Nem maradhat zárt ajtók mögött. EP-képviselőknek címzett nyíltlevél-sorozatot indított az SZNT
Fotó: Európai Parlament/Facebook
Európai parlamenti képviselőknek címzett nyíltlevél-sorozatot indított a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) a nemzeti régiók ügyében azzal a meggyőződéssel, hogy amennyiben az érintettek nem tartják „felszínen” a kérdést, mások fognak dönteni a sorsukról, nélkülük – írta közösségi oldalán az Izsák Balázs által vezetett szervezet.
2025. július 19., 12:322025. július 19., 12:32
„Ezek a levelek nemcsak egy-egy képviselőhöz szólnak, hanem mindannyiunkhoz. Nemcsak támogatást kérünk, hanem elvi kérdéseket is felvetünk, amelyeket nekünk, közösségként kell végiggondolnunk” – fogalmazott közleményében a nemzeti régiók ügyében európai polgári kezdeményezést indító szervezet. Az SZNT közleményében hangsúlyozták, azért választották a nemzeti régiók ügyében indított „európai mozgalomhoz” a nyílt levél műfaját, mivel az említett kérdések „nem maradhatnak zárt ajtók mögött”, be kell kerüljenek a köztudatba, és vitára kell ösztönözzenek. Ezekben
„Nemzeti régióként jogunk van jelen lenni az Európa jövőjéről szóló vitákban – nem mint statiszták, hanem mint szereplők. Ehhez azonban hangot kell adnunk magunknak – újra meg újra” – indokolták a levélsorozat elindítását. Leszögezték: az európai nemzeti régióknak – függetlenül attól, hogy az Európai Bizottság milyen választ ad a polgári kezdeményezésre – össze kell fogniuk”.
– összegeztek.
A Székely Nemzeti Tanács szerint az európai parlamenti képviselők számos elégedetlenségének és az Európai Bizottsággal (EB) szemben megfogalmazott kritikáinak nincsen más elvi kerete, mint éppen a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezés.
Az Izsák Balázs SZNT-elnök által aláírt első nyílt levelet Lukasz Kohut lengyelországi független EP-képviselőnek, az EP hagyományos kisebbségekkel, nemzeti közösségekkel és nyelvekkel foglalkozó közös munkacsoportja alelnökének címezték. Ebben Izsák Balázs megköszöni a képviselőnek, hogy az EP július 10-i ülésén – amikor a nemzeti régiók ügyében indított polgári kezdeményezés plenáris vitája zajlott – anyanyelvén szólalt fel, és „ezzel megerősítette, hogy a sziléziai nép őrzi nyelvét, kultúráját, nemzeti önazonosságát”. „Köszönöm, hogy ezzel hozzájárult egy olyan regionális mozgalom erősödéséhez, amely 2013-ban indult el a Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért polgári kezdeményezés beterjesztésével” – írta Izsák Balázs a levélben a székely nép szolidaritásáról biztosítva.
Az újabb levelet Raquel García Hermida-van der Walle hollandiai képviselőnek címezték, akinek azt köszönte meg Izsák Balázs, hogy hozzászólásával és az ülésteremben viselt nyakszalagjával – amely Frízföld nemzeti színeit idézte – „egyaránt erőteljes, szimbolikus üzenetet közvetített minden jelenlévő felé”.
– írta az SZNT-elnök. Hangsúlyozta: nem szabad engedni összemosni „a kisebbségi jogok általánosan elfogadott normáit azokkal a közösségi jogokkal, amelyek a szülőföldhöz kötődnek”.
Az SZNT a strasbourgi EP-ülés után közleményében úgy értékelt, hogy a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezés megadhatja a közös cselekvés irányát, és alapjául szolgálhat egy regionális mozgalomnak Európában.
Mint ismeretes, a szervezet március 4-én nyújtotta be az EB-hez a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezését. A Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért nevű polgári kezdeményezés az Európai Unió működéséről szóló szerződés 174. cikkéhez köthető, amely felsorolja, melyek azok az uniós régiók, melyeket az EU kohéziós politikájában kiemelt figyelemben részesít. Az SZNT meggyőződése szerint ebbe a felsorolásba beleillenek a nemzeti régiók is.
A polgári kezdeményezés több mint 1,2 millió aláírója azt kéri: az unió kohéziós politikájában kezeljék kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. Az EB-nek szeptember 4-éig kell ismertetnie a polgári kezdeményezéssel kapcsolatos álláspontját és a tervezett intézkedéseket.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kedden benyújtotta az Európai Bizottsághoz a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezését – jelentette be kedden sajtótájékoztatón Sepsiszentgyörgyön Izsák Balázs, az SZNT elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
1945 januárjában közel 75 ezer német származású személyt deportáltak a Szovjetunióba Erdély, a Partium és a Bánság különböző településeiről. Az Arad megyei Simonyifalváról 59 lakost vittek el, közül 13-an sosem tértek vissza a lágerekből.
Heves indulatokat váltott ki a közösségi oldalakon Korodi Attilának, Csíkszereda polgármesterének az állásfoglalása, amelyben elfogadhatatlannak nevezte, hogy a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) tüntetést szervezzen a városban.
Április elsejétől péntekenként ingyenessé válik a tömegközlekedés Brassóban – erről döntött az egykori szász város közgyűlése pénteki ülésén.
Sajátos ellentétre derült fény a 166 fős lakosságú Krassó-Szörény megyei Temesfőn: miközben az alapvető szolgáltatások is hiányoznak, a polgármester luxus közlekedési eszközt használ.
Bírálta az adóemeléseket és a „valódi életperspektívák” hiányát Novák Károly Eduárd korábbi RMDSZ-es sportminiszter.
Az Erdélyi Református Egyházkerület megfontolja, vagy elgondolkodik azon, hogy kilép a Református Egyházak Világközösségéből, vagy felfüggeszti tagságát – jelentette ki Kolumbán Vilmos, az egyházkerület püspöke szombaton az M1 aktuális csatornán.
Büntetőeljárást indított a kolozsvári bírósági ügyészség egy 68 éves volt tiszt ellen, miután tavaly év végén szexuálisan bántalmazott egy 17 éves lányt.
A fejlesztési minisztérium létrehozta az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében tervezett 4500 új bölcsődei hely közel háromnegyedét – jelentette be Cseke Attila miniszter, aki szombaton Lugoson avatott fel egy új bölcsődét.
A 13 éves gyanúsított szerint egy sor konfliktus és kölcsönös zaklatás áll a csenei gyilkosság hátterében, amely során brutálisan megöltek, majd felgyújtottak és elástak egy 15 éves fiút.
Bár az erdélyi magyar autonómiaküzdelem nem érte el célját, több járulékos sikere is van, ezek egyike a Székelyföld fogalom legitimmé válása – jelentette ki Bakk Miklós politológus.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!