Nőként többet kell dolgozni

Váratlanul érte a hír, hogy szenátor lesz?

Az utcán tudtam meg: megállított valaki, és megkérdezte, miért nem vállalom, mert úgy hírlik, nem akarom elfoglalni a helyet. Nem hitte el, hogy én még nem értesültem arról, hogy szenátor leszek. A Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vidékfejlesztési osztályának vagyok a vezetője, sok a feladatom, ezért nem volt időm nyomon követni a napi politikát, így azt sem tudtam, hogy Puskás Bálint alkotmánybíró lett. A híresztelések ellenére eszembe sem jutott, hogy visszalépjek, hiszen nem azért jelöltettem magam 2004-ben. Még most is érkeznek olyan visszajelzések, hogy nő létemre merészség vállalnom ezt a megbízatást. A jövendőbeli kollégákkal még nem beszéltem, de Puskás Bálint azonnal felajánlotta a segítségét.

Az elmúlt hetek készülődéssel teltek?

Elsősorban a szenátori tevékenység törvényes vetülete érdekelt. Már tudtam, hogy működik a szenátus, hiszen a közigazgatásban dolgoztam, mielőtt elvállaltam a mezőgazdasági igazgatóság aligazgatói tisztét. Most a technikai részletek érdekeltek inkább: melyek a szenátor kötelességei, jogai, a felsőház szabályzata.
Az egyetlen nő az RMDSZ parlamenti csoportjában.  

Nem választom külön a nőt és a politikust. A 2000–2004 -es mandátumban már volt két képviselőnő, és egy szenátor hölgy az RMDSZ parlamenti csoportjában. Tudom nem könnyíti meg a dolgom, hogy nő vagyok. Úgy mondják, a nők kispolitikusok, a férfiak a nagyok. Nem félek, hiszen jelenleg is férfiakkal dolgozom, szeretem a csapatmunkát. Lehet, hogy egy évig sem leszek a szenátusban, hiszen számolni kell az előrehozott választásokkal. Nem vagyok elbizakodott, tudom, hogy egy év alatt nem lehet megváltani a világot, és nem tehetek többet ilyen rövid idő alatt, mint más politikusok 17 esztendő alatt. Erőt ad viszont, hogy sokan bíznak bennem. Elsősorban magyar vagyok, és a helyi emberek érdekeit képviselem.

Szervezi a háromszéki szenátori irodát, keresi saját embereit?

 Nem titok, hogy Puskás Bálinttal megegyeztem, átveszem az ő kovásznai irodáját, hiszen hozzáértők segítségére, munkájára van szükségem. Reméltem, Sepsiszentgyörgyön is lesz szenátori irodám, de nem tudom
van-e erre szükség. Egyeztetnem kell erről az alsó-háromszéki RMDSZ-szervezettel, hiszen annak voltam a jelöltje. Azt tervezem, hogy a hétvégéket a körzetben, itthon töltöm,  személyesen is szeretnék fogadóórákat tartani, hogy ne veszítsem el a közvetlen kapcsolatot a háromszékiekkel.

Hosszú távra tervezi a politikai karriert, jelölteti magát a következő választásokon?

Egyelőre arra összpontosítok, hogy a következő évben tisztességgel helyt álljak. Úgyis lesz, aki majd csalódik, mert mást vagy többet várt tőlem. Én egy ember vagyok, és a megyének több mint 200 ezer lakosa van. Egy év alatt sok minden történhet, ezért majd később döntöm el, mi lesz azután. Minden attól függ, hogy továbbra is megbíznak-e majd bennem a választópolgárok és az a csoport,
amelyik engem eddig is jelölt és támogatott.

Milyen szenátori bizottságban szeretne dolgozni?

A Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vidékfejlesztési osztályát vezetem, ezen a szakterületen szeretnék maradni, remélem, számít, hogy van tapasztalatom.

Készül-e arra, hogy a nők helyzetén változtasson? 

Nem vagyok feminista. Azt mondják, Kovászna megyében háromszor többet kell dolgozni, mint az ország más régióiban, eszerint nőként hatszor többet kell bizonyítani, mint a férfiaknak. Sajnos még a nők is úgy gondolják, hogy egy nő kevésbé alkalmas fontos tisztségek betöltésére, mint a férfiak. Szeretném, ha szenátorként is a tehetségem és munkám alapján ítélnének meg, nem pedig női mivoltom alapján.

Szabó Ilona  - 1959-ben született Vargyason, 1978-ban érettségizett a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban, majd 1983-ban Brassóban szerzett faipari mérnöki diplomát. 2001-től a Kovászna Megyei Tanács vidékfejlesztési irodájában dolgozott, egy éve az iroda vezetője. 2000 és 2003 között az uzoni RMDSZ-szervezet elnöke volt. 2004-ben a szenátori listán indult, az előválasztások után a harmadik helyre került.