
Véget vetnének a kotyvasztásnak. A szülők képviselői szerint kudarcba fulladt a korábbi oktatási reform (képünk illusztráció)
Fotó: Biró István
Arra van szükség, hogy végre a diák legyen az oktatási rendszer középpontjában – szögezik le a szülői szervezetek képviselői, akik nyílt levélben követelik a hatóságoktól a tanórák számának csökkentéséről elfogadott törvény alkalmazását, az új kerettantervek kidolgozását.
2020. január 28., 10:112020. január 28., 10:11
„Nincs több vesztegetni való időnk, nem akarunk egy újabb elhibázott tantervreformot” – szögezik le nyílt levelükben a szülők képviselői. A Romániai Szülők Szövetsége, valamint a Szülők Változást Kérnek nevű civil csoportosulás közösen fordult az oktatási minisztériumhoz és az illetékes hatóságokhoz, melyek az új kerettanterveket dolgozzák ki. A kezdeményezők követelik, hogy alkalmazzák a tanórák számának csökkentéséről elfogadott törvényt, dolgozzák át a tanterveket.
A dokumentum annak apropóján látott napvilágot, hogy a minisztérium a napokban elkezdte az egyeztetéseket az óraszámokról, valamint arról, hogy milyen tantárgyakat tanulnak majd a diákok.
Ez magyar tagozaton kiegészül heti négy-öt tanórával, hiszen a magyar diákok órarendjében még heti négy magyar nyelv és irodalom, valamint például hetedik osztályban a kisebbségi történelem is szerepel.
A nyílt levélben rámutatnak, egy általános iskolás diák heti 16–18 tantárgyat tanul, ami hatalmas információanyagot jelent. Éppen az oktatási minisztérium felméréséből derül ki, hogy a tanulók 63,5 százaléka naponta két óránál többet fordít a házi feladatok elkészítésére, az otthoni tanulásra.
Arra is felhívják a figyelmet, hogy a középiskolás évfolyamoknak nem készültek el az új kerettantervek, melyek összhangban lennének az általános iskolások már hetedik éve módosított tananyagával. „Azok a diákok, akik 2021-ben iratkoznak középiskolába, a romániai oktatás reform kudarcának nemzedéke. Ezek a gyerekek egyszerűen nem tudják, mit kell tenniük jövő évtől” – figyelmeztetnek a szülők.
Követeléseiket több pontban összegezték. Sürgetik a valós, a gyerekek korához igazított kerettantervek véglegesítését, a középiskolai tananyag ezek alapján történő kidolgozását. Kérik, hogy adjanak ki olyan tankönyveket, melyek az új tanterv alapján készülnek, és nem információk és nehézkes fogalmak tömkelegét tartalmazzák, melyek csak nehezítik a tanulást.
– szögezik le a szülői szervezetek képviselői.
Az oktatási minisztérium különben a múlt héten tartotta első munkamegbeszélését a kerettantervekről. Luminița Barcari közoktatásért felelős államtitkár az Edupedu oktatási szakportálnak azt nyilatkozta, egyelőre csak a munkacsoport első találkozóját tartották meg. Arra a kérdésre, hogy fontolóra veszik-e az óraszámcsökkenésről szóló törvénymódosítás halasztását, figyelembe véve, hogy az új kerettantervekről még csak most kezdik az egyeztetéseket, a módosításnak pedig 2020 szeptemberétől már életbe kell lépnie, azt válaszolta: „minden lehetséges változatot számításba veszünk, a társadalmi párbeszéd során megfogalmazott véleményeket is”.
Az első munkamegbeszélést csak a napokban tartották, miközben Monica Anisie oktatási miniszter tavaly decemberben azt nyilatkozta, hogy az új kerettanterveket januárban közvitára bocsátják. Ezzel párhuzamosan a minisztériumnak a középiskolai tanterveket is át kellene dolgoznia, hiszen a jelenlegi hetedikesek már előkészítő osztálytól új tantervek szerint tanulnak, ezt kellene követnie jövő szeptembertől a középiskolai programnak is. A miniszter beiktatása után arról beszélt, hogy tantárgyakat kell kivenni a tantervből az óraszámcsökkenés miatt, de egy nappal később már meggondolta magát, és azt mondta, „nem kell feltétlenül lemondanunk tantárgyakról, újra kell gondolni a tanítás-tanulás folyamatot”. A témában lapunk korábban megszólaltatta a pedagógus szakmai szervezetek, szakszervezetek, diákszövetségek képviselőit: mindannyian egyetértettek, hogy a diákokat tehermentesíteni kell, és hogy tananyag- és elvárás csökkentés nélkül nem lehet kerettantervet módosítani.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Nagy erőkkel vonult ki a rendőrség a Kovászna megyei Sepsibükszádra, miután szerdán este értesítést kaptak arról, hogy a környéken láthatták a Maros megyei baltás gyilkosként hírhedtté vált Emil Gânj-t.
Tűz ütött ki szerda este egy nagyszebeni tömbházlakásban; egy ember súlyosan megsérült.
Hogyan garantálható a gyógyszerek biztonsága, mennyire helytállóak az antibiotikumokról és homeopátiáról szóló tévhitek, és mi táplálja a gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanságot? Casian Tiborral, az Európai Gyógyszerkönyv szakértőjével beszélgettünk.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
szóljon hozzá!