Népszámlálás: a magyarság felvállalására buzdítanak az erdélyi magyar pártok

A közélet valamennyi szereplőjének erőteljes és egyértelmű fellépésére van szükség ahhoz, hogy a romániai magyarok elkerüljék az ősszel esedékes népszámláláson az 1992-ben, majd rá tíz évre újból felállított csapdát, mely több népcsoportra szaggatta a másfél milliós kisebbséget. Erre manapság is történnek kísérletek.

A napokban Maros megye prefektusa, Marius Paşcan sajtótájékoztatón buzdította arra a térség lakóit, hogy vallják magukat bátran magyarnak, székelynek, csángónak.

A Krónika megkeresésére mindhárom hazai magyar párt – a kormányzó RMDSZ, a Magyar Polgári Párt (MPP) és a bejegyzés előtt álló Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) – az identitás vállalása mellett és a magyarság szétdarabolása ellen foglalt állást. Az RMDSZ Maros megyei szervezete sajtóközleményben is elítélte Marius Paşcan prefektus rossz szándékúnak nevezett megosztási kísérletét, melynek „következményei beláthatatlanok kisebbségi helyzetünket illetően, ugyanis ha az erdélyi magyarságot úgynevezett magyarokra, székelyekre és csángókra osztva számlálják, statisztikai aránymutatóink jelentősen megváltozhatnak”.

RMDSZ, EMNT: óriási a tét

„Ha a román politikusoknak – gondolom, hogy a Maros megyei prefektust is közéjük sorolhatom – ennyire fontos, hogy keresztbe tegyenek a hazai magyarságnak, akkor ennek a népszámlálásnak számunkra is óriási a tétje” – vélekedett Kovács Péter. A szövetség főtitkára elmondta, hogy az RMDSZ hamarosan teljes erővel beindítja azt a tudatosító kampányát, melynek során az identitásvállalás fontosságára kívánja felhívni a hazai magyarság figyelmét. Ez nem azt jelenti az RMDSZ felfogásában, hogy az erdélyi cigányságot, illetve a bákói vagy Neamţ megyei románokat is arra fogják rávenni, hogy magyaroknak, esetleg csángóknak vallják magukat. „Legyen világos: nem fogunk nemzeti térítést végezni. De a vegyes közösségben vagy vegyes házasságban élő magyarjainkat is arra biztatjuk, hogy vállalják nemzetiségüket” – szögezte le Kovács Péter.

A közelgő népszámlálás tétjét az alakulófélben lévő Erdélyi Magyar Néppárt is átérzi. Éppen ezért a politikai alakulatot kezdeményező Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) álláspontja szerint a kérdésben nemcsak a politikai alakulatok illetékesek megszólalni; kötelező módon a történelmi egyházakat és a civil szférát is be kell vonni. „Éppen ezért mi nem fogunk külön kampányolni, hanem egységes fellépést szorgalmazunk” – fejtette ki a Krónikának Toró T. Tibor. Az EMNT ügyvezető elnöke meggyőződésének adott hangot, miszerint ha a romániai magyarok minden egyes közéleti szereplőtől, párttól, érdekvédelmi képviselettől, egyháztól és szervezettől azt hallják, hogy magyarnak kell vallaniuk magukat, ez meg is fog történni. „Ha ez beválik, meggyőződésem szerint a romániai magyarság egységesen lép, és nem sétál be az 1992-ben, majd 2002-ben felállított csapdába” – tette hozzá Toró.

Egymásnak üzenget Szász és Kovács

A múlt heti marosvásárhelyi incidens kapcsán Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke „színvallásra” szólította fel az RMDSZ-t. A polgári alakulat vezetőjének meglátásában ha az RMDSZ-szel kormányzó Demokrata–Liberális Párt (PDL) egyik prefektusa révén három különböző népcsoportra akarja osztani a romániai magyarságot, már fel kellene hogy merüljön a koalíció felbontásának kérdése.

„Nem tudom elfogadni azt a cinizmust, hogy az RMDSZ Bukarestben egy olyan párt mellett kormányoz, amely háromba szakítaná a magyarságot, miközben itthon, Erdélyben úgy tesz, mintha aggódna a magyarságért” – fejtette ki lapunknak Szász. Az MPP-elnök szerint a népszámlálás és annak eredménye több mint pártpolitikai ügy. Valamikor az RMDSZ is így látta, emlékeztetett a polgári politikus, mondván, hogy a romániai magyar kataszter összeállításáról még 1993-ban döntés született.

