
Életveszélyes lavírozás. Románia az EU legveszélyesebb országa a kerékpárosok számára: 2017-ben egymillió lakosra vetítve tíz biciklis vesztette életét
Fotó: Haáz Vince
Amíg a gépkocsik, a kerékpárosok és a gyalogosok alig férnek el egymás mellett, nehéz elvárni az odafigyelést, a türelmet, a megértést, a toleranciát – vélik egybehangzóan a Krónika által megszólaltatott érintettek. Így nem csoda, hogy Románia az Európai Unió legveszélyesebb országa a biciklisek és gyalogosok számára.
2019. augusztus 24., 11:072019. augusztus 24., 11:07
2019. augusztus 24., 11:172019. augusztus 24., 11:17
Kerékpárosok és gépkocsivezetők egybehangzóan állítják, hogy Románia az infrastruktúra hiánya miatt az Európai Unió legveszélyesebb országa a biciklisek, de a gyalogosok számára is, hiszen miközben a járművek száma megsokszorozódott, a közúti infrastruktúra alig korszerűbb, mint 1940-ben. A közlekedési kultúra is sok kívánni valót hagy maga után, de amíg a gépkocsik, a kerékpárosok és a gyalogosok alig férnek el egymás mellett, nehéz elvárni a türelmet, a megértést, a toleranciát – vélik a lapunk által megszólaltatott érintettek. Benkő Erika parlamenti képviselő az őszi ülésszakban nyújtja be a a kerékpárosok által javasolt módosító javaslatokat, melyektől azt remélik, hoznak valamennyi javulást.
Amint arról beszámoltunk, az Eurostat minap közzétett adatai szerint Románia az EU legveszélyesebb országa a kerékpárosok számára:
A statisztikai intézet szerint az uniós átlag egymillió lakosra vetítve 3,9 halott. Az ellenkező póluson Luxemburg és Ciprus található, ahol egyetlen kerékpáros sem halt meg balesetben. A romániai gyalogosok sincsenek jobb helyzetben: 37 haláleset történt egymillió lakosra vetítve a vizsgált időszakban, vagyis 733 gyalogos vesztette életét.
Az általános romániai közlekedési infrastruktúra, és az ezzel szorosan összefüggő közlekedési kultúra áll a szomorú statisztikák hátterében – véli Kiss Bence. A kerékpározásra ösztönző Cycle to work (Bringázz munkába) sepsiszentgyörgyi mozgalom szervezője lapunknak kifejtette, ebben is visszaköszön az egész ország szervezetlensége – ezt a hiányosságot nem lehet egy kormányra, egy pártra hárítani, ez „hosszú évek sara”.
– szögezte le Kiss Bence. Rámutatott, a logika azt diktálná, hogy az épülő utak mellett rögtön kerékpárutakat is kialakítsanak, hiszen ez nem túl nagy befektetés, minimális alappal, kevés aszfalttal elkészül, és sokáig üzemel, de ezt a jogszabályok sem teszik lehetővé. A bicikliút és a biciklisáv közötti különbség egyértelmű: Romániában gyakori, hogy a járdára ráfestenek, és kinevezik biciklisávnak, ám nem minden esetben ez a legjobb megoldás.
Kiss Bence a közlekedési kultúrára is kitért, előrebocsátva: vannak jó gépkocsivezetők és rossz kerékpárosok, és ez fordítva is igaz. „Nehéz egy kerékpárosnak nem szemtelenül közlekedni, ha folyamatosan leszorítják” – állapította meg Kiss Bence. Tapasztalatai szerint Székelyföldön, valamint a magyarok lakta térségekben valamivel jobban figyelnek az autósok a kerékpárosokra, legalább nem dudálják le folyamatosan, mint az ország többi részében. Kevesen tartják be ugyanakkor a „tisztességes kerékpáros-előzést”, vagyis, hogy legalább másfél métert hagyjanak a biciklisnek, miközben például a skandináv országokban az a szabály, hogy a kerékpáros mögött lelassítanak, és amint lehet, előzéskor átmennek a szemközti sávra.
