
Nem maradhat zárt ajtók mögött. EP-képviselőknek címzett nyíltlevél-sorozatot indított az SZNT
Fotó: Európai Parlament/Facebook
Európai parlamenti képviselőknek címzett nyíltlevél-sorozatot indított a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) a nemzeti régiók ügyében azzal a meggyőződéssel, hogy amennyiben az érintettek nem tartják „felszínen” a kérdést, mások fognak dönteni a sorsukról, nélkülük – írta közösségi oldalán az Izsák Balázs által vezetett szervezet.
2025. július 19., 12:322025. július 19., 12:32
„Ezek a levelek nemcsak egy-egy képviselőhöz szólnak, hanem mindannyiunkhoz. Nemcsak támogatást kérünk, hanem elvi kérdéseket is felvetünk, amelyeket nekünk, közösségként kell végiggondolnunk” – fogalmazott közleményében a nemzeti régiók ügyében európai polgári kezdeményezést indító szervezet. Az SZNT közleményében hangsúlyozták, azért választották a nemzeti régiók ügyében indított „európai mozgalomhoz” a nyílt levél műfaját, mivel az említett kérdések „nem maradhatnak zárt ajtók mögött”, be kell kerüljenek a köztudatba, és vitára kell ösztönözzenek. Ezekben
„Nemzeti régióként jogunk van jelen lenni az Európa jövőjéről szóló vitákban – nem mint statiszták, hanem mint szereplők. Ehhez azonban hangot kell adnunk magunknak – újra meg újra” – indokolták a levélsorozat elindítását. Leszögezték: az európai nemzeti régióknak – függetlenül attól, hogy az Európai Bizottság milyen választ ad a polgári kezdeményezésre – össze kell fogniuk”.
– összegeztek.

A Székely Nemzeti Tanács szerint az európai parlamenti képviselők számos elégedetlenségének és az Európai Bizottsággal (EB) szemben megfogalmazott kritikáinak nincsen más elvi kerete, mint éppen a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezés.
Az Izsák Balázs SZNT-elnök által aláírt első nyílt levelet Lukasz Kohut lengyelországi független EP-képviselőnek, az EP hagyományos kisebbségekkel, nemzeti közösségekkel és nyelvekkel foglalkozó közös munkacsoportja alelnökének címezték. Ebben Izsák Balázs megköszöni a képviselőnek, hogy az EP július 10-i ülésén – amikor a nemzeti régiók ügyében indított polgári kezdeményezés plenáris vitája zajlott – anyanyelvén szólalt fel, és „ezzel megerősítette, hogy a sziléziai nép őrzi nyelvét, kultúráját, nemzeti önazonosságát”. „Köszönöm, hogy ezzel hozzájárult egy olyan regionális mozgalom erősödéséhez, amely 2013-ban indult el a Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért polgári kezdeményezés beterjesztésével” – írta Izsák Balázs a levélben a székely nép szolidaritásáról biztosítva.
Az újabb levelet Raquel García Hermida-van der Walle hollandiai képviselőnek címezték, akinek azt köszönte meg Izsák Balázs, hogy hozzászólásával és az ülésteremben viselt nyakszalagjával – amely Frízföld nemzeti színeit idézte – „egyaránt erőteljes, szimbolikus üzenetet közvetített minden jelenlévő felé”.
– írta az SZNT-elnök. Hangsúlyozta: nem szabad engedni összemosni „a kisebbségi jogok általánosan elfogadott normáit azokkal a közösségi jogokkal, amelyek a szülőföldhöz kötődnek”.
Az SZNT a strasbourgi EP-ülés után közleményében úgy értékelt, hogy a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezés megadhatja a közös cselekvés irányát, és alapjául szolgálhat egy regionális mozgalomnak Európában.
Mint ismeretes, a szervezet március 4-én nyújtotta be az EB-hez a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezését. A Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért nevű polgári kezdeményezés az Európai Unió működéséről szóló szerződés 174. cikkéhez köthető, amely felsorolja, melyek azok az uniós régiók, melyeket az EU kohéziós politikájában kiemelt figyelemben részesít. Az SZNT meggyőződése szerint ebbe a felsorolásba beleillenek a nemzeti régiók is.
A polgári kezdeményezés több mint 1,2 millió aláírója azt kéri: az unió kohéziós politikájában kezeljék kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. Az EB-nek szeptember 4-éig kell ismertetnie a polgári kezdeményezéssel kapcsolatos álláspontját és a tervezett intézkedéseket.

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kedden benyújtotta az Európai Bizottsághoz a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezését – jelentette be kedden sajtótájékoztatón Sepsiszentgyörgyön Izsák Balázs, az SZNT elnöke.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
szóljon hozzá!