2012. február 28., 07:152012. február 28., 07:15
Török László polgármester azt mondja, az arány javulása valószínűleg annak köszönhető, hogy az elmúlt esztendőkben sikerült meggyőzni a hajdúvárosi magyarokat arról, hogy gyermekeiknek érdemes szülővárosukban maradni. „Meg tudtuk mutatni a szalontaiaknak, hogy itthon is elképzelhetik az életüket” – nyilatkozta a Krónika megkeresésére az elöljáró. Ugyanakkor fontosnak tartja a cenzust megelőző RMDSZ-es kampányt is, amelynek során arra hívták fel a lakosság figyelmét, hogy a kérdőíveken is vallják magukat magyarnak.
Mint mondja, ebben nagy szerepet játszott az a tény is, hogy tavaly kétszer annyi magyar számlálóbiztost sikerült toborozni, mint tíz évvel azelőtt, nekik ugyanis bátrabban vallják meg nemzetiségi hovatartozásukat a megszámlált magyarok. A Nagyszalontán tavaly elindított magyar iskolát az önkormányzati autonómia jó példájának nevezte Török László.
Mint arról mi is beszámoltunk, a város korábbi vegyes tannyelvű iskolája tavaly hivatalosan kettévált, így Nagyszalontán létrejött egy színmagyar tanintézet. Azokat a fiatalokat azonban, akik később a felsőoktatásban is részt vesznek, nehéz „hazacsábítani”, hiszen a kisváros kulturális vagy szórakoztatási kínálatban nem veheti fel a versenyt a nagy egyetemi központokkal, mindemellett erre is van jó példa – véli Török László. A nemzeti identitás felvállalása és az oktatás megoldása mellett azonban fő prioritás a gazdasági fejlődés segítése, ha már etnikai arányokról beszélünk, hiszen ahhoz, hogy a magyarok itthon maradjanak, jövőképre van szükségük, amit egyelőre sem Románia, sem Erdély nem képes megadni nekik – mondja a polgármester.
Török László szerint a város gazdaságának több lábon kell állnia, a fejlesztésben tehát a helyi tőkéjű kis- és középvállalkozásoknak kell első helyen szerepelniük. Mint mondja, a fejlődésben közvetlenül sokat nem segíthet az önkormányzat, de lobbizhat a nagybefektetőknél azért, hogy helyi cégeket szerződtessenek különböző munkálatokra – ilyen például az az osztrák cég, amely a város határában bölényfarmot hoz létre hamarosan, és mind a közműhálózatok bevezetéséhez, mind a farmot körülvevő kerítés megépítéséhez helyi cégekre van szüksége.
Idén több medvét figyeltek meg a csíksomlyói pünkösdi búcsú helyszínének környékén, mint más években.
Meggyilkoltak egy 18 éves diáklányt pénteken a Bihar megyei Pelbárthidán, az áldozat holttestét a mezőn találták meg. A Krónika megtudta, hogy a diák a borsi szakképző líceum tanulója volt, és két éve folytatott gyakorlatot a szülőfaluja farmján.
Megkéselte osztálytársát egy 12 éves gyermek pénteken az Arad megyei Vinga község egyik iskolájában.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.