
A felsőbányai Bányahegyet a készülő geopark egyfajta koronaékszerének tekintik
Fotó: Varga Márk
Mintegy negyven különleges földtani helyszínt foglalna magába a Máramaros megyében tervezett Gutin-Máramaros UNESCO-geopark, amelynek létrehozása a térség turizmusának fellendüléséhez, a helyi közösségek fejlődéséhez és a természeti értékek szélesebb körű megismertetéséhez is hozzájárulhat. A kezdeményezést erősíti, hogy a felsőbányai hidrotermás érctelep nemrég első romániai helyszínként felkerült a világ legjelentősebb geológiai örökségi helyszíneinek listájára. A nemzetközi elismerés, a geopark létrehozásának jelentőségét Gál Ágnes és Szakács Sándor kutató geológusok ismertette a Krónikával.
2026. november 16., 08:002026. november 16., 08:00
A felsőbányai hidrotermás érctelep nemzetközi elismerése nemcsak Románia földtani örökségének szempontjából jelent mérföldkövet, hanem új lendületet adhat a Gutin-Máramaros UNESCO-geopark létrehozására irányuló törekvéseknek is. A Földtudományok Nemzetközi Szövetsége (IUGS) által összeállított lista a bolygó legjelentősebb geológiai helyszíneit tartalmazza, amelyek
Az elismerés jelentőségéről, a felsőbányai lelőhely különlegességeiről és a tervezett geopark jövőjéről Gál Ágnes, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Geológiai Intézetének egyetemi adjunktusa, valamint Szakács Sándor, a romániai Országos Földfizikai Intézet és a soproni HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet társult tudományos főkutatója közös válasz formájában számoltak be a Krónikának.
Dr. Szakács Sándor és dr. Gál Ágnes kutató geológusok (középen) is részt vettek az elismerés portugáliai átadóján
Fotó: Algarvenis events
A szakemberek szerint a felsőbányai érctelep elismerése azt jelenti, hogy
A jelöléseket minden esetben öt, egymástól független nemzetközi szakértő értékeli és pontozza. A kiválasztás során figyelembe veszik a helyszínek tudományos értékét, nemzetközi egyediségét és jelentőségét, tudománytörténeti szerepét, valamint azt is, milyen régóta és milyen alapossággal kutatják őket. A pályázatokat illusztráló ábrák és fényképek minősége, látványossága ugyancsak szerepet játszik az értékelésben.
A helyszínek különböző földtani kategóriákban, többek között ásványtani, kőzettani, rétegtani, tektonikai, őslénytani, geomorfológiai, vulkanológiai és geológiai tudománytörténeti területeken versenyeznek a száz kiválasztott közé kerülésért. A geológusok Felsőbányát az ásványtan főkategóriában és a tudománytörténet mellékkategóriában jelölték, mivel úgy ítélték meg, hogy a lelőhely ezeken a területeken világszinten is kiemelkedő értékeket képvisel, és itt a legnagyobb az esélye a sikernek.
Barit a felsőbányai bányából
Fotó: Nagybányai ásványtani múzeum
A felsőbányai érctelep kivételes jelentőségét mindenekelőtt ásványtani gazdagsága adja. A területen eddig 97 ásványfajt azonosítottak, közülük hatot – a felsőbányaitot, a semseyitet, az andoritot, a klebelsbergitet, a dietrichitet és a szmikitot – itt fedeztek fel és írtak le először a világon.
Emellett a kontinens egyik legrégebbről ismert arany-, ezüst- és színesfémérc-lelőhelye, ahol egykor ólmot, cinket és rezet is bányásztak. A felsőbányai érctelepről már 1774-ben tudományos leírás készült, az azóta eltelt időszakban, 2025-ig pedig összesen 107 tudományos dolgozat foglalkozott vele.

Újabb lépést jelenthet egy máramarosi UNESCO-geopark létrehozása felé, hogy a felsőbányai hidrotermás érctelep első romániai helyszínként felkerült a világ legjelentősebb geológiai örökségi helyszíneinek listájára.
