Októbertől az egyetemé a teológia?

Pecican szerint pénteken elvi megállapodás született az egyetem és az egyház vezetői között, amelynek értelmében a szeminárium az egyetem részévé válik, megőrizve az egyház autonómiáját fölötte. „A technikai részletek kidolgozása és Róma beleegyezése még hátravan, az elkövetkező időszakban eldől a képzés formája és időtartama, meg az is, hogy milyen oklevelet kapnak a végzettek – folytatta a szóvivő. – Az általánosan elfogadott hároméves képzési idő természetesen nem lesz érvényes a teológián, és a meghirdetendő helyek számát az egyetemi elveknek és az egyház igényeinek megfelelően alakítjuk.”
Ovidiu Pecican hangsúlyozta, a Vatikán képviselőivel közvetlenül is folytak tárgyalások. Példaként említette, hogy a közelmúltban Kolozsvárra látogatott Zenon Grocholewski bíboros, a Nevelési Kongregáció prefektusa, akit többek között azokról a pozitív tapasztalatokról is tájékoztattak, amelyeket a görög katolikus hittudományi főiskola 15 évvel ezelőtti integrációja jelentett. „Igaz, hogy azon a megbeszélésen nem voltam jelen, de úgy tudom, hogy a bíboros maga is elismerte az eredményeket, így nyitottá vált az út a római katolikusokkal való tárgyalásokra. Nincs ebben semmi titok” – tette hozzá a szóvivő.
Marton József nagyprépost, a Babeº–Bolyai Tudományegyetem keretén belül működő, jelenleg kizárólag vallástanárokat képző Teológiai Kar dékánja ezzel szemben nem tartja szerencsésnek az ügy sajtóbeli megszellőztetését, véleménye szerint ez csak árt a tárgyalásoknak. „A dolog még képlékeny, egyelőre nincs semmi konkrétum” – mondta. Kifejtette, jelenleg jogászokkal konzultálnak, és csakis akkor írják alá a végleges megállapodást, ha az egyetem garanciát nyújt az egyházi autonómia biztosítására. „A mi híveink is fizetnek adót, tehát elvárható, hogy ebből az adóból a papképzésre is jusson” – hangoztatta. Lapunk úgy értesült, hogy a szeminárium belépése a BBTE-be körülbelül két éve szerepel napirenden, Jakubinyi György gyulafehérvári érsek maga is több ízben tárgyalt erről Rómában a Nevelési Kongregáció illetékeseivel.
Markó Béla RMDSZ-elnök kérdésünkre nem kívánta értékelni az egyház lépését, arra hivatkozva, hogy nem ismeri a döntés körülményeit. „Az meg különben is az egyház belügye, hogy hogyan kívánja működtetni az intézményeit” – vélekedett Markó. Kérdésünkre, miszerint fordult-e anyagi támogatásért az egyház az RMDSZ-hez, úgy válaszolt: tudomása van arról, hogy a protestáns és a katolikus teológia is anyagi gondokkal küszködik, ami az oktatók javadalmazását illeti, ezt viszont csak törvénymódosítással lehetne rendezni.
A protestánsok ugyanakkor nem követik a katolikusok példáját. Juhász Tamás, a Kolozsváron működő Protestáns Teológiai Intézet (PTI) rektora elmondta, a BBTE részéről kétszer is érkezett hasonló felkérés, 1990-ben és 1997-ben. „Mi mind a kétszer megköszöntük, de elutasítottuk az ajánlatot” – nyilatkozta kérdésünkre az intézet vezetője, hozzátéve, hogy a protestáns tanintézet is folyamatosan anyagi nehézségekkel küszködik, de az önállóságot nem kívánják a pénzügyi szempotoknak alárendelni. Juhász Tamás hozzáfűzte, ha valaha is sor kerülne egy ilyesfajta integrációra, legkevésbé fognak az anyagi szempontok alapján döntést hozni. „Ez a kérdés viszont jelenleg nincs is napirenden” – hangsúlyozta. Megemlítette, hogy a Sapientia-EMTE alakulásakor Tőkés László királyhágómelléki püspök felvetette: váljék a PTI a Sapientia részévé. „Akkor is azt mondtuk, hogy rövid időre, amíg sikerül akkreditációt szereznie a Sapientiának, szívesen belépünk, de utána ki is lépünk, mert meg kívánjuk őrizni függetlenségünket” – emlékezett vissza Juhász Tamás.


Magyarországon ismeretlen, Romániában gyakorlat
Míg Magyarországon egyetlen teológiai szeminárium (papnevelde) sem működik állami egyetem keretein belül, Romániában kivételnek számít a „különutas” megoldás. A magyarországi papneveldék ugyanakkor több forrásból is kapnak anyagi juttatást az intézmények fenntartására, részben egyházi, részben állami, illetve pályázati pénzekből gazdálkodnak. Romániában mind a 18, államilag elismert felekezet állami intézményekben képezi papjait, kivételt – Gyulafehérvárt leszámítva – csupán a kolozsvári protestáns teológia és a iaºi-i papnevelde képez.