
Pihentetik a medvetörvényt: a román államfő szerint európai normák sérülhetnek
Fotó: Tuchiluș Alex
Nicușor Dan államfő csütörtökön alkotmányossági kifogással fordult az alkotmánybírósághoz a barna medvék személyek és javaik elleni támadásainak megelőzésére és leküzdésére irányuló azonnali beavatkozási módszerek jóváhagyásáról szóló törvény ügyében, arra hivatkozva, hogy a szabályozás és a monitorozás hiányos.
2026. május 21., 19:312026. május 21., 19:31
Az államfő szerint az éves, tervezett vadászat által elérhető megelőzési szint aránytalan intézkedésnek minősülhet,
illetve hogy az ökológiai egyensúly és a lakosság biztonságának megőrzésére szolgáló más megoldások nem elegendőek. Ebben az esetben európai normák sérülhetnek – jegyezte meg az Agerpres szerint.
Nicușor Dan kifejtette: az élőhelyvédelmi irányelv előírja annak vizsgálatát, hogy léteznek-e kielégítő alternatívák, mielőtt a medvék eltávolításához folyamodnának, a kifogásolt törvényben azonban nem jelenik meg kifejezetten e feltétel tiszteletben tartásának kötelezettsége.
Emlékeztetett arra is, hogy az európai jogi normák megsértése – mint a jelen esetben – alkotmányossági kontroll tárgya lehet az alkotmány 148. cikke alapján, amely Románia európai uniós integrációját szabályozza.
Az elnök ugyanakkor hangsúlyozta: azzal, hogy a törvény konkrétan meghatározza a megelőzési és beavatkozási szinteket, valamint pontosan 528 vadászterületre osztja el ezeket, a kifogásolt jogszabály elveszíti az elsődleges normatív aktusokra jellemző általános, elvont és elvi jellegét, és olyan műszaki-adminisztratív művelet helyébe lép, amelyet a központi közjogi hatóságnak közigazgatási aktussal kellett volna elfogadnia.
Álláspontja szerint a kifogásolt törvény révén a parlament végső soron közigazgatási funkciót gyakorol:
Az államfő arra is felhívja a figyelmet, hogy a kétévesnél fiatalabb bocsokkal kísért nőstények begyűjtésének tilalmához a törvény nem rendel szankciót.
„Az a norma, amely megtilt egy magatartást – a bocsokkal lévő nőstények megölését –, de nem ír elő szankciót a tilalom megszegésére, megszűnik kötelező jogi normának lenni, és puszta erkölcsi ajánlássá válik. Ha a tilalom megsértését nem minősítik szabálysértésnek vagy bűncselekménynek, és nem állapítanak meg szankciót, a norma híján van a kényszerítő erőnek, megsértve a törvény minőségének követelményét, amely többek között azt feltételezi, hogy a címzettek előre láthassák a be nem tartás következményeit” – közölte Nicușor Dan.
Szerinte az, hogy országos szinten 859 barnamedve-példányt hagynak jóvá megelőzési szintként digitális, valós idejű monitorozási rendszer nélkül – például a vadászterület-kezelők és a hatóságok számára egyszerre hozzáférhető adatbázis hiányában –,
„Olyan mechanizmus hiányában, amely automatikusan megakadályozná a medvék eltávolítását, amint egy vadászterület esetében elérték az arra vonatkozó számot, hallgatólagosan lehetővé válik e szám túllépése. Az a tény, hogy ennek túllépésére semmilyen szankció nincs, azt bizonyítja, hogy a jogalkotó nem a faj valódi – az uniós jog által megkövetelt – védelmét követte, hanem egy megengedő, jogi szigor nélküli keretet hozott létre” – olvasható még az alkotmányossági kifogásban.
Amint arról beszámoltunk, a román képviselőház áprilisban fogadta el döntéshozó kamaraként azt a törvénytervezetet, miszerint
A jogszabályjavaslatot benyújtó RMDSZ szerint az intézkedés célja az emberi élet és a mezőgazdasági tevékenységek védelme, valamint a túlszaporodott medveállomány tudományos alapú szabályozása.

Duplájára nő a medvepopuláció kilövési kvótája, és megelőzési céllal évente 859 egyedet lehet kilőni – az erről szóló törvénytervezetet döntéshozó testületként fogadta el szerdán a román képviselőház – tájékoztatott az RMDSZ sajtóirodája.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
1 hozzászólás