
Legalább hatmillió zsidó veszítette életét a 70 évvel ezelőtti holokauszt alatt, ebből körülbelül százharmincezren voltan észak-erdélyiek – hangzott el többek közt az RMDSZ Szabadelvű Kör platformjának szervezésében lezajlott, A holokauszt erdélyi vonatkozásai című kolozsvári előadáson.
2014. május 25., 18:242014. május 25., 18:24
A Minerva-ház Cs. Gyimesi Éva termében megtartott rendezvény keretében Tibori Szabó Zoltán egyetemi oktató és Gidó Attila, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet kutatója tartott előadást. Gidó Attila elmondta, a túlélőknek családtagjaik elvesztése mellett megélhetési gondokkal kellett küzdeniük, hiszen hátrahagyott lakásaikat vagy elfoglalva, vagy teljesen kifosztva találták. Ráadásul a legtöbben maradandó egészségi károsodást szenvedtek, a túlélők alig 18 százalékáról lehetett elmondani, hogy teljesen egészséges – mutatott rá.
Mint elhangzott, a túlélők közül a legtöbben a közép korosztályhoz tartoztak: 59 százalékuk 16-35 év közötti volt, további 29 százalékuk pedig a 36-48. „A gyerekeknek gyakorlatilag semmi esélyük nem volt, csak akkor élték túl, ha deportálás közben valahogy meg tudtak szökni, vagy idejében elmenekültek, mindössze 1,2 százalékuk tért vissza a haláltáborokból” – mondta a kutató.
Tibori Szabó Zoltán egyetemi oktató ugyanakkor a deportálások történelmi körülményeit elevenítette fel előadásában. Mint kifejtette: az erdélyi magyar zsidók vezetői az utolsó percig nem hitték el, hogy bajuk történhet, ugyanis bíztak a kormányzó Horthy Miklósban, akit úriembernek tartottak.
A haláltáborok létezéséről egy szlovákiai zsidók által írt jegyzőkönyvből értesültek, de nem akartak pánikot kelteni a közösségen belül, ezért csak a magyar politikai és egyházi elöljáróknak küldtek sokszorosított másolatokat. Tibori ugyanakkor megemlítette, Márton Áron püspök tiltakozó levelet írt Kolozsvár akkori vezetőjének és a rendőrfőnöknek a deportálások miatt.
Bognár Zoltán főszervező, a Szabadelvű Kör elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a zsidóság mellett romák, fogyatékkal élők is életüket vesztették, vagy olyanok, akik felszólaltak az atrocitások ellen – az áldozatok előtt pedig tisztelegni kell.
A vallás- és szólásszabadság védelmében kiállt Osztie Zoltán magyarországi katolikus pap mellett Tőkés László volt református püspök.
Az elkövetkező két hétben országszerte általában meleg marad az idő, bár lesznek átmeneti lehűlések és helyenként eső, derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn közzétett, október 5. és 18. között időszakra vonatkozó előre jelzéséből.
Elhunyt 97 éves korában a kolozsvári Mureșanné Kertész Judit Mirjám egyetemi tanár, aki túlélte a holokauszt erőltetett menetét és a pesti gettót.
Több szurkoló szülő is verekedésbe keveredett a lelátón egy junior bajnokságbeli kézilabdameccsen Temesváron.
Két ember sérült meg szerdán a Hargita megyei Gyergyóalfalu községben, miután az autó, amelyben utaztak, lesodródott az útról – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Tűz ütött ki vasárnap a brassói tüdőgyógyászati kórházban, egy páciens szénné égett a kórház első emeletén – közölte az egészségügyi minisztérium.
Európai uniós támogatással fejlesztették az onkológiai sebészeti ellátást Szeged és Temesvár térségében, a projekt lerövidítette a daganatos betegek diagnózistól műtétig vezető útját.
1226. október 3-án hunyt el a ferences rend alapítója, Assisi Szent Ferenc, és a 800. évforduló alkalmából Erdély-szerte is megemlékeztek a ferences templomokban a tranzitusáról, azaz az Atya világába való átmeneteléről.
Hetente kétszer szólal meg az ige az ÖröKRE YouTube-csatornán, amelyet 2024 elején indított útjára missziós projektként a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Azóta közel háromszáz áhítat készült több mint száz lelkipásztor közreműködésével.
Húsz év folyamatos kompromisszumok közepette – így jellemezte a 2000-től 2020-ig tartó aradi alpolgármesteri megbízatását Bognár Levente, aki október 1-jén, csütörtökön ünnepelte 70. születésnapját. Életút-interjúnk 2. része.
szóljon hozzá!