Véget vetnének a kotyvasztásnak. A szülők képviselői szerint kudarcba fulladt a korábbi oktatási reform (képünk illusztráció)
Fotó: Biró István
Arra van szükség, hogy végre a diák legyen az oktatási rendszer középpontjában – szögezik le a szülői szervezetek képviselői, akik nyílt levélben követelik a hatóságoktól a tanórák számának csökkentéséről elfogadott törvény alkalmazását, az új kerettantervek kidolgozását.
2020. január 28., 10:112020. január 28., 10:11
„Nincs több vesztegetni való időnk, nem akarunk egy újabb elhibázott tantervreformot” – szögezik le nyílt levelükben a szülők képviselői. A Romániai Szülők Szövetsége, valamint a Szülők Változást Kérnek nevű civil csoportosulás közösen fordult az oktatási minisztériumhoz és az illetékes hatóságokhoz, melyek az új kerettanterveket dolgozzák ki. A kezdeményezők követelik, hogy alkalmazzák a tanórák számának csökkentéséről elfogadott törvényt, dolgozzák át a tanterveket.
A dokumentum annak apropóján látott napvilágot, hogy a minisztérium a napokban elkezdte az egyeztetéseket az óraszámokról, valamint arról, hogy milyen tantárgyakat tanulnak majd a diákok.
Ez magyar tagozaton kiegészül heti négy-öt tanórával, hiszen a magyar diákok órarendjében még heti négy magyar nyelv és irodalom, valamint például hetedik osztályban a kisebbségi történelem is szerepel.
A nyílt levélben rámutatnak, egy általános iskolás diák heti 16–18 tantárgyat tanul, ami hatalmas információanyagot jelent. Éppen az oktatási minisztérium felméréséből derül ki, hogy a tanulók 63,5 százaléka naponta két óránál többet fordít a házi feladatok elkészítésére, az otthoni tanulásra.
Arra is felhívják a figyelmet, hogy a középiskolás évfolyamoknak nem készültek el az új kerettantervek, melyek összhangban lennének az általános iskolások már hetedik éve módosított tananyagával. „Azok a diákok, akik 2021-ben iratkoznak középiskolába, a romániai oktatás reform kudarcának nemzedéke. Ezek a gyerekek egyszerűen nem tudják, mit kell tenniük jövő évtől” – figyelmeztetnek a szülők.
Követeléseiket több pontban összegezték. Sürgetik a valós, a gyerekek korához igazított kerettantervek véglegesítését, a középiskolai tananyag ezek alapján történő kidolgozását. Kérik, hogy adjanak ki olyan tankönyveket, melyek az új tanterv alapján készülnek, és nem információk és nehézkes fogalmak tömkelegét tartalmazzák, melyek csak nehezítik a tanulást.
– szögezik le a szülői szervezetek képviselői.
Az oktatási minisztérium különben a múlt héten tartotta első munkamegbeszélését a kerettantervekről. Luminița Barcari közoktatásért felelős államtitkár az Edupedu oktatási szakportálnak azt nyilatkozta, egyelőre csak a munkacsoport első találkozóját tartották meg. Arra a kérdésre, hogy fontolóra veszik-e az óraszámcsökkenésről szóló törvénymódosítás halasztását, figyelembe véve, hogy az új kerettantervekről még csak most kezdik az egyeztetéseket, a módosításnak pedig 2020 szeptemberétől már életbe kell lépnie, azt válaszolta: „minden lehetséges változatot számításba veszünk, a társadalmi párbeszéd során megfogalmazott véleményeket is”.
Az első munkamegbeszélést csak a napokban tartották, miközben Monica Anisie oktatási miniszter tavaly decemberben azt nyilatkozta, hogy az új kerettanterveket januárban közvitára bocsátják. Ezzel párhuzamosan a minisztériumnak a középiskolai tanterveket is át kellene dolgoznia, hiszen a jelenlegi hetedikesek már előkészítő osztálytól új tantervek szerint tanulnak, ezt kellene követnie jövő szeptembertől a középiskolai programnak is. A miniszter beiktatása után arról beszélt, hogy tantárgyakat kell kivenni a tantervből az óraszámcsökkenés miatt, de egy nappal később már meggondolta magát, és azt mondta, „nem kell feltétlenül lemondanunk tantárgyakról, újra kell gondolni a tanítás-tanulás folyamatot”. A témában lapunk korábban megszólaltatta a pedagógus szakmai szervezetek, szakszervezetek, diákszövetségek képviselőit: mindannyian egyetértettek, hogy a diákokat tehermentesíteni kell, és hogy tananyag- és elvárás csökkentés nélkül nem lehet kerettantervet módosítani.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az 1956-os forradalom erdélyi eseményeire és az utána következő megtorlásokra is emlékeznek a 70. évforduló alkalmából tartandó rendezvénysorozaton Székelyföldön 56-os elítéltek és volt politikai foglyok közreműködésével.
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
Az évtizedekig eltűntnek vélt, de három éve előkerült alkotást a felújított templom udvarán kívánják felállítani a Magyar Szórvány Napján – mondta a Krónikának az egyházközség két lelkipásztora.
Elkészült a Mária-út Csíksomlyó és Máriapócs közötti szakasza, a két magyar Mária-kegyhelyet összekötő ötszáz kilométeres zarándokutat a csíksomlyói kegytemplom előtti téren adták át ünnepélyesen.
Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.
Erdélyben egyedi kezdeményezésként egy székelyföldi unitárius templom kerítésére Jézus példázatait illusztráló rajzokat készítenek diákok.
Jelentős lehűlésre figyelmeztet az Országos Meteorológiai Igazgatóság (ANM) hamarosan akár 10 fokkal is csökkenhet a hőmérséklet.
Az üres épületek sokak számára nem egyszerűen romok, hanem egy letűnt korszak történeteit őrző, felfedezésre váró helyek.
Együttműködési megállapodást kötött szombaton Marosvásárhely és Debrecen önkormányzata.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!