A bíróság elsőfokú döntése értelmében állami tulajdonba kerül 19 értékes műemlék épület és termálfürdő Herkulesfürdőn
Fotó: Facebook / Herculane Project
Bár első fokon a bíróság már kimondta 19 műemlék épület visszaállamosítását Herkulesfürdőn, a döntés még nem végleges. Gheorghe Orza, a bánsági település polgármestere, valamint Oana Chirilă, az egykor a Monarchia egyik ékkövének számító Herkulesfürdő épített örökségének megmentéséért fáradozó civil szervezet vezetője a Krónikának elmondta, a jogi folyamat még hosszú, és csak a végleges ítélet fogja megmutatni, valóban új fejezet kezdődhet-e a történelmi fürdőváros életében.
2025. november 19., 19:012025. november 19., 19:01
Noha az alapfokon született bírósági ítélet 19 értékes műemlék épület állami tulajdonba helyezését mondja ki Herkulesfürdőn, a döntés korántsem végleges, így a bánsági fürdőváros vezetősége óvatos optimizmussal tekint a következő időszakra. Mint arról beszámoltunk, az elmúlt héten a Temesvári Ítélőtábla ítéletet hirdetett a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DIICOT) temesvári kirendeltsége által vizsgált, a Krassó-Szörény megyei Herkulesfürdő „kifosztására” vonatkozó ügyben, és a két napon át tartó, összesen 25 órás maratoni tárgyalást követően elrendelte herkulesfürdői ingatlanok, többek között szállodák és termálfürdők állami tulajdonba történő elkobzását.
A precedens nélküli döntés kapcsán megkerestük Gheorghe Orza polgármestert, aki úgy értékelte a bíróság döntését: ha jogerőre emelkedik, „nulladik mérföldkő” lesz a szebb időket megélt fürdőváros felvirágoztatásában. A település szociáldemokrata (PSD) elöljárója a Krónikának elmondta, csak akkor lehet megítélni, mit jelent ez a határozat a valóságban, ha az ítélet valamennyi vonatkozása végérvényesen tisztázódik.
Mint fogalmazott,
Közölte, az önkormányzat eddig is minden szükséges lépést megtett a magántulajdonban lévő épületek homlokzatfelújításának kikényszerítésére, és több tulajdonos már el is kezdte a munkálatokat, azonban vannak olyan ingatlanok, amelyek romos állapotban állnak évek óta.
A Temesvári Ítélőtábla döntést hozott a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DIICOT) temesvári egysége által vizsgált, a Krassó-Szörény megyei Herkulesfürdő „kifosztására” vonatkozó ügyben.
„Az önkormányzatnak kötelessége, hogy az infrastruktúrát fejlessze. A szállodák egyike sem a mi tulajdonunk, de a tulajdonosoknak erkölcsi kötelességük és érdekük is, hogy felújítsák azokat, ugyanis ezzel fellendül a turizmus, ami nagyobb bevételt hoz számukra. Mi, a városvezetés az infrastruktúra bővítésével és események szervezésével tudjuk támogatni kezdeményezéseket” – magyarázta az elöljáró.
A Szapáry-fürdő is megmenekülhet a pusztulástól. A gyógyfürdő épületét korábban már megkapta az önkormányzat, a telek azonban magántulajdonban van
Fotó: Herculane Project / Facebook
Gheorghe Orza polgármester elmondta, az állami tulajdonba visszakerülő ingatlanok listája hosszú, és a város legértékesebb műemlékeit tartalmazza: többek között a Diana, a Roman, Aphrodité és az egykori Ferenc József, ma Ferdinand szállodát, az Apollo és Hebe fürdőket, a Minerva komplexumot, valamint a Kaszinó épületét.
Ha az állam tulajdonába kerül, és tisztázódik a fenntartás kérdése, minden lépést megteszünk a felújítás elindítása érdekében” – mondta a polgármester.
A fejlesztésekhez elsősorban magánbefektetéseket várnak, az önkormányzat pedig állami és európai uniós forrásokra támaszkodna. A városvezető hozzátette, ha az állam ténylegesen birtokba veszi a 19 épületet, lehetőség nyílik a komolyabb beruházásokra, és Herkulesfürdő szerinte „visszatérhet oda, ahol egykor volt”. A polgármester megjegyezte, a turistaforgalom már most növekvő tendenciát mutat: tavaly több mint 160 ezer vendégéjszakát regisztráltak, összesen mintegy 400 ezer látogató fordult meg a településen,
Nemrég lapunk megírta, hogy a jelenleg Európa hét legveszélyeztetettebb műemléke között nyilvántartott herkulesfürdői Szapáry-fürdőt az elmúlt években egy fiatal építészekből álló csapat, a temesvári székhelyű Locus Alapítvány tagjai próbálták megmenteni az enyészettől. A Herculane Project keretében a fiatal építészek önkéntes munkával és adományokból próbálták megóvni a Bánság egyik legpatinásabb műemlékét, amelyre a nemzetközi szakma figyelmét is felhívták.
