
Legalább hatmillió zsidó veszítette életét a 70 évvel ezelőtti holokauszt alatt, ebből körülbelül százharmincezren voltan észak-erdélyiek – hangzott el többek közt az RMDSZ Szabadelvű Kör platformjának szervezésében lezajlott, A holokauszt erdélyi vonatkozásai című kolozsvári előadáson.
2014. május 25., 18:242014. május 25., 18:24
A Minerva-ház Cs. Gyimesi Éva termében megtartott rendezvény keretében Tibori Szabó Zoltán egyetemi oktató és Gidó Attila, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet kutatója tartott előadást. Gidó Attila elmondta, a túlélőknek családtagjaik elvesztése mellett megélhetési gondokkal kellett küzdeniük, hiszen hátrahagyott lakásaikat vagy elfoglalva, vagy teljesen kifosztva találták. Ráadásul a legtöbben maradandó egészségi károsodást szenvedtek, a túlélők alig 18 százalékáról lehetett elmondani, hogy teljesen egészséges – mutatott rá.
Mint elhangzott, a túlélők közül a legtöbben a közép korosztályhoz tartoztak: 59 százalékuk 16-35 év közötti volt, további 29 százalékuk pedig a 36-48. „A gyerekeknek gyakorlatilag semmi esélyük nem volt, csak akkor élték túl, ha deportálás közben valahogy meg tudtak szökni, vagy idejében elmenekültek, mindössze 1,2 százalékuk tért vissza a haláltáborokból” – mondta a kutató.
Tibori Szabó Zoltán egyetemi oktató ugyanakkor a deportálások történelmi körülményeit elevenítette fel előadásában. Mint kifejtette: az erdélyi magyar zsidók vezetői az utolsó percig nem hitték el, hogy bajuk történhet, ugyanis bíztak a kormányzó Horthy Miklósban, akit úriembernek tartottak.
A haláltáborok létezéséről egy szlovákiai zsidók által írt jegyzőkönyvből értesültek, de nem akartak pánikot kelteni a közösségen belül, ezért csak a magyar politikai és egyházi elöljáróknak küldtek sokszorosított másolatokat. Tibori ugyanakkor megemlítette, Márton Áron püspök tiltakozó levelet írt Kolozsvár akkori vezetőjének és a rendőrfőnöknek a deportálások miatt.
Bognár Zoltán főszervező, a Szabadelvű Kör elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a zsidóság mellett romák, fogyatékkal élők is életüket vesztették, vagy olyanok, akik felszólaltak az atrocitások ellen – az áldozatok előtt pedig tisztelegni kell.
Több mint tíz éve vár befejezésre Aradon az új gyerekpalota, de még mindig nem vehették használatba a szakkörök, mert nem tudták megoldani a villamosenergia‑csatlakozást.
Idén több medvét figyeltek meg a csíksomlyói pünkösdi búcsú helyszínének környékén, mint más években.
Meggyilkoltak egy 18 éves diáklányt pénteken a Bihar megyei Pelbárthidán, az áldozat holttestét a mezőn találták meg. A Krónika megtudta, hogy a diák a borsi szakképző líceum tanulója volt, és két éve folytatott gyakorlatot a szülőfaluja farmján.
Megkéselte osztálytársát egy 12 éves gyermek pénteken az Arad megyei Vinga község egyik iskolájában.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
szóljon hozzá!