A kutató geológusok arra is rámutattak, hogy Felsőbányán az arany-, ezüst- és színesfémércek bányászata, valamint az érctelepekkel kapcsolatos földtani ismeretek mintegy hét évszázados múltra tekintenek vissza. Ez önmagában is rendkívüli tudománytörténeti értéket képvisel, amelyet azonban nemzetközi jelentőségéhez képest mindmáig kevéssé ismernek és népszerűsítenek.
A felsőbányai Bányahegy, középkori nevén Mons Medius ma a már megszűnt bányászat felszíni és föld alatti emlékeit őrzi. Ezek közé tartozik a turisták körében kedvelt, színét változtató Kék-tó is, amely egy föld alatti bányaüreg beomlása nyomán kialakult felszíni mélyedésben keletkezett.
Fotó: Nagybányai ásványtani múzeum
A szakemberek a felsőbányai Mons Medius lelőhelyet a készülő Gutin-Máramaros UNESCO-geopark egyik legértékesebb elemének, egyfajta koronaékszerének tekintik. A tervezett geopark mintegy negyven földtani helyszínt foglalna magában, amelyek mindegyike európai, országos vagy regionális szinten egyedi geológiai értéket képvisel.
Ezek között ásványtani, kőzettani, vulkanológiai, rétegtani, őslénytani és felszínalaktani szempontból jelentős helyszínek egyaránt találhatók. A földtani értékeket a térség természeti, tájföldrajzi, bányászati és kulturális öröksége egészítené ki, amelyet turisztikai és oktatási célokra is hasznosítani szeretnének.
de olyan környező területeket is magában foglalna, ahol más eredetű, különleges földtani képződmények találhatók. Összesen tizenhárom közigazgatási egységet érintene, mintegy 2500 négyzetkilométeren.
A geológusok hangsúlyozták, hogy az UNESCO-geopark nem azonos a nemzeti parkokkal vagy a természetvédelmi területekkel. Utóbbiak ugyanakkor egy geopark részét képezhetik, miközben megőrzik saját jogi státusukat. Jelenlétük tovább növelheti a geopark értékét, ismertségét és turisztikai vonzerejét.
A geopark létrehozásához azonban önmagában nem elegendő, hogy egy térség jelentős földtani és kulturális örökséggel rendelkezzen. Legalább ilyen fontos a helyi vagy szakmai kezdeményezés, illetve azoknak a személyeknek és szervezeteknek a munkája, akik vállalják a megvalósítást.
amely legalább olyan jelentős geológiai, bányászati, tudománytörténeti és kulturális értékekkel rendelkezik, mint Máramaros, mégsem indult el ott hasonló kezdeményezés. Ezzel szemben a Persány-hegység egy kisebb területén már folyamatban van egy geopark létrehozásának előkészítése, helyi kezdeményezők munkájának köszönhetően.
A Gutin-Máramaros geopark terve helyi és társult szakemberek összefogásával született meg, és a kutatók szerint az akkreditációhoz vezető folyamat eddig sikeresen halad.
Kakastaréj a Gutin-hegységben
Fotó: Lengyel Péter
A geopark létrehozásának előkészítése jelenleg nagyjából félúton tart. Az egyedi földtani értékekkel rendelkező helyszínek feltérképezése, jellemzése és értékelése mintegy 90 százalékban elkészült, az eredmények egy részét rangos nemzetközi szakfolyóiratokban is közzétették. A térség bányászati, természeti és kulturális örökségének felmérése és bemutatása ugyancsak nagyrészt megtörtént.
A szakemberek jelenleg a látogatási stratégia kidolgozásán dolgoznak, miközben további földtani helyszíneket térképeznek fel és értékelnek. Fontos szempont, hogy a projektben résztvevő mind a tizenhárom közigazgatási egység területén legyen legalább egy bemutatható geológiai érték, ezáltal a geopark területi lefedettsége kiegyensúlyozott legyen.
Létre kell hozni a geopark belépési pontjait, kapuit és látogatóközpontjait, meg kell tervezni és jelölni a turisztikai, illetve földtani ismeretterjesztő útvonalakat, valamint el kell készíteni a tájékoztató és magyarázó táblákat.
