
Érdemben nem reagált Klaus Johannis államfő hivatala az Erdély közigazgatási és gazdasági autonómiáját kérő, 14 700 támogató aláírást tartalmazó petícióra, melyet a múlt hónap közepén iktatott az Autonomy for Transylvania mozgalom egyik aktivistája, Fancsali Ernő.
2015. március 16., 17:262015. március 16., 17:26
2015. március 16., 17:262015. március 16., 17:26
A petíció kezdeményezője hétfőn juttatta el szerkesztőségünknek az államfő egyik tanácsadója által jegyzett elnöki reagálást. Ebben a tanácsadó az alkotmány több cikkelyét idézi.
Ezek egyike szerint „az államfő az ország függetlenségének, egységének és területi épségének a biztosítója”.
A másik szerint „Románia szuverén, független, egységes és oszthatatlan nemzetállam”, egy harmadik cikkely szerint pedig „Románia oszthatatlan közös hazája valamennyi állampolgárának, fajra, nemzetiségre, etnikai eredetre, nyelvre, vallásra, nemre, véleményre, politikai hovatartozásra, vagyonra vagy társadalmi eredetre való tekintet nélkül”.
Az elnöki tanácsadó leveléből nem derül ki, hogy az idézett alkotmányos cikkelyek miként függenek össze az autonómiapetícióval.
Fancsali Ernő úgy vélte, az elnöki tanácsadó – ha egyáltalán végigolvasta a petíciót – nem érti az autonómia és függetlenség fogalma közti, illetve az etnikai és gazdasági autonómia közti különbségeket.
„Ez a válasz egyenlő a nullával. (...) 15 000 állampolgár kérését nem lehet egy semmitmondó levéllel lesöpörni az asztalról” – közölte a kezdeményező.
Az Erdély autonómiáját szorgalmazó petícióhoz az interneten gyűjtötték az aláírásokat. Fancsali Ernő korábban elmondta, a dokumentumot megközelítőleg ugyanannyi román írta alá, mint magyar.
A kormánynak és parlamentnek címzett, Klaus Johannis figyelmébe ajánlott dokumentum többek között Erdély önállóságának, az erdélyi népek és felekezetek jó egyetértésének a történelmi hagyományaira hivatkozik, önrendelkezést és kolozsvári regionális kormányzást kér a történelmi Erdély, valamint a Bánság, a Partium és Máramaros részére. Utal arra, hogy Erdély sokkal fejlettebb az ország más régióinál, a bukaresti kormányok azonban gyarmatként kezelik.
Húsz év folyamatos kompromisszumok közepette – így jellemezte a 2000-től 2020-ig tartó aradi alpolgármesteri megbízatását Bognár Levente, aki október 1-jén, csütörtökön ünnepelte 70. születésnapját. Életút-interjúnk 2. része.
Hat, 25 és 50 év közötti személy ellen indított kivizsgálást a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség Krassó-Szörény megyei területi szolgálata és a megye rendőrsége szervezett bűnözői csoport létrehozása és migránscsempészet gyanúja miatt.
Emil Boc vészharangot kongat: több mint 20 ezer Európai Unión kívüli személy él Kolozsváron, és „ez kezd problémává válni”. Kolozsvár polgármestere nyelvi tesztet, a beilleszkedés minimális szintjének betartását javasolja.
Az Agent Green pénteken bírálta az „orvvadászat olcsóbbá tételét”, miután az RMDSZ parlamenti képviselői által a szenátusba benyújtott tervezet 40 000 euróról 500 euróra csökkenti a kvótán felül, illegálisan kilőtt medvék után fizetendő kártérítést.
Olyan érzéseket, nehézségeket is megjeleníthetnek a gyerekek a játékban, amelyeket még nem tudnak vagy nem mernek szavakba önteni – többek között erre teremt lehetőséget a gyermekpszichodráma, októbertől Kolozsváron is.
Új fejezet kezdődött a romániai magyar oktatásban: a 2026–2027-es tanévtől a IX. osztály számára már nem román nyelvű tankönyvek magyar fordításai készülhetnek, hanem magyar szakemberek által magyarul megírt tankönyvek kerülhetnek az oktatásba.
Alig öt évvel a felépítése után szinte teljesen tönkretették az aradi Maros-parton kialakított panorámagát üvegtábláit. A mintegy 300 edzettüveg-panelből már csak néhány maradt épen.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) elmúlt 25 éve Magyarország és az erdélyi magyarság közös eredménye, sikere – hangsúlyozta Tonk Márton rektor a magyar magánegyetem jubileumi tanévének megnyitóján pénteken Marosvásárhelyen.
Továbbra is súlyos állapotban ápolják a kolozsvári sürgősségi kórház intenzív osztályán azt a 22 éves fiatal nőt és 77 éves magyar fogorvos nagyapját, akik súlyos sérüléseket szenvedtek vasárnap este Kolozsvár Donát (Grigorescu) negyedében.
Hozzájárult a közbeszéd megváltoztatásához és a polgárcentrikus közigazgatás bevezetéséhez. Interjúnk első részében többek között az 1989-es hangulatról, a magyar–román viszonyról, a Szabadság-szobor visszaállításáért folytatott küzdelemről mesél.
szóljon hozzá!