Oktatási szakértő: nem igazodik a gyerek igényeihez az iskolai elvárás

Az oktatási portál kitér arra, hogy azok a diákok, akik olvasásból nem érik el a legalacsonyabb elvárt szintet a nemzetközi teljesítménymérési program (PISA) alapján, funkcionális analfabétának tekinthetők, vagyis nem rendelkeznek az alapkészségekkel az úgynevezett együttműködő problémamegoldás (collaborative problem-solving) terén. Vagyis bár olvasnak, de nem értik meg, mit olvasnak, és alapvető számtani műveletek is nehézséget okoznak számukra.

Közben 2018-ban Románia 78 más országgal együtt részt vett egy újabb PISA-felmérésen, ennek az eredményeit idén december 3-án hozzák nyilvánosságra. Különben az UNESCO-jelentés összefüggésbe hozza a diákok eredményét, az iskolaelhagyás mértékével. Miközben egy évvel az iskolába beiratkozás után, vagyis első osztályban a kisdiákok 1,12 százaléka nem található már meg a rendszerben, a lemorzsolódók aránya nyolcadik osztály végére 23 százalékra növekszik.

Az általános iskola felső tagozatán állandóan kénytelenek haladni a tananyaggal a nyolcadik osztály végén esedékes vizsga miatt, a megszabott számú tanórák alatt, a túl nagy létszámú – 28-30 fős – osztályokban semmi lehetőség nem marad az egyéni fejlesztésre, véli az oktatási szakember. Kifejtette, ő is 5.–8. osztályban tanít, sokat beszélnek erről a tanárokkal, hiszen azt tapasztalják, ahogy haladnak előre, egyre nagyobb a nyomás a gyerekeken. „Tananyagcentrikus oktatás zajlik, a diákok bezáródnak ebbe a merev keretbe, a készség-, képességfejlesztésre nem marad idő és lehetőség. Ez a hiányosság a nagyobb osztályokban egyre inkább megmutatkozik, a gyerekek egy része nem tud értően olvasni, sem számolni, és egyre inkább lemarad” – részletezte az RMPSZ ügyvezető elnöke. Arra is kitért, hogy évek óta minden tanár megtapasztalja, hogy

„Ez történik, ha az oktatási rendszert nem tudják vagy nem akarják a gyerekek igényei szerint megújítani. A mindenkori oktatási minisztériumok soha nem vonják le ezt a következtetést, és ha megteszi helyettük más, akkor folyamatosan bizonygatják, hogy az mégsem helytálló, nekik van igazuk” – szögezte le Ferencz S. Alpár. Rámutatott, Székelyföldön a román nyelv oktatása problémát jelent, de a lakónegyedi, körzeti iskolákban minden szinten gondok vannak, és ezek egyre hangsúlyosabbak. Ez nem is fog változni mindaddig, amíg nem adják meg a pedagógusnak a kerettantervben, a módszertanban a mozgásteret, hogy kiscsoportos, differenciált fejlesztéseket végezzen. Jelenleg a „fűnyíró effektus” működik, minden gyerek ugyanazt kapja: a gyengébb és az erősebb is, holott ez nem méltányos, szögezte le az oktatási szakértő.