
Fotó: Mediafax
A PEL arra volt kíváncsi,miként zajlik az iskolai vallásoktatás, milyenmódszerrel, illetve milyen tankönyvekből tanítanak,melyek az előnyt élvező felekezetek, illetve melyeket zárnakki, ítélnek meg negatív módon.
Az eredmény döbbenetes: amegkérdezettek többsége az ortodox vallásturalkodó vallásként azonosította. Aszervezők szinte valamennyi helyszínen kereszttel, ikonokkal,de akár kisebb kápolnákkal is találkoztak,amelyek kizárólag az ortodoxiát szolgálják.Ezekben az intézményekben utalás sem történikegyéb felekezetekre, például a görögkatolikus, esetleg a római katolikus vagy a protestánsegyházakra. A válaszok feldolgozása soránvégzett szúrópróbák egyértelműenarra utalnak, hogy a megkérdezett 7–12. osztályosdiákok és tanáraik jelentős részemegveti a Romániában élő, más vallásifelekezethez tartozókat.
A diákoknak – önkéntesalapon – 18 kérdéses kérdőívet kellettkitölteniük. Az olyan rutinkérdések mellett,mint például az „Imádkozol vallásórán?”vagy „Van tankönyved vallástanból?” a felmérésalanyainak olyan kérdésekre is választ kellettadniuk, mint a „Véleményed szerint, mely vallásokrosszak, és miért?”, illetve „Ha betilthatnálRomániában egy vallásfelekezetet, melyik volnaaz?”
Szentképekkel vagy azok nélkül
A holland támogatássalkészült felmérést Erdélyben Kolozs,Hargita és Szatmár, a Bánságban Temes, azÓkirályságban pedig Iaºi, Tulcea, Olt ésBuzãu megyében végezték. Az utóbbieredményeit külön fejezetben taglalják, mivela Buzãu megyei tanfelügyelőség eleve kétségbevonta Emil Moise kérdezőbiztos tevékenységénekkorrektségét. A megyei hatóságok előbbbe akarták tiltani az oktatási tárca általengedélyezett kérdőívek szétosztását,majd kifogást emeltek Moise személye ellen. Agörögkeleti vallású pedagógus azzalvált hírhedté kollégái ésfelettesei szemében, hogy az elmúlt év végénaz ortodox ikonok eltüntetését javasolta az államiiskolákból. „A Pro Europa Ligának nem állszándékában sem a vallási oktatást,sem az ikonokat kiűzni az iskolákból. Azzal sem értazonban egyet, hogy az iskolákat valóságosortodox kápolnákká vagy kisebb templomokkáalakítsák, ahol vallásoktatás helyetthittanórákat tartsanak, és a gyerekeketimádkoztassák, esetenként gyóntassák”– fejtette ki lapunknak Smaranda Enache, a szervezet társelnöke.
„A hittérítőmegnyilvánulásoknak nincs helyük az iskolákban”– jelentette ki az Idei în dialog című folyóiratáltal szervezett kerekasztal-beszélgetésenMihail Hãrdãu. Az oktatási miniszter azonban hangsúlyozta,hogy a tárca nem kíván beleszólni ahónapok óta zajló „ikonvitába”. Ahogya vallásos képek ellen ma hadakozó Emil Moisebuzãui tanárból hatvan esztendő múlva jószerzetes lesz, úgy az ikonok kérdését ismegoldja az idő. Az állam semlegességétszorgalmazta Horia Roman Patapievici is. Az ismert politológusszerint a szentképek kérdését atársadalomnak, és semmiképpen sem az oktatásitárcának kell megoldania.
Temesvár az intolerancia városa?
„Rendkívül meglepődtünkmind a gyermekek, mind a tanárok véleményén,nyelvi agresszivitásukon és a tolerancia hiányán.Hihetetlenül sokan nyilatkoztak lesújtóan azországban élő más nemzetiségűekről ésfelekezetűekről. A részeredmények annálaggasztóbbak, mivel a tolerancia fellegvárakéntismert Temesvárra éppúgy jellemzőek, mint azország más régióira” – kommentáltaa felmérések szúrópróbáitSmaranda Enache. A PEL vezetője szerint sajnos le kell számolniazzal a mítosszal, ami a sokszínű Bánságtoleranciájáról kialakult.
Az oktatási minisztérium tankönyve a hangadó
Az emberjogi szervezet azt isdöbbenettel tapasztalta, hogy az ortodox vallásútankönyv kizárólag az ortodoxiárólbeszél mint történelmi egyházról, agörög katolikus egyházat pedig a nemzetellenségeként, széthúzó, bomlasztóerőként tünteti fel. Smaranda Enache szerint a magasfokú vallási intolerancia egyik magyarázataéppen a tankönyvet szerkesztő bizottságösszetételében keresendő. A Művelődésiés Vallásügyi Minisztérium egyikállamtitkára, Adrian Lemeni egy olyan kilencedikosztályos vallástankönyv társszerzője ésszerkesztője, amelyben a ferdítések már-máruszító jelleget öltenek – állítjáka közvélemény-kutatás szervezői. A Religie– Cultul ortodox (Hit – Az ortodox vallás) címűmunkájában Lemeni és három társa,Jean Nedelea, Georgian Pãunoiu és Silviu Tudose nemcsak avallási szektákat, hanem a görög katolikusegyházat is prozelitizmussal – erőszakos hittérítéssel– vádolja.