Szász Jenő támadására reagálva Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára elmondta: valóban ki lehetne lépni a kormánykoalícióból és duzzogó szerepet vállalni, ám ettől még nem oldódik meg egyetlen kérdés sem. „El kell fogadnunk, hogy koalíciós partnereink nem tudnak egységesen lépni, vannak még embereik, akik időnként úgymond félretrafálnak. Romániában egyetlen párt van, amelynek tagjai azt teszik, amit a vezetőjük mond, vagy akár csak kigondol, és ez éppen Szász Jenőnek a kézi vezérlésű alakulata” – replikázott az RMDSZ-főtitkár.

Kovács megítélésében nem is meglepő a Maros megyei prefektus nyilatkozata annak tudatában, hogy az elmúlt hetekben szinte egymást érték a magyarellenes kijelentések és megnyilvánulások. Kérdésünkre, hogy ezt az ügyet felhozták-e koalíciós partnerüknek, az RMDSZ főtitkára csak annyit mondott: nincs erről tudomása.

MCSMSZ: több lesz a csángó

A csángókérdésről szólva Kovács Péter beismerte, hogy ez 2011-ben is rendkívül kényes téma – főként az érintettek esetében. „Mi arra ösztönöznénk őket, hogy vallják magukat csángóknak” – fejtette ki a szövetség elöljárója. A Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) álláspontja azonban némiképp eltér az RMDSZ politikusaiétól.

A csángó szövetség elnöke, Solomon Adrián például azt szeretné, ha a csángók magyaroknak vallanák magukat. „Tudatában vagyunk annak, hogy még a tömbben élő és magyarul beszélő csángókat is nehéz meggyőzni erről. Mint ahogy arról is, hogy az általuk beszélt, úgynevezett csángó nyelv lényegében magyar, csak annak egy archaikus változata. Éppen ezért mi nem fogjuk sem azt mondani, hogy vallják magukat magyarnak, sem azt, hogy románoknak mondják magukat” – nyilatkozta lapunknak Solomon. Az MCSMSZ vezetője bizakodónak mutatkozik: szerinte az idén sokkal többen fogják vállalni identitásukat, mint kilenc évvel ezelőtt. Akkor – akárcsak a korábbi népszámlálások alkalmával – a moldvai magyarok jelentős része római katolikus vallású román nemzetiségűnek vallotta magát. A 2002-es népszámlálás eredményei óriási eltérést mutattak a hivatalos és valós adatokat illetően. „Mi azt szeretnénk elérni, hogy falvainkban korrekt személyek objektív népszámlálást végezzenek” – tette hozzá Solomon Adrián.

Kérdésünkre, hogy az MCSMSZ vagy a román kormányban jelen lévő RMDSZ mit tehet ennek érdekében, a csángó szövetség elnöke nem kívánt nyilatkozni. Mint mondotta, erre vonatkozóan már elkészült a stratégia, viszont még nem alkalmas nyilvánosságra hozni.

Horváth István: nincs szegregációs veszély

Az identitás kérdése a csángókon kívül a székelység esetében is felmerül. A legutóbbi, 2002-es népszámláláson már sokkal kevesebben vallották magukat székelynek, mint tíz évvel korábban. Amennyiben ez a tendencia folytatódik, 2011-ben még kevesebb erdélyi magyar ragaszkodik majd székelységéhez, véli Horváth István kolozsvári szociológus.

„Nem hinném, hogy ez a szegregációs veszély fenyegetne, bár az időközben megalakult számos székely szervezet által kifejtett hatást még senki nem tanulmányozta” – fejtette ki lapunknak a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elnöke. Szerinte az úgynevezett székelyföldi brand hangoztatásától a Székely Nemzeti Tanács puszta jelenlétéig sok mindennek lehet vonzereje, még abban az esetben is, ha ezek közül egyik sem buzdítja arra a térség lakóit, hogy a népszámláláson székelyeknek vallják magukat.

„Úgy, ahogy a szászokat meg a svábokat a népszámlálás végső feldolgozásakor a németek közé sorolják, így történik a székelyekkel is. A részletes eredményekben ugyan még külön etnikumként jelennek meg, de ezekkel a számokkal csak a politikusok szoktak manipulálni. A hivatalos statisztika szerint a székelyek is magyarok” – hangsúlyozta Horváth.