Ioan-Aurel Pop, a Román Akadémia elnöke és több állami intézmény képviselői bejelentették: átfogó intézkedéssorozatot indítanak Herkulesfürdő műemlékeinek megóvása érdekében.
A Szapáry-fürdő államosítása kapcsán megkerestük Oana Chirilă építészt, a civil szervezet vezetőjét, aki a Krónikának elmondta,
ez csupán elsőfokú ítélet, fellebbezés várható, és nagy valószínűséggel az ügy a legfelsőbb bíróságig jut majd. Arra a kérdésünkre, hogy az ingatlanok esetleges államosítása miként érinti a munkájukat, a Locus Alapítvány vezetője elmondta, a szervezet nem kizárólag a Neptun-fürdővel foglalkozik, hanem számos olyan projektjük van, amivel hozzájárulnak a fürdőtelep turizmusának fejlesztéséhez. Jelentős eredményük a Cserna-part „életre keltése”, ahol a fiatal építészek feltérképezték a termálforrásokat, és pihenőhelyeket, zöld tereket, illetve kisebb fürdőhelyeket alakítottak ki.
Az elmúlt években fiatal építészek keltették életre a Cserna-partot
Fotó: Herculane Project / Facebook
Mint arról beszámoltunk, a Temesvári Táblabíróság elsőfokú ítélete szerint 19 történelmi ingatlan – köztük több szálloda és termálfürdő – visszakerül a román állam tulajdonába Herkulesfürdőn. A döntés a fürdőváros privatizációja után történt, éveken át tartó, nagy értékű károkozással járó bűncselekmények miatt született. A nyomozás 2016-ban indult, a DIICOT 2022-ben emelt vádat a fürdővállalatot privatizáló és azt később tönkretevő bűnszövetkezet 35 tagja ellen, az okozott kárt 123 millió lejre becsülve.
A vizsgált időszak 2001–2016 közé esik:
amit nem pótoltak vissza, 43 millió lej kárt okozva. A vállalat 2008-ban fizetésképtelenné vált, ezt követően a vádlottak különböző manipulált kölcsönök és végrehajtások segítségével játszották át a cég vagyonát – összesen 22 ingatlant – a bűnszövetkezet tagjainak.
Herkulesfürdőt osztrákok újíthatják majd fel. A hír sajnos csak részben fedi a valóságot, hiszen a település műemlék épületeinek többsége magántulajdonban van. Feltérképeztük, miért nem mozdul ki a holtpontról a bánsági fürdőváros ügye.
A bűncselekmények egy része mára elévült, így több vádlott – köztük Armaș – nem kapott börtönbüntetést, de esetében 4,8 millió euró értékű vagyonelkobzást rendeltek el. Összesen 14 személy és két cég érintett vagyonelkobzásban. Hat vádlott letöltendő börtönt kapott, 5 és 10 év 4 hónap közötti tartammal.
Herkulesfürdő a 19. században még a Monarchia kedvelt gyógyfürdője volt, Ferenc József, az Osztrák–Magyar Monarchia császára és Erzsébet osztrák császárné is több ízben felkereste. A mára rendkívül leromlott állapotba került fürdőtelep óriási turisztikai potenciállal rendelkezik:
Az elmúlt években civilek kampányt indítottak az épített örökség megmentéséért, és kezdeményezték a település felterjesztését az UNESCO világörökségi listájára.
A Monarchia ékköve volt, ma Európa legveszélyeztetettebb műemlékei között tartják számon. A herkulesfürdői Szapáry fürdő megmentéséért közel egy évtizede fiatal építészek küzdenek, de a szebb napokat látott gyógyfürdő jövője továbbra is bizonytalan.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A zaklatások és visszaélések megelőzését célzó intézkedéscsomagot javasol az USR kincses városi szervezete Biztonságos Kolozsvár néven. A kezdeményezés a szórakozóhelyeken és fesztiválokon tapasztalható kockázatok csökkentésére összpontosít.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
Az építészeti és mérnöki szempontból is különlegesnek számító víztorony 130 évvel ezelőtt épült, és terveit a feltételezések szerint a neves építész, Ybl Miklós budapesti irodájában készítették.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
A temesvári ítélőtábla jogerősen felmentette Nicolae Robut, a Béga-parti város korábbi polgármesterét a hivatali visszaélés vádja alól abban a korrupciós ügyben, amelyet kilenc évvel ezelőtt indított ellene az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA).
A Sebes-Körös szurdokvölgyében elénk táruló pazar látványhoz messze nem tudtak „felnőni” a Kolozsvár és a magyar határ között húzódó vasútvonal felújítását engedélyező hivatalnokok.
Az épített felelős kezelését nevezte prioritásnak Demeter András kulturális miniszter, miután pénteken ellátogatott Szilágycsehbe, ahol a hónap eljén összemlott a református templom tornya. Kiderült, temetőre bukkanhattak a ledőlt templomtorony alatt.
Nemzetközi csalás gyanúja miatt felmondja a kolozsvári körgyűrű második szakaszának kivitelezési szerződését a kincses város, miután a közbeszerzést elnyerő cégtársulás bosnyák tagja azt állítja, a beleegyezése nélkül tüntették fel a pályázatban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!