Oltáskampány a kanyarójárvány ellen

Erdély-szerte zajlik a 9–11 hónapos kisbabák kanyaró, mumpsz és rózsahimlő elleni beoltása, a megyei közegészségügyi igazgatóságok tájékoztatása szerint pedig elegendő oltóanyag áll rendelkezésre. Az immunizálási kampány január 18-áig tart, a vakcinát pedig előzetes egyeztetés alapján a háziorvosok adják be a csecsemőknek.

A gyerekek korábban tizenkét hónapos, majd ötéves korukban kapták meg a háromkomponensű, úgynevezett ROR-oltást, mivel azonban tavaly súlyos, egyre aggasztóbb méreteket öltő kanyarójárvány ütött ki, az egészségügyi minisztérium új stratégiát dolgozott ki. Az Egészségügyi Világszervezettel (WHO), a romániai közegészségügyi intézettel, a háziorvosok egyesületével és az ENSZ Gyermekalapjával, az UNICEF-fel közösen összeállított tervben az is szerepel, hogy országos szinten raktáron kell tartani megadott mennyiségű ROR-vakcinát. A közelmúltban ugyanis Erdélyben is jellemző volt, hogy a szülők hiába akarták beoltatni gyermeküket, egyszerűen nem volt sem ingyenes, sem pénzért kapható oltóanyag.

Annak érdekében, hogy a kampány sikeres legyen, a megyei közegészségügyi hatóságoknak decemberben kimutatást kellett készíteniük azokról a 9 hónaposnál nagyobb, illetve 9 évesnél kisebb gyerekekről, akik nem kapták meg a ROR-vakcinát. Egyes térségekben meglehetősen aggasztó statisztikák születtek, több megyében a beoltottak aránya nem éri a nemzetközi hatóságok által becsült minimális értéket. Ugyanis – amint arra a szakemberek is rendszeresen felhívják a figyelmet – az immunizálás nemcsak egyéni, hanem csoportos szinten is működik, azaz a közösségnek megadott százalékát be kell oltani ahhoz, hogy a népesség védve legyen az adott fertőző kór ellen. Minél kisebb a beoltottak aránya, annál nagyobb a betegség széleskörű elterjedésének kockázata, ez pedig a már beoltott gyermekeket is veszélyezteti.

A Székelyföldön még nincs járvány

Lázár Cecília, a Hargita megyei közegészségügyi igazgatóság járványtani főorvosa szerint a megyében körülbelül 80 százalékos az oltottsági arány, a járványok elterjedésének megakadályozásához viszont 95 százalékot javasolnak a szakértők. A térségben ennek ellenére még nem jelentkeztek komoly problémák, nem alakult ki súlyos epidémia, mint például a Bánságban, ahol a járvány halálos áldozatokat is követelt. Lázár Cecília hangsúlyozta: aggodalomra egyelőre nincs ok, de gond lehet abból, ha egyre több szülő utasítja vissza gyermeke beoltását.

A járványtani szakember szerint Hargita megyében is vannak olyan családok, amelyek vallási vagy más okokból ellenzik az immunizálást, többségük viszont az interneten szerzett téves információk, tudományosan nem alátámasztott elméletek alapján hoz ilyen döntést. „Ha a szülők visszautasítják a vakcinát, akkor itt is felütheti fejét a járvány, és a csecsemők bele is halhatnak a szövődményekbe, nem egy ilyen eset történt az országban” – figyelmeztetett a szakember, hozzátéve, hogy a leggyakoribb szövődmény, amely elhalálozáshoz vezethet, az agyhártya-, az agyvelő- és a tüdőgyulladás. Lázár Cecília arról is beszámolt: Hargita megyében elegendő ROR-oltóanyag áll rendelkezésre, a szülőknek nem kell aggódniuk.

