
Huszonöt százalékkal emelik október elsejétől az egészségügyi ágazatban dolgozók bérét – jelentette be kedden Victor Ponta miniszterelnök. Az intézkedés közel 200 ezer alkalmazottat érint, a pluszterhet pedig az elektronikus egészségügyi kártya kötelezővé tétele nyomán megtakarított összegből fedeznék.
2015. augusztus 18., 17:362015. augusztus 18., 17:36
2015. augusztus 18., 19:562015. augusztus 18., 19:56
Huszonöt százalékkal emelik október elsejétől az egészségügyi ágazatban dolgozók bérét – jelentette be kedden Victor Ponta miniszterelnök hangsúlyozva, hogy az intézkedés nemcsak az orvosokra, hanem mindegyik alkalmazottra érvényes lesz. Rámutatott: az erre vonatkozó sürgősségi rendeletet a kormány már jövő heti ülésén elfogadja.
Az alkalmazottakat tömörítő szakszervezetek hétfőn és kedden is tárgyaltak a kabinet képviselővel, a megbeszélésen Victor Ponta miniszterelnök mellett Nicolae Bănicioiu egészségügyi, Eugen Teodorovici pénzügy-, valamint Rovana Plumb munkaügyi miniszter is részt vett.
A keddi egyeztetés után Victor Ponta elmondta: több mint 181 ezer, a szaktárca és a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozó intézmény alkalmazottjának juttatása növekszik, a döntés emellett további 13 ezer személyt is érint, akik a saját egészségügyi hálózattal rendelkező minisztériumoknál dolgoznak. Mindez évi 1,7 milliárd lejes pluszterhet jelent az állami büdzsének, emiatt októberben költségvetés-kiigazítást kell végrehajtaniuk.
Az idei pluszköltségek egy részét ugyanakkor abból a – Ponta szerint mintegy 90 millió lejes – összegből fedezik, amelyet az elektronikus egészségügyi kártya kötelezővé tétele nyomán sikerült megtakarítani. A kormányfő arról is beszámolt, hogy a közeljövőben a parlament is elfogad egy rendeletet, amelynek nyomán jövő évben újabb 25 százalékos béremelést adnak, 2017-re pedig a mostani értékhez képest megkétszerezik az egészségügyben dolgozók fizetését.
„Nem vagyok naiv, tudom, hogy még sok időbe telik, amíg ötezer eurós fizetést tudunk adni az orvosoknak, mint más országokban, de egy ilyen projekttel mindenki reménykedhet abban, hogy az egészségügyi rendszernek van jövője” – fogalmazott a miniszterelnök.
Sajtótájékoztatóján Victor Ponta a hálapénz elfogadásának betiltására is kitért, amely az elmúlt hetekben nagy felháborodást okozott az orvostársadalom körében. Mint rámutatott: az igazságügyi minisztérium az egészségügyi alkalmazottak képviselőivel közösen olyan törvénytervezeten – „és nem sürgősségi rendeleten” – dolgozik, amely alapján ismét törvényessé válik „az orvosoknak, asszisztenseknek stb. adott pluszhozzájárulás”, de ehhez három feltételnek kell teljesülnie.
„A hozzájárulást nem szabályozhatja az orvos, az összeget a vizsgálat, kezelés után lehet csak elfogadni, az alkalmazottnak pedig be kell jelentenie a támogatást, azaz adót kell fizetnie utána. Amennyiben mind a három feltétel teljesül, az alkalmazottat nem terheli büntetőjogi felelősség” – fogalmazott a kormányfő. Ponta elmondása szerint a tervezetet már jövő héten elküldhetik a parlament két háza jogi bizottságának.
A sajtótájékoztatón Nicolae Bănicioiu egészségügyi miniszter is felszólalt, nagyjából megismételve a miniszterelnök által elmondottakat. „Egyedülálló döntést hoztunk, amelyet mindegyik politikai pártnak támogatnia kell. A szükséges pluszösszeget az elektronikus egészségügyi kártya kötelezővé tétele és a gyógyszerek árának csökkentése nyomán megtakarított összegből fedezzük” – fogalmazott a tárcavezető.
