Spárgaszüret. Az emberek félnek ugyan a vírustól, de muszáj külföldre menniük k dolgozni
Fotó: Ziarulromanesc.de
Számos németországi munkaadó visszaél azzal, hogy a külföldi, többek között romániai idénymunkások tulajdonképpen hozzájuk vannak kötve a mostani járványügyi helyzetben – állapította meg a Krónikának Sepsi Szabolcs, a Faire Mobilität szakszervezeti tanácsadó iroda dortmundi munkatársa. A közép- és kelet- európai dolgozóknak munkajogi és szociális jogi tanácsadást nyújtó szakember úgy véli, a német részről elkapkodva és átgondolatlanul vitték keresztül a „spárga-mentőakciót”.
2020. április 29., 07:552020. április 29., 07:55
– Több tízezer romániai vendégmunkás vállalt mezőgazdasági idénymunkát (spárgaszedést) ebben az időszakban Németországban. Számos panasz fogalmazódott meg részükről, többen jelezték például, hogy német munkaadójuk elvette tőlük a személyi irataikat, ezért haza sem tudnának utazni, ha akarnának. A munkaszerződésben rögzített órabér helyett a teljesített kilogramm után fizetik őket, nincs egészségbiztosításuk, ami a koronavírus-járvány idején kellemetlen következményekkel járhat. Mennyire helytállóak, gyakoriak ezek a panaszok?
– A mi tanácsadó irodáink 2012 óta működnek, azóta minden évben megkerestek bennünket ilyen jellegű problémákkal. Németországban a minimálbér bruttó 9,35 euró óránként, a mezőgazdasági idénymunkások papíron ennyit keresnek. A gyakorlatban általában teljesítménybérben fizetik őket, tehát például egy kiló leszedett eperért vagy spárgáért kapnak egy megszabott összeget. Ezek a teljesítménybérek nagyon gyakran olyan alacsonyak, hogy az emberek többsége nem tudja elérni a minimálbért. Ezért papíron kevesebb órát számolnak el nekik, mint amennyit valójában dolgoztak.
Ezenkívül gyakran panaszkodnak a dolgozók a nem megfelelő szálláskörülményekre, túlzsúfolt szállásokra, túl kevés zuhanyzóra és vécére vagy arra, hogy a gazda le akarja vonni a bérükből a szállítás költségét, esetleg túl sokat kér a szállásért és ellátásért.
Ebből már most rengeteg konfliktus adódik, mert sokan csak Németországba érve tudják meg, hogy a cég levonja a bérükből az útiköltséget.
– Mit tehetnek ezek az idénymunkások, ha ilyen problémákkal szembesülnek külföldi munkavállalásuk idején?
– A mezőgazdasági idénymunka ebből a szempontból eléggé speciális terület. Németországban az állami szervek nem avatkoznak be munkajogi vitákba, ez azt jelenti, hogy ha egy dolgozót mondjuk nem fizetnek ki, az illető önállóan kénytelen behajtani a követelését a munkaügyi bíróságon keresztül.
Esetenként jobb munkakörülményeket is sikerül kialkudniuk maguknak, ha egy nagyobb csoport jelenti be, hogy távozik, ha nem javít a gazda a feltételeken. Ez viszont a jelenlegi helyzetben a karantén-korlátozások miatt tilos.
– Ha nem felelnek meg nekik az ottani körülmények, elmehetnek dolgozni másik munkaadóhoz?
– Ellentétben az eddigi gyakorlattal, idén nem. Az érkezés és a távozás a cégen keresztül lehetséges, és a tartózkodási idejük alatt nem hagyhatják el a gazdaság területét. Tartok tőle, hogy számos gazda visszaél majd azzal, hogy az emberek tulajdonképpen hozzájuk vannak kötve. Ráadásul épp akkor vezették be ezt az – őszintén szólva járványvédelmi szempontból is kétes hatékonyságú – intézkedést, amikor a dolgozók jobb tárgyalási pozícióban lettek volna, mert idén sokkal kevesebben jönnek.
Eltekintve azoktól, akik évről évre ugyanoda járnak vissza, a legtöbben indulás előtt Romániában csak közvetítőkkel kommunikálnak, nem kapják meg előre a munkaszerződéseket, a részleteket csak itt beszélik meg, miután már érvénybe lépett a karantén. Ezért történhet meg, hogy abban a hiszemben jönnek, hogy a cég fizeti a repülőút költségét, amikor pedig megérkeznek, és a gazda kiosztja a szerződéseket, bejelenti: le fogja vonni ezt a bérükből. Akkor viszont az embereknek már nincs hova menni.
Sepsi Szabolcs
Fotó: Dw.com
– Fordultak-e már önökhöz ehhez hasonló kihágások, törvénytelenségek miatt romániai munkavállalók? A Faire Mobilität irodáknak milyen lehetőségük, hatáskörük van, ha olyan rendellenességeket tapasztalnak, amikor a munkaadók nem garantálják a Németországban érvényben lévő minimális munkakörülményeket?
– Indítottunk egy telefonvonalat, ahol bárki ingyenes tanácsadást kaphat németországi munkajogi kérdésekben. Magyar nyelvű tanácsadásért a +49 (0)800 0005614 szám, román nyelvűért a +49 (0)800 0005602 szám hívható. Mi felvilágosítással és peren kívüli érdekérvényesítéssel segíthetünk, a tanácsadás bizalmas és ingyenes. Ha a törvény által előírt minimális feltételeket sem tartják be, például a minimálbért vagy a járványvédelmi előírásokat, az érintettek beleegyezésével a hatóságokat is bevonjuk. Idén már volt is ilyen ügyünk, egy gazda túlzsúfolta a szállásokat, a hatóságok gyorsan lépek, és kötelezték a céget, hogy új szálláshelyet béreljen a dolgozók egy része számára.
– Mi a véleménye arról, hogy román–német államközi megállapodás révén jutnak ki tízezrek ebben az időszakban Németországba dolgozni?
– Német részről elkapkodva és átgondolatlanul vitték keresztül ezt a „spárga-mentőakciót”, a munkajogi vetületével egyáltalán nem foglalkoztak. Az, hogy a karanténszabály súlyosan sérti a munkahely szabad megválasztásához való jogot, láthatólag nem sokakat érdekel. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy nagyon sok idénymunkásnak feltétlenül szüksége van a németországi hónapok alatt megkeresett pénzre. Egész családok élnek hónapokig ebből a pénzből, és sokaknak óriási problémát jelentene, ha elesnének ettől a kereseti lehetőségtől. Gyakran halljuk a tanácsadó irodákban, hogy az emberek félnek ugyan a vírustól, de nincs alternatívájuk, muszáj kijönniük dolgozni.
Egyes források alapján 300 román spárgaszedő, a bukaresti külügyminisztérium szerint kétszáz vendégmunkás megfertőződött az új típusú koronavírussal a németországi Birkenfelden működő vágóhídon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!