
Fotó: Farkas Antal
Székelyudvarhely polgármestere és a város több kulturális intézményének vezetői szerint nincs akadálya Nyírő József hamvai újratemetésének.
2014. május 30., 18:312014. május 30., 18:31
Közös közleményükben ismertetik: az Országos Lakosságnyilvántartó és Adatbázis-kezelő Igazgatóságtól azt a választ kapták, hogy a polgármesteri hivatalnak nem kell temetkezési engedélyt kibocsátania a hamvak eltemetéséhez.
A témában pénteken Bunta Levente elöljáró, Miklós Zoltán, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója, Jakab Áron Csaba önkormányzati képviselő, Szőcs Endre, a Városi Könyvtár igazgatója és Farkas György városmenedzser adott ki közös nyilatkozatot.
Állásfoglalásuk előzménye, hogy – mint arról beszámoltunk – a marosvásárhelyi táblabíróság szerdán helybenhagyta a Hargita megyei törvényszék két évvel ezelőtti ítéletét, semmisnek nyilvánítva a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal által kibocsátott, Nyírő József nevére szóló temetkezési engedélyt.
A közlemény aláírói felelevenítik az erdélyi író földi maradványainak spanyolországi kihantolását, majd székelyföldi újratemetését célzó kezdeményezéseket, leszögezve: Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala a kezdetektől fogva nemzeti, politikán vagy pártérdeken felüli ügynek tekinti és kezeli a kérdést.
Emlékeztetnek, hogy 2010-ben Szőcs Géza akkori magyarországi államtitkár székelyudvarhelyi látogatása során Bunta Levente kezdeményezte Nyírő földi maradványainak hazahozatalát, ezt megelőzően levelet írtak a madridi polgármesternek a folyamat elindítása végett. Az udvarhelyi intézményvezetők úgy vélik, az újratemetés meghiúsulásáért az ügyet később felvállaló Magyar Országgyűlés megbízottját és a Szász Jenő vezette Székelyudvarhelyért Alapítványt terheli a felelősség.
Felidézik, hogy Fráter Olivér, a Magyar Országgyűlés elnökének megbízottja a polgármesteri hivatalhoz csak 2012. május 25-én (pénteken), két nappal a vasárnapi temetés előtt tette le a kérést és ügyiratcsomót, amelyben a temetéshez szükséges igazolás kibocsátásáért folyamodott. „Ez a tény joggal veti fel a kérdést, hogy valóban méltó, akár szerény újratemetést akartak-e, vagy figyelemfelkeltő, kedélyeket bolygató eseményre készültek, mely alighanem összefüggésbe hozható az akkor éppen zajló választási kampánnyal.
A kérést nem csak hogy a temetés előtti utolsó munkanap utolsó óráiban tették le, hanem a leadott dokumentáció is hibás volt (következetlen névhasználat, az elhamvasztás tényét igazoló okirat keltezése korábbi – 2012. május 11., mint a hamvasztás időpontja – 2012. május 22.)\" – szerepel a közleményben, amely szerint a városháza ennek ellenére azért bocsátotta ki az – igazságszolgáltatás által később semmissé nyilvánított – igazolást, mivel fontosabbnak tartotta a „Székely Apostol\" méltó eltemetését, mint a további politikai vagdalkozást.
Buntáék szerint beigazolódott, hogy a Székelyudvarhelyért Alapítvány nem tud méltó ügyintézője, szervezője lenni a temetésnek és sajnálják, hogy a Magyar Országgyűlés elnökének megbízottjában „társra találtak ügyködésükhöz\". „Bebizonyosodott, hogy tevékenykedésük fő célja nem az újratemetés méltóságteljes megszervezése, hanem az önkormányzati választások befolyásolása, „kampánytemetés\" szervezése Nyirő emlékének felhasználásával\" – szerepel a közleményben.
Az udvarhelyi intézményvezetők szerint a román jogrendszerben nincs szabályozva a hamvak eltemetésének kérdése, és véleményezést kértek az ügyben az Országos Lakosságnyilvántartó és Adatbázis-kezelő Igazgatóságtól. Az intézmény vezetője írásban megerősítette, hogy a polgármesteri hivatal részéről nem szükséges igazolás kiadása a hamvak temetése esetén, így Buntáék szerint nem áll semmi az újratemetés útjában.
„Mindannyiunk célja az kell legyen, hogy két év után a hamvak elhelyezése méltóképp megtörténjen. Kérésünk csupán az, hogy ne kampányszerűen, politikai célokat szolgálva kerüljön erre ismét sor, ezáltal másodszor is ártva az elhunyt emlékének. (...) Nem hagyhatjuk, hogy Nyírő József hamvai Madrid, Budapest és Székelyudvarhely között bolyongjanak, valamint azt sem, hogy a médiában közölt félretájékoztatások sértsék az író emlékét\" – áll a közös állásfoglalásban.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
szóljon hozzá!