogy mikor oldódik meg a helyzet” – nyilatkozta a Digi24 nagyváradi csatornájának Marian Boboian iskolaigazgató.

Ilie Bolojan, Nagyvárad polgármestere tavaly bejelentette ugyan, hogy az épület bekerült a város többéves műemlék-felújítási programjába, de pontos időpontot nem tűztek ki a restaurálásra. Az elöljáró tájékoztatása szerint Böcskei László püspök szóbeli beleegyezését adta abba, hogy a megyei önkormányzat pénzén újítsák fel a két ingatlant, amennyiben pedig visszakapja azokat az egyház, akkor még egy ideig a közgyűlés használatában hagyja az épületeket.

A nagyváradi filharmónia épületét többször is átépítették. Eredetileg a Katolikus Kör, illetve az egyházmegye főpénztára és nyomdája használta, később azonban a román állam kibővítette. A vita tárgyát elsősorban az épületrészek kora és aránya képezi. Hogy a pert továbbvihesse, a Bihar Megyei Tanács tavaly nyáron elutasította azt a szakjelentést, amely a püspökség felkérésére készült.

Az önkormányzat álláspontja szerint ugyanis az elkobzás után nagyobb részben bővítették az épületet, mint annak eredeti mérete, ennek alapján pedig a bíróság úgy döntött, hogy nem adja vissza természetben a teljes épületet. A katolikus egyház ellenben a teljes ingatlanra igényt tart, álláspontjuk szerint a román állam csupán 10 százalékkal egészítette ki az eredeti struktúrát.