Nincs kétféle magyar állampolgárság – Interjú Répás Zsuzsannával

– A magyar kormány minden, határon túli magyar állampolgárt arra biztat, hogy regisztráljon, és éljen választási jogával. Miért tartja ezt olyan fontosnak a Fidesz azok után, hogy a párt nem minden tagja, szimpatizánsa ért egyet a külhoni magyarok szavazati jogával?

– Azt kell látni, hogy 2010-ben, amikor elindultunk egy úton, teljesen új alapokra helyeztük a nemzetpolitikát, melyet az öszszetartozás gondolata jellemez. Azok a jogszabályok, mint például az alaptörvény, a nemzeti öszszetartozás törvénye és a módosított állampolgársági törvény, mind erre a vonalra épültek. Amikor megadtuk a lehetőséget a külhoni magyarságnak, hogy a szülőföldjén maradva fölvehesse a magyar állampolgárságot, egy olyan régóta megfogalmazott igénynek tettünk eleget, amelynek jogosságát a kérelmek áradata bizonyítja a leginkább. Sokan azt mondták, hogy lesz egy kezdeti fellángolás, aztán az egész le fog csengeni. Ehhez képest a tavaly 25 százalékkal többen kérték a könnyített honosítást, mint egy esztendővel korábban.

Rátérve a kérdés lényegére: nincs kétféle típusú állampolgárság. A honosítás minden egyes joggal, így szavazati joggal is jár. Ezeket nem lehet szétválasztani, hiszen mi nemcsak a jogok egy részét adtuk meg, hanem magát a teljes állampolgárságot. Nem azt akartuk, hogy a határon túliak csak lelkileg legyenek magyar állampolgárok; azt éljék meg közjogilag is. Azt hiszem, hogy az anyaországi társadalom túljutott a 2004. december 5. állapoton. Az akkor történtek nagyon sokakat fölébresztett. Tudom, hogy a népszavazás kimenetele nagyon sok, határon túlinak csalódást, lelki fájdalmat okozott. Mégis amondó vagyok, hogy a referendum eredménye és következménye fölébresztette a magyarországi társadalmat.

Sokan akkor kezdtek el gondolkodni az összetartozás fontosságáról. Tisztában vagyok azzal, hogy nagyon sok a politikai érdek és ellenérdek, de a magyar társadalom el fogja fogadni a határon túliak szavazati jogát. Ezzel kapcsolatban csak azt tudom ajánlani minden egyes anyaországi pártnak, hogy úgy politizáljon, hogy nyerje el a külhoni magyarság bizalmát.

– Apropó külhoni magyarság: sokan – főként azok közül, akik nem a jelenlegi kormánypártot támogatnák – attól tartanak, hogy a levélben leadott szavazat nem marad titkos.

– Abszolút titkos marad, hisz maga a szavazat lezárt borítékba kerül. Ha a boríték lezáratlan marad, a voks érvényét veszíti. E mellett van egy azonosító ív, ami szintén bekerül a nagyborítékba. Ez azt jelenti, hogy teljesen szétválik a szavazás és az azonosítás. Amikor kidolgoztuk a választási törvény részleteit, akkor mintaként vettük azokat az országokat, amelyekben, a külföldön élők már régóta szavazhatnak levélben is. Ahogy az állampolgárok névsora sem nyilvános, úgy titkos marad a politikai opciójuk is.

– Nőtt a regisztrációs kedv a választások közeledtével?

– Jócskán. Biztos vagyok abban, hogy a folyamat lezárulásáig a regisztráltak száma meg fogja haladni a kétszázezret.

– A Fideszt foglalkoztatja, hogy a későbbi, országgyűlési választásokon lehetőséget teremtsen arra, hogy akár erdélyi jelöltekre is lehessen szavazni?

– Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a külhoni magyarság tudjon képviselőket küldeni a budapesti parlamentbe. Mint ahogy azt is, hogy minden magyarországi párt érezze a súlyát annak, hogy amit tett nemzetpolitikai szempontból, az megmérettetik a határon túl is. Mi viszont azt szeretnénk, ha az erdélyi politikusok Erdélyben maradnának, a felvidékiek Felvidéken, és ezekben a régiókban képviselnék a magyarság érdekeit. Megvan a módja és csatornája annak, miként juttathatják el üzeneteiket a magyar parlamentbe és a magyar kormányhoz.

– A Fidesz-listán egy újabb brüsszeli mandátumért versenybe szálló Tőkés László és esete kivételnek számít?

– Tőkés László az egész Kárpát-medencei magyarságot képviselte az Európai Parlamentben. Mindannyiunk számára nagyon fontos, hogy tudja folytatni az eddigi küzdelmét.

– Mennyire tartja szerencsésnek az RMDSZ újabb szerepvállalását a román kormányban?

– Nagyon fontos, hogy a magyar kormány és az anyaországi pártok ne érezzenek késztetést arra, hogy ők mondják meg az RMDSZ-nek, mi a jó vonal, és mit kell cselekedni. Az RMDSZ látja, ismeri a romániai helyzetet, képes felmérni a politikai viszonyok alakulását. Az ő joga és felelősége eldönteni, mikor taktikus belépni a kormányba, és mikor nem.

A mi feladatunk támogatni az RMDSZ és bármely külhoni magyar szervezet törekvéseit. Bízom abban, hogy olyan lehetőségek nyílnak meg az RMDSZ előtt, és olyan határozott és kézzel fogható magyar érdekeket tud majd képviselni és érvényre juttatni a bukaresti kabinetben, amelyek az egész romániai magyar közösség javát szolgálják.