
Véget vetnének a kotyvasztásnak. A szülők képviselői szerint kudarcba fulladt a korábbi oktatási reform (képünk illusztráció)
Fotó: Biró István
Arra van szükség, hogy végre a diák legyen az oktatási rendszer középpontjában – szögezik le a szülői szervezetek képviselői, akik nyílt levélben követelik a hatóságoktól a tanórák számának csökkentéséről elfogadott törvény alkalmazását, az új kerettantervek kidolgozását.
2020. január 28., 10:112020. január 28., 10:11
„Nincs több vesztegetni való időnk, nem akarunk egy újabb elhibázott tantervreformot” – szögezik le nyílt levelükben a szülők képviselői. A Romániai Szülők Szövetsége, valamint a Szülők Változást Kérnek nevű civil csoportosulás közösen fordult az oktatási minisztériumhoz és az illetékes hatóságokhoz, melyek az új kerettanterveket dolgozzák ki. A kezdeményezők követelik, hogy alkalmazzák a tanórák számának csökkentéséről elfogadott törvényt, dolgozzák át a tanterveket.
A dokumentum annak apropóján látott napvilágot, hogy a minisztérium a napokban elkezdte az egyeztetéseket az óraszámokról, valamint arról, hogy milyen tantárgyakat tanulnak majd a diákok.
Ez magyar tagozaton kiegészül heti négy-öt tanórával, hiszen a magyar diákok órarendjében még heti négy magyar nyelv és irodalom, valamint például hetedik osztályban a kisebbségi történelem is szerepel.
A nyílt levélben rámutatnak, egy általános iskolás diák heti 16–18 tantárgyat tanul, ami hatalmas információanyagot jelent. Éppen az oktatási minisztérium felméréséből derül ki, hogy a tanulók 63,5 százaléka naponta két óránál többet fordít a házi feladatok elkészítésére, az otthoni tanulásra.
Arra is felhívják a figyelmet, hogy a középiskolás évfolyamoknak nem készültek el az új kerettantervek, melyek összhangban lennének az általános iskolások már hetedik éve módosított tananyagával. „Azok a diákok, akik 2021-ben iratkoznak középiskolába, a romániai oktatás reform kudarcának nemzedéke. Ezek a gyerekek egyszerűen nem tudják, mit kell tenniük jövő évtől” – figyelmeztetnek a szülők.
Követeléseiket több pontban összegezték. Sürgetik a valós, a gyerekek korához igazított kerettantervek véglegesítését, a középiskolai tananyag ezek alapján történő kidolgozását. Kérik, hogy adjanak ki olyan tankönyveket, melyek az új tanterv alapján készülnek, és nem információk és nehézkes fogalmak tömkelegét tartalmazzák, melyek csak nehezítik a tanulást.
– szögezik le a szülői szervezetek képviselői.
Az oktatási minisztérium különben a múlt héten tartotta első munkamegbeszélését a kerettantervekről. Luminița Barcari közoktatásért felelős államtitkár az Edupedu oktatási szakportálnak azt nyilatkozta, egyelőre csak a munkacsoport első találkozóját tartották meg. Arra a kérdésre, hogy fontolóra veszik-e az óraszámcsökkenésről szóló törvénymódosítás halasztását, figyelembe véve, hogy az új kerettantervekről még csak most kezdik az egyeztetéseket, a módosításnak pedig 2020 szeptemberétől már életbe kell lépnie, azt válaszolta: „minden lehetséges változatot számításba veszünk, a társadalmi párbeszéd során megfogalmazott véleményeket is”.
Az első munkamegbeszélést csak a napokban tartották, miközben Monica Anisie oktatási miniszter tavaly decemberben azt nyilatkozta, hogy az új kerettanterveket januárban közvitára bocsátják. Ezzel párhuzamosan a minisztériumnak a középiskolai tanterveket is át kellene dolgoznia, hiszen a jelenlegi hetedikesek már előkészítő osztálytól új tantervek szerint tanulnak, ezt kellene követnie jövő szeptembertől a középiskolai programnak is. A miniszter beiktatása után arról beszélt, hogy tantárgyakat kell kivenni a tantervből az óraszámcsökkenés miatt, de egy nappal később már meggondolta magát, és azt mondta, „nem kell feltétlenül lemondanunk tantárgyakról, újra kell gondolni a tanítás-tanulás folyamatot”. A témában lapunk korábban megszólaltatta a pedagógus szakmai szervezetek, szakszervezetek, diákszövetségek képviselőit: mindannyian egyetértettek, hogy a diákokat tehermentesíteni kell, és hogy tananyag- és elvárás csökkentés nélkül nem lehet kerettantervet módosítani.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
szóljon hozzá!