2011. szeptember 22., 08:082011. szeptember 22., 08:08
A Lobbi Kolozsvárért elnevezésű kezdeményező csoport által szervezett rendezvényen a kolozsvári orvosok, gyógyszerészek és közéleti szereplők többnyire egyetértettek abban, mi az oka, hogy inkább külföldre mennek dolgozni az orvosok, az általuk javasolt megoldások azonban eltérőek. Elsőként Emil Aluaş független polgármesterjelölt szólalt fel. „Nézzünk szembe a realitásokkal: nem tudjuk megfizetni a legjobb orvosokat, nem rendelkezünk megfelelő menedzsmenttel. Az lenne megoldás, ha a kórházak magánkézbe vagy civil szervezetek adminisztrációjába kerülnének” – nyilatkozta Emil Aluaş.
Cornelia Bala, a kolozsvári orvosi és gyógyszerészeti egyetem tanára ugyanakkor arról beszélt, hogy elsősorban a szakma becsületét kellene helyreállítani, ehhez pedig a hálapénz adásáról kellene leszoktatni az embereket. Claudiu Gomboşiu, a megyei sürgősségi kórház háziorvosa az anyagi nehézségekről beszélt. Mint mondta, csak kevesen tudják, hogy a társadalombiztosításuk egészségi ellátásuknak csupán töredékét fedezi, szerinte a kórházi díj bevezetése lenne megoldás. „A világon bárhol a kórházi kezelés költségeinek húsz százalékát fizetik ki a páciensek” – érvelt a háziorvos. Marius Nicoară szenátor is úgy látta, csak közép- és hosszú távon lehet megakadályozni az orvosok elvándorlását.
Úgy vélte, a magánbefektetőknek kell nagyobb teret engedni, ha az állam képtelen megfelelő munkakörülményeket teremteni. Horia Simu, a megyei mentőszolgálat menedzsere arra emlékeztetett, nem csak Romániára jellemző az orvosok elvándorlása, a francia orvosok 25 százaléka is inkább az Amerikai Egyesült Államokban és Japánban vállal munkát, a franciák azonban pótolni tudják máshonnan az így keletkezett orvoshiányt. Speranţa Iacob, a Gyógyszerészek Kollégiumának helyi elnöke a gyógyszerészhiányra hívta fel a figyelmet. Mint mondta, Romániában egy gyógyszertárra 1,3 gyógyszerész jut, holott legalább 2,5 kellene legyen ez az arány, ennek az a következménye, hogy a hatóságok olyan gyógyszertárak működését is engedélyezik, ahol nem dolgozik szakképzet gyógyszerész.
Több mint 300 munkás és 245 munkagép dolgozik a Marosvásárhely-Târgu Neamț (A8) autópálya Gyergyóalfalu-Ditró szakaszán – közölte hétfőn az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR).
Mindössze 2029-ben nyílhat meg újra a látogatók előtt a Brassó megye egyik turistamágnesének számító barcarozsnyói vár.
Újabb két határrendészt vettek őrizetbe a Szatmár megyei halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügyben. Egyiküket 30 napos előzetes letartóztatásba helyezték, miután felmerült a gyanú, hogy megpróbálta akadályozni az ügyészség nyomozását.
Egy erdélyi kötödei munkásnő és egy angol kamionsofőr szerelméből államügy lett a kommunista Romániában. A hatóságok megtagadták tőlük a házasságkötést, ezért a lány a jármű rejtett rekeszében, ingbálák közé bújva hagyta el az országot.
Az illegális fakitermelés visszaszorítását célzó új alkalmazást fejlesztett ki egy erdélyi szakember.
A rendőrséghez és a kiberbiztonsági hatósághoz fordult a nagyváradi RER Vest hulladékgazdálkodási szolgáltató, miután egy ismeretlen személy jogosulatlanul hozzáfért a cég ügyfélszolgálati portáljának teljes adatbázisához.
Tüntetést hirdettek hétfőre a vidombáki IAR repülőgépgyár alkalmazottai.
Menetrendváltozás nyomán novembertől az eddiginél kevesebb járatot indít Marosvásárhelyről Budapestre a Wizz Air.
Már több mint két hete tombol egy rendkívül nehezen megközelíthető hegyvidéki területen, a Retyezát-hegység déli részén, a Kis-Retyezát területén, Hunyad megyében található Buta-völgyi szorosban kitört bozóttűz.
Nyilvánosan adott választ Böjte Csaba ferences szerzetes a Hunyad megyei Piskin tervezett ’48-as emlékhely kialakítására kapott magyar állami támogatással kapcsolatos kritikákra. A szerzetes büszke arra, amit a történelmi szentély megmentéséért tett.