Spárgaszüret. Az emberek félnek ugyan a vírustól, de muszáj külföldre menniük k dolgozni
Fotó: Ziarulromanesc.de
Számos németországi munkaadó visszaél azzal, hogy a külföldi, többek között romániai idénymunkások tulajdonképpen hozzájuk vannak kötve a mostani járványügyi helyzetben – állapította meg a Krónikának Sepsi Szabolcs, a Faire Mobilität szakszervezeti tanácsadó iroda dortmundi munkatársa. A közép- és kelet- európai dolgozóknak munkajogi és szociális jogi tanácsadást nyújtó szakember úgy véli, a német részről elkapkodva és átgondolatlanul vitték keresztül a „spárga-mentőakciót”.
2020. április 29., 07:552020. április 29., 07:55
– Több tízezer romániai vendégmunkás vállalt mezőgazdasági idénymunkát (spárgaszedést) ebben az időszakban Németországban. Számos panasz fogalmazódott meg részükről, többen jelezték például, hogy német munkaadójuk elvette tőlük a személyi irataikat, ezért haza sem tudnának utazni, ha akarnának. A munkaszerződésben rögzített órabér helyett a teljesített kilogramm után fizetik őket, nincs egészségbiztosításuk, ami a koronavírus-járvány idején kellemetlen következményekkel járhat. Mennyire helytállóak, gyakoriak ezek a panaszok?
– A mi tanácsadó irodáink 2012 óta működnek, azóta minden évben megkerestek bennünket ilyen jellegű problémákkal. Németországban a minimálbér bruttó 9,35 euró óránként, a mezőgazdasági idénymunkások papíron ennyit keresnek. A gyakorlatban általában teljesítménybérben fizetik őket, tehát például egy kiló leszedett eperért vagy spárgáért kapnak egy megszabott összeget. Ezek a teljesítménybérek nagyon gyakran olyan alacsonyak, hogy az emberek többsége nem tudja elérni a minimálbért. Ezért papíron kevesebb órát számolnak el nekik, mint amennyit valójában dolgoztak.
Ezenkívül gyakran panaszkodnak a dolgozók a nem megfelelő szálláskörülményekre, túlzsúfolt szállásokra, túl kevés zuhanyzóra és vécére vagy arra, hogy a gazda le akarja vonni a bérükből a szállítás költségét, esetleg túl sokat kér a szállásért és ellátásért.
Ebből már most rengeteg konfliktus adódik, mert sokan csak Németországba érve tudják meg, hogy a cég levonja a bérükből az útiköltséget.
– Mit tehetnek ezek az idénymunkások, ha ilyen problémákkal szembesülnek külföldi munkavállalásuk idején?
– A mezőgazdasági idénymunka ebből a szempontból eléggé speciális terület. Németországban az állami szervek nem avatkoznak be munkajogi vitákba, ez azt jelenti, hogy ha egy dolgozót mondjuk nem fizetnek ki, az illető önállóan kénytelen behajtani a követelését a munkaügyi bíróságon keresztül.
Esetenként jobb munkakörülményeket is sikerül kialkudniuk maguknak, ha egy nagyobb csoport jelenti be, hogy távozik, ha nem javít a gazda a feltételeken. Ez viszont a jelenlegi helyzetben a karantén-korlátozások miatt tilos.
– Ha nem felelnek meg nekik az ottani körülmények, elmehetnek dolgozni másik munkaadóhoz?
– Ellentétben az eddigi gyakorlattal, idén nem. Az érkezés és a távozás a cégen keresztül lehetséges, és a tartózkodási idejük alatt nem hagyhatják el a gazdaság területét. Tartok tőle, hogy számos gazda visszaél majd azzal, hogy az emberek tulajdonképpen hozzájuk vannak kötve. Ráadásul épp akkor vezették be ezt az – őszintén szólva járványvédelmi szempontból is kétes hatékonyságú – intézkedést, amikor a dolgozók jobb tárgyalási pozícióban lettek volna, mert idén sokkal kevesebben jönnek.
Eltekintve azoktól, akik évről évre ugyanoda járnak vissza, a legtöbben indulás előtt Romániában csak közvetítőkkel kommunikálnak, nem kapják meg előre a munkaszerződéseket, a részleteket csak itt beszélik meg, miután már érvénybe lépett a karantén. Ezért történhet meg, hogy abban a hiszemben jönnek, hogy a cég fizeti a repülőút költségét, amikor pedig megérkeznek, és a gazda kiosztja a szerződéseket, bejelenti: le fogja vonni ezt a bérükből. Akkor viszont az embereknek már nincs hova menni.
Sepsi Szabolcs
Fotó: Dw.com
– Fordultak-e már önökhöz ehhez hasonló kihágások, törvénytelenségek miatt romániai munkavállalók? A Faire Mobilität irodáknak milyen lehetőségük, hatáskörük van, ha olyan rendellenességeket tapasztalnak, amikor a munkaadók nem garantálják a Németországban érvényben lévő minimális munkakörülményeket?
– Indítottunk egy telefonvonalat, ahol bárki ingyenes tanácsadást kaphat németországi munkajogi kérdésekben. Magyar nyelvű tanácsadásért a +49 (0)800 0005614 szám, román nyelvűért a +49 (0)800 0005602 szám hívható. Mi felvilágosítással és peren kívüli érdekérvényesítéssel segíthetünk, a tanácsadás bizalmas és ingyenes. Ha a törvény által előírt minimális feltételeket sem tartják be, például a minimálbért vagy a járványvédelmi előírásokat, az érintettek beleegyezésével a hatóságokat is bevonjuk. Idén már volt is ilyen ügyünk, egy gazda túlzsúfolta a szállásokat, a hatóságok gyorsan lépek, és kötelezték a céget, hogy új szálláshelyet béreljen a dolgozók egy része számára.
– Mi a véleménye arról, hogy román–német államközi megállapodás révén jutnak ki tízezrek ebben az időszakban Németországba dolgozni?
– Német részről elkapkodva és átgondolatlanul vitték keresztül ezt a „spárga-mentőakciót”, a munkajogi vetületével egyáltalán nem foglalkoztak. Az, hogy a karanténszabály súlyosan sérti a munkahely szabad megválasztásához való jogot, láthatólag nem sokakat érdekel. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy nagyon sok idénymunkásnak feltétlenül szüksége van a németországi hónapok alatt megkeresett pénzre. Egész családok élnek hónapokig ebből a pénzből, és sokaknak óriási problémát jelentene, ha elesnének ettől a kereseti lehetőségtől. Gyakran halljuk a tanácsadó irodákban, hogy az emberek félnek ugyan a vírustól, de nincs alternatívájuk, muszáj kijönniük dolgozni.
Egyes források alapján 300 román spárgaszedő, a bukaresti külügyminisztérium szerint kétszáz vendégmunkás megfertőződött az új típusú koronavírussal a németországi Birkenfelden működő vágóhídon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!