Spárgaszüret. Az emberek félnek ugyan a vírustól, de muszáj külföldre menniük k dolgozni
Fotó: Ziarulromanesc.de
Számos németországi munkaadó visszaél azzal, hogy a külföldi, többek között romániai idénymunkások tulajdonképpen hozzájuk vannak kötve a mostani járványügyi helyzetben – állapította meg a Krónikának Sepsi Szabolcs, a Faire Mobilität szakszervezeti tanácsadó iroda dortmundi munkatársa. A közép- és kelet- európai dolgozóknak munkajogi és szociális jogi tanácsadást nyújtó szakember úgy véli, a német részről elkapkodva és átgondolatlanul vitték keresztül a „spárga-mentőakciót”.
2020. április 29., 07:552020. április 29., 07:55
– Több tízezer romániai vendégmunkás vállalt mezőgazdasági idénymunkát (spárgaszedést) ebben az időszakban Németországban. Számos panasz fogalmazódott meg részükről, többen jelezték például, hogy német munkaadójuk elvette tőlük a személyi irataikat, ezért haza sem tudnának utazni, ha akarnának. A munkaszerződésben rögzített órabér helyett a teljesített kilogramm után fizetik őket, nincs egészségbiztosításuk, ami a koronavírus-járvány idején kellemetlen következményekkel járhat. Mennyire helytállóak, gyakoriak ezek a panaszok?
– A mi tanácsadó irodáink 2012 óta működnek, azóta minden évben megkerestek bennünket ilyen jellegű problémákkal. Németországban a minimálbér bruttó 9,35 euró óránként, a mezőgazdasági idénymunkások papíron ennyit keresnek. A gyakorlatban általában teljesítménybérben fizetik őket, tehát például egy kiló leszedett eperért vagy spárgáért kapnak egy megszabott összeget. Ezek a teljesítménybérek nagyon gyakran olyan alacsonyak, hogy az emberek többsége nem tudja elérni a minimálbért. Ezért papíron kevesebb órát számolnak el nekik, mint amennyit valójában dolgoztak.
Ezenkívül gyakran panaszkodnak a dolgozók a nem megfelelő szálláskörülményekre, túlzsúfolt szállásokra, túl kevés zuhanyzóra és vécére vagy arra, hogy a gazda le akarja vonni a bérükből a szállítás költségét, esetleg túl sokat kér a szállásért és ellátásért.
Ebből már most rengeteg konfliktus adódik, mert sokan csak Németországba érve tudják meg, hogy a cég levonja a bérükből az útiköltséget.
– Mit tehetnek ezek az idénymunkások, ha ilyen problémákkal szembesülnek külföldi munkavállalásuk idején?
– A mezőgazdasági idénymunka ebből a szempontból eléggé speciális terület. Németországban az állami szervek nem avatkoznak be munkajogi vitákba, ez azt jelenti, hogy ha egy dolgozót mondjuk nem fizetnek ki, az illető önállóan kénytelen behajtani a követelését a munkaügyi bíróságon keresztül.
Esetenként jobb munkakörülményeket is sikerül kialkudniuk maguknak, ha egy nagyobb csoport jelenti be, hogy távozik, ha nem javít a gazda a feltételeken. Ez viszont a jelenlegi helyzetben a karantén-korlátozások miatt tilos.
– Ha nem felelnek meg nekik az ottani körülmények, elmehetnek dolgozni másik munkaadóhoz?
– Ellentétben az eddigi gyakorlattal, idén nem. Az érkezés és a távozás a cégen keresztül lehetséges, és a tartózkodási idejük alatt nem hagyhatják el a gazdaság területét. Tartok tőle, hogy számos gazda visszaél majd azzal, hogy az emberek tulajdonképpen hozzájuk vannak kötve. Ráadásul épp akkor vezették be ezt az – őszintén szólva járványvédelmi szempontból is kétes hatékonyságú – intézkedést, amikor a dolgozók jobb tárgyalási pozícióban lettek volna, mert idén sokkal kevesebben jönnek.
Eltekintve azoktól, akik évről évre ugyanoda járnak vissza, a legtöbben indulás előtt Romániában csak közvetítőkkel kommunikálnak, nem kapják meg előre a munkaszerződéseket, a részleteket csak itt beszélik meg, miután már érvénybe lépett a karantén. Ezért történhet meg, hogy abban a hiszemben jönnek, hogy a cég fizeti a repülőút költségét, amikor pedig megérkeznek, és a gazda kiosztja a szerződéseket, bejelenti: le fogja vonni ezt a bérükből. Akkor viszont az embereknek már nincs hova menni.
Sepsi Szabolcs
Fotó: Dw.com
– Fordultak-e már önökhöz ehhez hasonló kihágások, törvénytelenségek miatt romániai munkavállalók? A Faire Mobilität irodáknak milyen lehetőségük, hatáskörük van, ha olyan rendellenességeket tapasztalnak, amikor a munkaadók nem garantálják a Németországban érvényben lévő minimális munkakörülményeket?
– Indítottunk egy telefonvonalat, ahol bárki ingyenes tanácsadást kaphat németországi munkajogi kérdésekben. Magyar nyelvű tanácsadásért a +49 (0)800 0005614 szám, román nyelvűért a +49 (0)800 0005602 szám hívható. Mi felvilágosítással és peren kívüli érdekérvényesítéssel segíthetünk, a tanácsadás bizalmas és ingyenes. Ha a törvény által előírt minimális feltételeket sem tartják be, például a minimálbért vagy a járványvédelmi előírásokat, az érintettek beleegyezésével a hatóságokat is bevonjuk. Idén már volt is ilyen ügyünk, egy gazda túlzsúfolta a szállásokat, a hatóságok gyorsan lépek, és kötelezték a céget, hogy új szálláshelyet béreljen a dolgozók egy része számára.
– Mi a véleménye arról, hogy román–német államközi megállapodás révén jutnak ki tízezrek ebben az időszakban Németországba dolgozni?
– Német részről elkapkodva és átgondolatlanul vitték keresztül ezt a „spárga-mentőakciót”, a munkajogi vetületével egyáltalán nem foglalkoztak. Az, hogy a karanténszabály súlyosan sérti a munkahely szabad megválasztásához való jogot, láthatólag nem sokakat érdekel. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy nagyon sok idénymunkásnak feltétlenül szüksége van a németországi hónapok alatt megkeresett pénzre. Egész családok élnek hónapokig ebből a pénzből, és sokaknak óriási problémát jelentene, ha elesnének ettől a kereseti lehetőségtől. Gyakran halljuk a tanácsadó irodákban, hogy az emberek félnek ugyan a vírustól, de nincs alternatívájuk, muszáj kijönniük dolgozni.
Egyes források alapján 300 román spárgaszedő, a bukaresti külügyminisztérium szerint kétszáz vendégmunkás megfertőződött az új típusú koronavírussal a németországi Birkenfelden működő vágóhídon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!