Népszavazást javasolnak a Székelyföld autonómiájáról az önrendelkezéspárti politikusok

A bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az Unió jogalapja elégséges a különböző autonómiaformák bevezetéséhez és működtetéséhez. Az Európai Bizottság tehát nem képviselhet semleges álláspontot, hanem közvetítenie kell a többségi állam és az autonómiát megvalósítani akaró kisebbségi népcsoportok között.

A román politika „kriminalizálja” az autonómiát

Tőkés László, az EMNT elnöke, volt EP-képviselő tömören összefoglalta az erdélyi autonómiatörekvések történetét, jelezve, hogy a szászok és a székelyek már a középkorban önrendelkezést élveztek, és később a románok is ezért harcoltak. „Mi is azt az autonómiát követeljük, amit az erdélyi románok követeltek az Osztrák-Magyar Monarchiában a 19. század végén” – nyomatékosította Tőkés László. Úgy fogalmazott, hogy az erdélyi magyarságnak autonómia nélkül nincs túlélési esélye. Negatív példaként említette az erdélyi magyarság, illetve a többi nemzeti kisebbség nagyarányú fogyását a Trianon óta eltelt 105 évben.

A volt királyhágómelléki református püspök szerint elképesztő az az elutasítottság – mint fogalmazott: az autonómia ,,kriminalizálása” –, ahogyan a román hatalom viszonyul az erdélyi magyarság önrendelkezési jogához.

Olaszországban, Spanyolországban, Finnországban, Belgiumban és más államokban is virágzó európai autonómiamodelleknek vagyunk tanúi, amit Románia továbbra is elutasít és tagad” – érvelt az újságírók előtt az EMNT elnöke. Tőkés szerint a Moldovai Köztársaság is rég túllépett a romániaihoz hasonló ellenálláson: a kilencvenes évek elején Chișinăuban még azt hangoztatták, hogy márpedig Gagauzia nem létezik, azóta viszont törvénybe foglalták a gagauzok önrendelkezési jogát.

Tőkés reményét fejezte ki, hogy az RMDSZ „leporolja” az autonómia ügyét, és visszatér ahhoz a 2018-as hárompárti megállapodáshoz, amely összefogást mond ki az önrendelkezési küzdelem mentén.

Katalán és baszk biztatás

Luke Uribe Etxebarría, a madridi parlamentnek a Baszk Nemzeti Párt színeiben megválasztott szenátora arról beszélt, hogy a különböző népcsoportok számára nem járható út az egyes nemzetállamok által gyakorolt központosító politika. „Az autonómia biztosítja a saját ügyek helyi intézését, és a kultúra megőrzését. Az autonómia közelséget jelent az intézmények és az állampolgárok között, egy igen hatékony adminisztratív irányítást. Minden ország más, de tapasztalataink azt igazolják, hogy az autonómia megfelelő képlet az emberek boldogulásához” – fogalmazott a baszkföldi szenátor.

Carles Fité Gabarro, a Katalán Nemzetgyűlés országos titkárságának tagja arról beszélt, hogy minél fejlettebb egy ország, annál inkább tiszteletben tartja a nemzeti kisebbségek jogait és önrendelkezési törekvéseit. ,,Azt gondolom,

Példa rá Svájc, Németország, az Egyesült Államok vagy Spanyolország, ahol szövetségi rendszerben épül fel minden” – mutatott rá Carles Fité Gabarro.

A katalán vendég arra figyelmeztetett, hogy amennyiben egy ország nem hajlandó a nemzeti közösségek önrendelkezéséről tárgyalni, az előbb-utóbb konfliktusokhoz vezet, ami a társadalom számára nem jó forgatókönyv.

A Krónika kérdésére, hogy az SZNT miként kommentálja a vasárnapi rendezvényt övező közömbösséget, hiszen mindössze pár száz résztvevő ment ki a Postarétre, Izsák Balázs úgy fogalmazott, ők is keresik az okát az évről évre változó résztvevői hullámzásnak. Ennek ellenére nem a résztvevők számát tartják fontosnak, hanem a folytonosság biztosítását. Magát a rendezvény megszervezését, amikor évről évre kiáltványt fogadnak el a résztvevők, és a világ tudomására hozzák, hogy az autonómiaküzdelem élő valóság a Székelyföldön.

Szilágyi Zsolt ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy

A katalán vendég Svájc példáját hozta fel, ahol számtalan ügyben szerveznek népszavazást, amitől semmivel sem csorbul az ország demokratikus berendezkedése. Arra biztatta a román kormányt, hogy a Székelyföld lakóit népszavazáson kérdezzék meg, mi a véleményük a helyi önrendelkezésről, ez ugyanis jelentősen előbbre vinné az autonómia ügyét.

korábban írtuk

A Székelyföld területi autonómiáját követelő petíciót fogadtak el a székely szabadság napján

A Székelyföld területi autonómiáját követelő petíciót fogadott el vasárnap Marosvásárhelyen, az 1852-es Habsburg-ellenes székely szervezkedés vértanúinak obeliszkjénél a székely szabadság napja alkalmából összegyűlt több száz tüntető.

korábban írtuk

Miért nem népszerű a magyarok körében sem a székelyföldi autonómiakövetelés?

A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok egy része nem hisz benne, és ezt megérzik az emberek. Nem elég az autonómiáról évente egyszer-kétszer szépeket mondani és írni.