A sepsiszentgyörgyi kerékpárosok több jogszabály-módosító javaslatot is megfogalmaztak. Többek között azt, hogy nyugati mintára a biciklisek egyirányú utcában a forgalommal szembe is közlekedhessenek, azzal a megkötéssel, hogy a helyi önkormányzat ezt bizonyos utcákban megtilthatja, ha nem tartja kivitelezhetőnek. Ha nem is köteleznék, de legalább
„Nem szeretnénk, hogy csak jogaink legyenek, hiszen például a mobiltelefon használata kerékpározás közben ugyanolyan veszélyes, mint gépkocsivezetés közben” – mutatott rá Kiss Bence. A sepsiszentgyörgyi mozgalom szervezője ugyanakkor nem túl bizakodó a tekintetben, hogy változhatnak a törvények, hiszen mint mondta: „a jogszabályalkotás általában autófüggők kezében van, Bukarest egy autós város”.
Nem csökken a balesetek száma, amíg nem épül ki a megfelelő infrastruktúra – véli Dobra Csaba, egy sepsiszentgyörgyi gépkocsivezetői iskola tulajdonosa és oktatója. Szerinte a hatékony balesetmegelőzés csak akkor történhetne meg, ha a közlekedés valamennyi szereplőjének meglenne a maga helye. „A gépkocsik az utakon, a kerékpárosok a sávjukon, a gyalogosok a járdán, a tehenek a legelőn. Jelenleg azonban mindenki kénytelen ott közlekedni, ahol tud, ahol hely van, hiszen miközben a gépkocsik száma megsokszorozódott, alig van több út, mint 1940-ben” – mondta a gépjárművezető-oktató. Rámutatott,
Ilyen körülmények között nehezen alakul ki a közlekedési kultúra, a tolerancia, az egymásra figyelés, ami a nyugat-európai országokban alapvető hozzáállás – szögezte le Dobra Csaba.
A kerékpárosok megkeresték Benkő Erika sepsiszentgyörgyi RMDSZ-es képviselőt, aki vállalta, hogy felkarolja ügyüket, és benyújtja a parlament elé módosító javaslataikat. A politikus lapunknak elmondta, egyeztetett szakértőkkel, a közlekedési bizottság tagjaival, és az őszi ülésszak elején a közúti rendelkezések egységes szabályozását (KRESZ) módosító indítványként terjeszti elő a kerékpárosok javaslatait. Benkő Erika abban bízik, hogy a többi politikai párt is támogatni fogja az indítványt, és a „józan ész győz” ebben a kérdésben, hiszen a környezettudatosság és a környezetvédelem szempontjából is fontos, hogy biztonságosabb legyen a kerékpáros közlekedés, és minél többen válasszák ezt. Az Eurostat statisztikai adataival kapcsolatban kikértük a Kovászna megyei rendőrség véleményét is: a következő napokra ígértek beszámolót a témával kapcsolatban.
Fenntartja az Észak-Bihari Vízszolgáltatóról és az érmelléki RMDSZ vezetőiről tett kijelentéseit Csomortányi István.
A székelyudvarhelyi Vándor székely-szobor eltávolításáért pereskedő Bogdan Ionescu ügyvéd a Krónikának elmondta: három, Wass Albert néven látható „hasonmás” szobrot talált Magyarországon. Szakács-Paál István polgármester szerint az udvarhelyi az eredeti.
Az 1956-os forradalom erdélyi eseményeire és az utána következő megtorlásokra is emlékeznek a 70. évforduló alkalmából tartandó rendezvénysorozaton Székelyföldön 56-os elítéltek és volt politikai foglyok közreműködésével.
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
Az évtizedekig eltűntnek vélt, de három éve előkerült alkotást a felújított templom udvarán kívánják felállítani a Magyar Szórvány Napján – mondta a Krónikának az egyházközség két lelkipásztora.
Elkészült a Mária-út Csíksomlyó és Máriapócs közötti szakasza, a két magyar Mária-kegyhelyet összekötő ötszáz kilométeres zarándokutat a csíksomlyói kegytemplom előtti téren adták át ünnepélyesen.
Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.
Erdélyben egyedi kezdeményezésként egy székelyföldi unitárius templom kerítésére Jézus példázatait illusztráló rajzokat készítenek diákok.
Jelentős lehűlésre figyelmeztet az Országos Meteorológiai Igazgatóság (ANM) hamarosan akár 10 fokkal is csökkenhet a hőmérséklet.
szóljon hozzá!