
A bíróság elsőfokú döntése értelmében állami tulajdonba kerül 19 értékes műemlék épület és termálfürdő Herkulesfürdőn
Fotó: Facebook / Herculane Project
Bár első fokon a bíróság már kimondta 19 műemlék épület visszaállamosítását Herkulesfürdőn, a döntés még nem végleges. Gheorghe Orza, a bánsági település polgármestere, valamint Oana Chirilă, az egykor a Monarchia egyik ékkövének számító Herkulesfürdő épített örökségének megmentéséért fáradozó civil szervezet vezetője a Krónikának elmondta, a jogi folyamat még hosszú, és csak a végleges ítélet fogja megmutatni, valóban új fejezet kezdődhet-e a történelmi fürdőváros életében.
2025. november 19., 19:012025. november 19., 19:01
Noha az alapfokon született bírósági ítélet 19 értékes műemlék épület állami tulajdonba helyezését mondja ki Herkulesfürdőn, a döntés korántsem végleges, így a bánsági fürdőváros vezetősége óvatos optimizmussal tekint a következő időszakra. Mint arról beszámoltunk, az elmúlt héten a Temesvári Ítélőtábla ítéletet hirdetett a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DIICOT) temesvári kirendeltsége által vizsgált, a Krassó-Szörény megyei Herkulesfürdő „kifosztására” vonatkozó ügyben, és a két napon át tartó, összesen 25 órás maratoni tárgyalást követően elrendelte herkulesfürdői ingatlanok, többek között szállodák és termálfürdők állami tulajdonba történő elkobzását.
A precedens nélküli döntés kapcsán megkerestük Gheorghe Orza polgármestert, aki úgy értékelte a bíróság döntését: ha jogerőre emelkedik, „nulladik mérföldkő” lesz a szebb időket megélt fürdőváros felvirágoztatásában. A település szociáldemokrata (PSD) elöljárója a Krónikának elmondta, csak akkor lehet megítélni, mit jelent ez a határozat a valóságban, ha az ítélet valamennyi vonatkozása végérvényesen tisztázódik.
Mint fogalmazott,
Közölte, az önkormányzat eddig is minden szükséges lépést megtett a magántulajdonban lévő épületek homlokzatfelújításának kikényszerítésére, és több tulajdonos már el is kezdte a munkálatokat, azonban vannak olyan ingatlanok, amelyek romos állapotban állnak évek óta.

A Temesvári Ítélőtábla döntést hozott a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DIICOT) temesvári egysége által vizsgált, a Krassó-Szörény megyei Herkulesfürdő „kifosztására” vonatkozó ügyben.
„Az önkormányzatnak kötelessége, hogy az infrastruktúrát fejlessze. A szállodák egyike sem a mi tulajdonunk, de a tulajdonosoknak erkölcsi kötelességük és érdekük is, hogy felújítsák azokat, ugyanis ezzel fellendül a turizmus, ami nagyobb bevételt hoz számukra. Mi, a városvezetés az infrastruktúra bővítésével és események szervezésével tudjuk támogatni kezdeményezéseket” – magyarázta az elöljáró.
A Szapáry-fürdő is megmenekülhet a pusztulástól. A gyógyfürdő épületét korábban már megkapta az önkormányzat, a telek azonban magántulajdonban van
Fotó: Herculane Project / Facebook
Gheorghe Orza polgármester elmondta, az állami tulajdonba visszakerülő ingatlanok listája hosszú, és a város legértékesebb műemlékeit tartalmazza: többek között a Diana, a Roman, Aphrodité és az egykori Ferenc József, ma Ferdinand szállodát, az Apollo és Hebe fürdőket, a Minerva komplexumot, valamint a Kaszinó épületét.
Ha az állam tulajdonába kerül, és tisztázódik a fenntartás kérdése, minden lépést megteszünk a felújítás elindítása érdekében” – mondta a polgármester.
A fejlesztésekhez elsősorban magánbefektetéseket várnak, az önkormányzat pedig állami és európai uniós forrásokra támaszkodna. A városvezető hozzátette, ha az állam ténylegesen birtokba veszi a 19 épületet, lehetőség nyílik a komolyabb beruházásokra, és Herkulesfürdő szerinte „visszatérhet oda, ahol egykor volt”. A polgármester megjegyezte, a turistaforgalom már most növekvő tendenciát mutat: tavaly több mint 160 ezer vendégéjszakát regisztráltak, összesen mintegy 400 ezer látogató fordult meg a településen,
Nemrég lapunk megírta, hogy a jelenleg Európa hét legveszélyeztetettebb műemléke között nyilvántartott herkulesfürdői Szapáry-fürdőt az elmúlt években egy fiatal építészekből álló csapat, a temesvári székhelyű Locus Alapítvány tagjai próbálták megmenteni az enyészettől. A Herculane Project keretében a fiatal építészek önkéntes munkával és adományokból próbálták megóvni a Bánság egyik legpatinásabb műemlékét, amelyre a nemzetközi szakma figyelmét is felhívták.

