Nem maradhat zárt ajtók mögött. EP-képviselőknek címzett nyíltlevél-sorozatot indított az SZNT
Fotó: Európai Parlament/Facebook
Európai parlamenti képviselőknek címzett nyíltlevél-sorozatot indított a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) a nemzeti régiók ügyében azzal a meggyőződéssel, hogy amennyiben az érintettek nem tartják „felszínen” a kérdést, mások fognak dönteni a sorsukról, nélkülük – írta közösségi oldalán az Izsák Balázs által vezetett szervezet.
2025. július 19., 12:322025. július 19., 12:32
„Ezek a levelek nemcsak egy-egy képviselőhöz szólnak, hanem mindannyiunkhoz. Nemcsak támogatást kérünk, hanem elvi kérdéseket is felvetünk, amelyeket nekünk, közösségként kell végiggondolnunk” – fogalmazott közleményében a nemzeti régiók ügyében európai polgári kezdeményezést indító szervezet. Az SZNT közleményében hangsúlyozták, azért választották a nemzeti régiók ügyében indított „európai mozgalomhoz” a nyílt levél műfaját, mivel az említett kérdések „nem maradhatnak zárt ajtók mögött”, be kell kerüljenek a köztudatba, és vitára kell ösztönözzenek. Ezekben
„Nemzeti régióként jogunk van jelen lenni az Európa jövőjéről szóló vitákban – nem mint statiszták, hanem mint szereplők. Ehhez azonban hangot kell adnunk magunknak – újra meg újra” – indokolták a levélsorozat elindítását. Leszögezték: az európai nemzeti régióknak – függetlenül attól, hogy az Európai Bizottság milyen választ ad a polgári kezdeményezésre – össze kell fogniuk”.
– összegeztek.
A Székely Nemzeti Tanács szerint az európai parlamenti képviselők számos elégedetlenségének és az Európai Bizottsággal (EB) szemben megfogalmazott kritikáinak nincsen más elvi kerete, mint éppen a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezés.
Az Izsák Balázs SZNT-elnök által aláírt első nyílt levelet Lukasz Kohut lengyelországi független EP-képviselőnek, az EP hagyományos kisebbségekkel, nemzeti közösségekkel és nyelvekkel foglalkozó közös munkacsoportja alelnökének címezték. Ebben Izsák Balázs megköszöni a képviselőnek, hogy az EP július 10-i ülésén – amikor a nemzeti régiók ügyében indított polgári kezdeményezés plenáris vitája zajlott – anyanyelvén szólalt fel, és „ezzel megerősítette, hogy a sziléziai nép őrzi nyelvét, kultúráját, nemzeti önazonosságát”. „Köszönöm, hogy ezzel hozzájárult egy olyan regionális mozgalom erősödéséhez, amely 2013-ban indult el a Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért polgári kezdeményezés beterjesztésével” – írta Izsák Balázs a levélben a székely nép szolidaritásáról biztosítva.
Az újabb levelet Raquel García Hermida-van der Walle hollandiai képviselőnek címezték, akinek azt köszönte meg Izsák Balázs, hogy hozzászólásával és az ülésteremben viselt nyakszalagjával – amely Frízföld nemzeti színeit idézte – „egyaránt erőteljes, szimbolikus üzenetet közvetített minden jelenlévő felé”.
– írta az SZNT-elnök. Hangsúlyozta: nem szabad engedni összemosni „a kisebbségi jogok általánosan elfogadott normáit azokkal a közösségi jogokkal, amelyek a szülőföldhöz kötődnek”.
Az SZNT a strasbourgi EP-ülés után közleményében úgy értékelt, hogy a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezés megadhatja a közös cselekvés irányát, és alapjául szolgálhat egy regionális mozgalomnak Európában.
Mint ismeretes, a szervezet március 4-én nyújtotta be az EB-hez a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezését. A Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért nevű polgári kezdeményezés az Európai Unió működéséről szóló szerződés 174. cikkéhez köthető, amely felsorolja, melyek azok az uniós régiók, melyeket az EU kohéziós politikájában kiemelt figyelemben részesít. Az SZNT meggyőződése szerint ebbe a felsorolásba beleillenek a nemzeti régiók is.
A polgári kezdeményezés több mint 1,2 millió aláírója azt kéri: az unió kohéziós politikájában kezeljék kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. Az EB-nek szeptember 4-éig kell ismertetnie a polgári kezdeményezéssel kapcsolatos álláspontját és a tervezett intézkedéseket.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kedden benyújtotta az Európai Bizottsághoz a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezését – jelentette be kedden sajtótájékoztatón Sepsiszentgyörgyön Izsák Balázs, az SZNT elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A napokon át tartó kánikula idején sok lakásban éjszakára sem csökken 25–30 Celsius-fok alá a hőmérséklet, miközben a házi patikában ott sorakoznak a tabletták, kapszulák, szemcseppek vagy éppen az inzulin.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) vasárnap sárga jelzésű, hétfő 10 órától kedd 10 óráig érvényes hőségriasztást adott ki Krassó-Szörény, Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyére.
Románia vezeti a globális alkoholfogyasztási ranglistát fejenként évi 17,1 liter tiszta szesszel, miközben Erdélyben és Székelyföldön is riasztóak az egészségügyi mutatók. De mi áll a sokkoló világelsőség hátterében?
Kövekkel, botokkal és fejszékkel támadtak a Kolozs megyei Récekeresztúron (Recea-Cristur) feldühödött falusiak egy mentőautóra az úgynevezett „fekete mentőről” szóló rémhírek hatására, súlyos szemsérülést okozva a jármű vezetőjének.
A hőségben nemcsak az számít, mit teszünk a hűtőbe, hanem az is, mennyi idő alatt visszük haza a bevásárlást, hiszen a hús, a hal vagy egy krémes sütemény már egy hosszabb buszozás alatt is túlmelegedhet, megromolhat.
Jövő héten, augusztus 11. és 15. között, a Márton Áron Emlékév jegyében rendezik meg az 50. Csíksomlyói Ifjúsági Találkozót (CSIT) – közölte a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye az.
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!