Kovászna megyében sincs hiány oltóanyagból, a háziorvosok már megkapták a szükséges mennyiséget, amelyet kérésre pótolnak – tudtuk meg Igyártó Gabriellától. A megyei közegészségügyi hatóság járványtani szakembere arra is kitért: a közelmúltban sajnos sokan visszautasították a vakcinát, és előfordult az is, hogy éppen hiányzott az iskolából egy elsőosztályos gyermek, amikor az oltást beadták – korábban ugyanis nem a háziorvosi rendelőben, hanem a tanintézetben kapták meg a vakcina második dózisát az öt évnél nagyobbak.

„Az elvadult vírus a beoltottakra is veszélyes”

Şereş Lucia, a háziorvosokat tömörítő egyesület háromszéki elnöke a Krónikának arról számolt be: még mindig vannak felelőtlen szülők, akik visszautasítják az alapoltásokat. „Válogatás nélkül olvasnak el mindent a világhálón, és ezek alapján döntenek. Ezzel nemcsak saját gyereküket sodorják veszélybe, hiszen az általuk hordozott vírus elvadult változata a beoltott gyerekeket is megbetegítheti” – hívta fel a figyelmet a szakember. Şereş Lucia szerint viszont mostanában mintha „fegyelmezettebbek” lennének a kisbabák szülei, a csecsemőket többségét az oltásellenes közhangulat ellenére beoltatják. Az egyesület megyei vezetője rámutatott: ha a szülő nem biztos abban, hogy gyermeke az oltási naptár szerint időben megkapta a ROR-vakcinát, érdeklődjék háziorvosánál.

A friss adatok szerint Maros megyében 18–20 százalékos a be nem oltottak aránya az 1 és 9 év közöttiek körében, ez mintegy 3600 immunizálatlan gyermeket jelent – tájékoztatott Csíki Zsuzsanna, a megyei közegészségügyi igazgatóság főorvosa. Hozzátette: a kimutatásokban további 1080 olyan kisbaba is szerepel, akik 9 és 11 hónap közöttiek, és most kell megkapniuk a ROR-vakcina első dózisát. Csíki Zsuzsanna arról is beszámolt: újdonságnak számít, hogy a háziorvosok a kampányban – a nehéz anyagi körülmények között élő betegek és idősek egészségügyi ellátását végző – közösségi asszisztensek segítségét is kérhetik.

A napokban a Bihar megyei hatóság is arra hívta fel a 9–11 hónapos, valamint a korábban be nem oltott gyermekek szüleit, hogy a kanyarójárvány megfékezése érdekében haladéktalanul jelenjenek meg az orvosi rendelőkben kicsinyeikkel, hogy azok megkaphassák az oltást. Daniela Rahotă főorvos az Agerpres hírügynökséget arról tájékoztatta: a héten összesítették a háziorvosok adatait.

„Telt ház” a temesvári kórházban

Temes megyében eközben egyre jobban terjed a kanyarójárvány: a fertőző betegségeket kezelő kórház orvosai szerint a jelenség már 2016-ban is rendkívül aggasztó méreteket öltött, most viszont az epidémia újabb csúcsokat döntöget. Az egészségügyi intézményben jelenleg 30 fertőzött – két hetes és tíz éves közötti – gyermeket kezelnek, minden szakembert bevonnak a járvány megfékezése érdekében, de így is kéyntelenek visszautasítani a szomszédos megyék pácienseit.

A csecsemők vélhetően azért betegedtek meg, mert édesanyjuk még a terhesség aladt megfertőződött, a nagyobbak többségét pedig nem oltották be. A Digi 24 hírtelevízónak nyilatkozó orvosok ugyanakkor azt is elmondták: szerencsére most nincsenek súlyos esetek, egyik pácienst sem fenyegeti életveszély. Temes megyében tavaly a kanyarófertőzés három gyermek halálát okozta.  Romániában tavaly ütött ki súlyos kanyarójárvány, év eleje óta közel 2000 megbetegedést regisztráltak, ehhez képest 2015-ben alig hét betegről tudtak a hatóságok. A kór tíz gyermek halálát okozta.