Ioan-Aurel Pop, a Román Akadémia elnöke és több állami intézmény képviselői bejelentették: átfogó intézkedéssorozatot indítanak Herkulesfürdő műemlékeinek megóvása érdekében.
A Szapáry-fürdő államosítása kapcsán megkerestük Oana Chirilă építészt, a civil szervezet vezetőjét, aki a Krónikának elmondta,
ez csupán elsőfokú ítélet, fellebbezés várható, és nagy valószínűséggel az ügy a legfelsőbb bíróságig jut majd. Arra a kérdésünkre, hogy az ingatlanok esetleges államosítása miként érinti a munkájukat, a Locus Alapítvány vezetője elmondta, a szervezet nem kizárólag a Neptun-fürdővel foglalkozik, hanem számos olyan projektjük van, amivel hozzájárulnak a fürdőtelep turizmusának fejlesztéséhez. Jelentős eredményük a Cserna-part „életre keltése”, ahol a fiatal építészek feltérképezték a termálforrásokat, és pihenőhelyeket, zöld tereket, illetve kisebb fürdőhelyeket alakítottak ki.
Az elmúlt években fiatal építészek keltették életre a Cserna-partot
Fotó: Herculane Project / Facebook
Mint arról beszámoltunk, a Temesvári Táblabíróság elsőfokú ítélete szerint 19 történelmi ingatlan – köztük több szálloda és termálfürdő – visszakerül a román állam tulajdonába Herkulesfürdőn. A döntés a fürdőváros privatizációja után történt, éveken át tartó, nagy értékű károkozással járó bűncselekmények miatt született. A nyomozás 2016-ban indult, a DIICOT 2022-ben emelt vádat a fürdővállalatot privatizáló és azt később tönkretevő bűnszövetkezet 35 tagja ellen, az okozott kárt 123 millió lejre becsülve.
A vizsgált időszak 2001–2016 közé esik:
amit nem pótoltak vissza, 43 millió lej kárt okozva. A vállalat 2008-ban fizetésképtelenné vált, ezt követően a vádlottak különböző manipulált kölcsönök és végrehajtások segítségével játszották át a cég vagyonát – összesen 22 ingatlant – a bűnszövetkezet tagjainak.

Herkulesfürdőt osztrákok újíthatják majd fel. A hír sajnos csak részben fedi a valóságot, hiszen a település műemlék épületeinek többsége magántulajdonban van. Feltérképeztük, miért nem mozdul ki a holtpontról a bánsági fürdőváros ügye.
A bűncselekmények egy része mára elévült, így több vádlott – köztük Armaș – nem kapott börtönbüntetést, de esetében 4,8 millió euró értékű vagyonelkobzást rendeltek el. Összesen 14 személy és két cég érintett vagyonelkobzásban. Hat vádlott letöltendő börtönt kapott, 5 és 10 év 4 hónap közötti tartammal.
Herkulesfürdő a 19. században még a Monarchia kedvelt gyógyfürdője volt, Ferenc József, az Osztrák–Magyar Monarchia császára és Erzsébet osztrák császárné is több ízben felkereste. A mára rendkívül leromlott állapotba került fürdőtelep óriási turisztikai potenciállal rendelkezik:
Az elmúlt években civilek kampányt indítottak az épített örökség megmentéséért, és kezdeményezték a település felterjesztését az UNESCO világörökségi listájára.

A Monarchia ékköve volt, ma Európa legveszélyeztetettebb műemlékei között tartják számon. A herkulesfürdői Szapáry fürdő megmentéséért közel egy évtizede fiatal építészek küzdenek, de a szebb napokat látott gyógyfürdő jövője továbbra is bizonytalan.
Több, a forgalomban veszélyes manővereket végrehajtó autóról készült felvétel jelent meg az interneten, a rendőrök pedig megállapították, hogy a képsorokat Kolozs megyében rögzítették.
Az Országos Sóipari Társaság (Salrom) a parajdi sóbányánál történt katasztrófa ügyében két olyan személyt küldött a képviselőház környezetvédelmi bizottságának korábbi meghallgatására, akik a hódokra hárították a felelősséget.
Nem volt elegáns kijelentés Ilie Bolojan kormányfő tiszteletbeli tanácsosa részéről, hogy azt kérte Magyar Pétertől, vizsgálja ki a Romániába érkezett magyar kormánypénzeket is – jelentette ki pénteken Csoma Botond.
Több személyt vett őrizetbe a rendőrség Brassó megyében rablás gyanúja miatt. A huszonéves elkövetők azt követően buktak le, hogy a bűncselekmény során az egyikük mellkasi sérülést szenvedett.
Az erdélyi magyar közösség érdeke, hogy az RMDSZ jó kapcsolatot ápoljon a mindenkori magyar kormánnyal – állapította meg pénteki kolozsvári ülésén az RMDSZ csúcsvezetősége.
A Román–Magyar Fórum ma feljelentést nyújtott be az RMDSZ egyes, közméltóságot betöltő tagjai által feltételezhetően elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban, a magyar országgyűlési választások folyamatával összefüggésben – tájékoztatott a szervezet.
Bár ugyanolyan márkájú és típusú járművekről van szó, mint amilyeneket tavaly vásárolt az Arad megyei tanács, ezek mintegy 80 ezer euróval kevesebbe kerültek, miután az Európai Ügyészség országszerte vizsgálatot indított túlárazás gyanújával.
Nyomozást indított a Temes megyei rendőrség egy, a közösségi médiában megjelent bejegyzés miatt, amelyben egy férfi azt állítja, hogy pénzt gyűjt a román elnök, Nicușor Dan meggyilkolására, és hozzátette, hogy „minden lej számít”.
Apróbb sikerről számolt be Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát azt követően, hogy kedden csendőri kíséretben végrehajtó foglalta le a rendházat és a templom sekrestyéjét az önkormányzat követelése nyomán.
A Temes Megyei Törvényszék felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Ilie Cheșát, Arad volt alpolgármesterét, miután a PSD-s politikus elismerte felelősségét az Európai Ügyészség által indított, uniós forrásokkal kapcsolatos csalási ügyben.
szóljon hozzá!