A bukaresti Corint könyvkiadóáltal 2006-ban kiadott tankönyv, Vallásszabadságés prozeletizmus című fejezetében a szerzők azerdélyi, 18. század eleji prozelitizmusmegtestesítőiként mutatják be a görögkatolikus egyházat. A könyv szerzői – mindannyian abukaresti Patriarhul Justinian Ortodox Teológiai Főiskolatanárai – azzal vádolják a görögkatolikusokat, hogy új tagok toborzásáratársadalomellenes és erkölcstelen eszközöketvetettek be, olykor még a kényszerítéstőlsem riadva vissza. „Nem az iskolák falait díszítőikonokkal van gond, hanem az effajta tankönyvekkel. Hatvanéveskisemmizés után a görög katolikus egyházmég vissza sem kapta a javait, máris ilyen súlyostámadásoknak van kitéve” – vonta le akövetkeztetést Smaranda Enache. A PEL vezetőjehozzátette, hogy Lemeni kijelentései egykerekasztal-beszélgetés alkalmával még azortodox többségű Kolozs megyei tanfelügyelőségképviselőit is megbotránkoztatták.
Bocsánatkérés éskiigazítás
A tankönyv vádaskodókijelentéseiről az oktatási tárca csak utólagszerzett tudomást, ismerte be Nicolae Iordãchescu. A tárcafelügyelője a Krónikának elmondta: avisszajelzések nyomán a könyv szerzői írásbankértek elnézést, és megígérték,hogy a kiigazítják az említett fejezetet.
Haller István, a PEL ember jogiirodájának vezetője szerint a több mint háromezerkérdőív teljes feldolgozása éskiértékelése a nyárra várható.Addig is a liga vezetői az ország több nagyvárosábankerekasztal-beszélgetéseket és nyilvánosvitákat szándékoznak szervezni az iskolaivallásoktatásról. Eddig Kolozsváron ésIaºi-ban zajlott hasonló értekezlet. A felmérésvégeztével a Pro Europa Liga javaslatot nyújt bea tanügyminisztériumhoz az iskolai vallásoktatástovábbi fejlesztésére éskorszerűsítésére. A cél az, hogy avilági iskolák diákjai ne kizárólagsaját vallásukról tanulhassanak, hanemvalamennyivel ismerkedjenek meg.
Sz. E.
Keret
Egyoldalú honlap
Az ortodoxia hazai egyeduralmáróltanúskodik a vallásügyi államtitkársághonlapja is. A weboldal készítője a naptárbancsak a görögkeleti egyház ünnepeit jelenítettemeg, az ország térképén pedig csak azortodox püspökségeket tüntette fel. A templomokfejezetnél az oldal látogatója kizárólagortodox templomokról készült felvételekkelismerkedhet meg. A római katolikus egyház kiadványaiközött egyetlen magyar nyelvű folyóiratot sememlítenek, az internetes oldal szerkesztői a világilapok közül csak a román nyelvűeket szemlézik.
Kirekesztett tanárok, lelkészek
A vallási intoleranciárólnemcsak a gyermekek és tanáraik válaszaiárulkodnak. Egy Vîlcea megyei pedagógusnak azállásába került a keresztvetésmegtagadása. A pünkösdista vallásúvidéki oktatót azért kezdték ki kollégáiés felettesei, mert egy ünnepély alkalmávalnem volt hajlandó az ortodox pap után keresztet vetni.A kezdeti szemrehányások kiközösítéshezvezettek, az érintett kénytelen volt távozni aziskolából. Szintén az ortodox dominanciátkifogásolta a baptista egyház is, amelynek vezetői azellen tiltakoztak, hogy lelkészeik nem vehetnek résztaz iskolaünnepélyeken. A baptisták részérőlhangzott el az a vád is, miszerint egy Iaºi megyeitelepülésen a Vízkereszt napján megjelenőortodox pópa a más felekezetű diákokat isösszevizezte. A neoprotestáns egyház képviselőiszerint mindez egy olyan állami, laikus oktatásiintézményben történt, ahol a gyermekekegyharmada baptista vallású.
Antal Erika
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Nagy erőkkel vonult ki a rendőrség a Kovászna megyei Sepsibükszádra, miután szerdán este értesítést kaptak arról, hogy a környéken láthatták a Maros megyei baltás gyilkosként hírhedtté vált Emil Gânj-t.
Tűz ütött ki szerda este egy nagyszebeni tömbházlakásban; egy ember súlyosan megsérült.
Hogyan garantálható a gyógyszerek biztonsága, mennyire helytállóak az antibiotikumokról és homeopátiáról szóló tévhitek, és mi táplálja a gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanságot? Casian Tiborral, az Európai Gyógyszerkönyv szakértőjével beszélgettünk.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.