A kormány döntését elsőként a Spiru Haret tanügyi szakszervezet üdvözölte, amely közleményben jelezte, hogy reményeik szerint „hamarosan az oktatási rendszer alkalmazottjai is hasonló bánásmódban részesülnek”.
Az érdekvédelmi szervezet arra is kitért, hogy „az elmúlt időszakban végrehajtott, egyes közalkalmazotti kategóriáknak kedvező, másokat viszont hátrányosan érintő béremelés komoly elégedetlenséget váltott ki a tanügyi alkalmazottak körében, akik az új tanévet általános sztrájk kirobbantásával is kezdhetik”. Marius Ovidiu Nistor szakszervezeti elnök hangsúlyozta: a kormánytagok rendszeresen hangoztatják, hogy prioritást jelent az egészségügy és a tanügy, de az ígéreteknek egyelőre csak felét tartották be.
Marius Sepi, a Sanitas egészségügyi érdekvédelmi szervezet elnöke kedden még a kormányzati tárgyalások megkezdése előtt nyilatkozott a sajtónak. Arra a kérdésre, hogy elégedettek lennének-e a 25 százalékos béremeléssel, elmondta: „első körben fenntartható intézkedés lenne”.
Halálos medvetámadás történt Brassó megyében: egy 55 éves férfit sebesített meg halálosan a nagyvad. Eközben Marosvásárhelyen csendőrök siettek egy kerékpározó gyermekcsoport segítségére, miután a kiskorúak medvével találkoztak a Somostető erdős részén.
A kolozsvári metró új, európai uniós forrásokból származó finanszírozási szerződést kapott – jelentette be Emil Boc polgármester a városi tanács csütörtöki rendes ülésén. Közlése szerint a teljes metróhálózatnak 2032-ig el kell készülnie.
Nyolcszáz évvel ezelőtt, 1226. október 3-án halt meg Assisi Szent Ferenc, az évfordulót Erdélyben több helyszínen megünneplik a kolostorokban, templomokban.
Csempészetből származó, mintegy 5,2 millió lej értékű ékszereket értékesíthetett Románia-szerte egy 45 éves Brassó megyei férfi, aki a gyanú szerint egy futárszolgálat alkalmazottait is megvesztegette.
Előre, együtt – ezekkel a szavakkal osztotta meg szerdán búcsúvideóját Dominic Fritz, Temesvár polgármestere, aki a neki dedikált törvénynek köszönhetően szeptember utolsó napján elveszíti mandátumát.
Egy 24 éves fiatalember különös módját választotta annak, hogy megszabaduljon egy számára kellemetlenné vált helyzettől: azért hívta a 112-es segélyhívó számot, hogy a kiérkező rendőrök egy másik településre szállítsák. Végül súlyos bírságot kapott.
Szerda reggel több helyen fagypont alá csökkent a hőmérséklet Hargita megyében, a legalacsonyabb értéket Csíkszeredában mérték, ahol reggel 6 és 7 óra között –3,7 Celsius-fok volt.
Különleges dokumentum- és történeti értékű leletre bukkantak a nagyszebeni Tanácstorony restaurálási munkálatai során: egy időkapszulára, amelyet a műemlékbe rejtettek, és amely olyan állapotban maradt fenn, hogy szakszerű beavatkozást igényel.
Cseke Attila fejlesztési és középítkezési miniszter sajtótanácsosa a Krónikának elmondta: országszerte 115 új bölcsőde készült már el, de a helyi önkormányzattok feladata és felelőssége a működési feltételek megteremtése.
Egyhangúlag elutasította a szelistyei helyi tanács a Mineral Proiect Invest (MPI) kérését, hogy a vállalat koncesszióba vehessen egy tízhektáros önkormányzati területet a tervezett magnéziumfeldolgozó üzem számára.
szóljon hozzá!