Emellett saját honlapra, népszerűsítő kiadványokra és a később fizetett alkalmazottakkal működő geopark személyzeti stratégiájának kidolgozására is szükség lesz. Csak ezeknek a lépéseknek a megtétele után nyújthatják be a dokumentációt az UNESCO illetékes szakbizottságához, amely szakértői csoportot küldhet a helyszínre az akkreditációs értékelés elvégzésére.
A projekt finanszírozása a Máramaros Megyei Tanáccsal kialakított partnerség révén 2027 végéig biztosított, az azt követő időszak anyagi háttere azonban egyelőre bizonytalan. Nehézséget jelent az is, hogy a kezdeményezésen hivatalosan dolgozó szakemberek száma nem elegendő, önkénteseket pedig nehéz bevonni a munkába.
Felsőbánya turizmusára is pozitív hatással lehet a geopark
Fotó: Karin Lachner
A geológusok szerint a geopark létrehozása mindenekelőtt a térség turizmusának további fellendülését eredményezhetné, ami az ott élők életszínvonalának és jólétének javulásához is hozzájárulhatna. Úgy vélik, ehhez nem is szükséges külföldi példákat keresni, hiszen Romániában már két sikeresen működő UNESCO-geopark található: a Hátszeg-vidéki és a Bodza-vidéki. Ezek tapasztalatai és a rendelkezésre álló statisztikai adatok szerint
A szakemberek szerint egy UNESCO által elismert geopark nemzetközi turisztikai vonzereje lényegesen nagyobb lehet, mint egy hasonló adottságokkal rendelkező, de ilyen minősítéssel nem rendelkező területé. A földtani és kulturális örökség szervezett bemutatása így a helyi közösségek fejlődését és a térség gazdasági lehetőségeinek bővülését is szolgálhatná.
Nagybányai látkép
Fotó: Rada Pavel
A geopark egyik fontos célja a földtani örökség közérthető bemutatása és a fiatalabb nemzedékek megszólítása. Ennek érdekében már az akkreditáció előkészítésének kezdetén olyan programokat indítottak, amelyekbe általános és középiskolás diákokat is bevontak.
A kezdeményezéshez a Máramarosban aktív természetjáró és természetvédő civil szervezetek is csatlakoztak. Közéjük tartozik a Kakastaréj Barátai (Prietenii Crestei Cocoșului), valamint az Egészség Mozgás Által (Sănătate prin Mișcare) nevű egyesület, amelyek évente több alkalommal szerveznek nagyszámú érdeklődőt, gyermekeket és felnőtteket egyaránt megmozgató programokat.
Ezek a szervezetek immár a tervezett geopark hivatalos partnerei, és a kezdeményezés népszerűsítésében is szerepet vállalnak. A kutatók arra számítanak, hogy az UNESCO-akkreditáció megszerzésével tevékenységük még nagyobb nyilvánosságot kaphat, és további érdeklődőket ösztönözhet a természetjárásra, valamint a térség földtani értékeinek megismerésére.
A szakemberek hosszú távon a turizmus és az oktatás fejlődése mellett azt is fontos eredménynek tartanák, ha a geopark hozzájárulna a természet iránti érdeklődés, valamint a természetvédelmi tudatosság erősítéséhez és fenntartásához, mind a helyi lakosság, mind a térségbe látogatók körében.

Korszerű idegenforgalmi célponttal növelhetik a gyönyörű tájairól, élő hagyományairól, kulturális és vallási műemlékeiről nevezetes Máramaros vonzerejét: a megyei tanács élményfürdőt tervez építeni Felsőbányán.
Kun Kocsárd egykori Hunyad megyei főispán, művelődéspolitikus, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) alapítója és tiszteletbeli elnöke mellszobrát avatták fel vasárnap, a magyar szórvány napján Algyógyon.
Van, aki a családját, más a munkahelyét, az egészségét vagy emberi méltóságát veszítette el az alkohol és a kábítószer miatt. A Magyarózdon működő Bonus Pastor Alapítvány terápiás otthonában két évtizede próbálnak új esélyt adni a szenvedélybetegeknek.
Továbbra is rendkívül lassú marad a vasúti közlekedés számos erdélyi útvonalon, miközben a nagyszabású pályafelújítások miatt egyes szakaszokon évekig tartó lezárásokkal és jelentős kerülőkkel kell számolni.
Tánczos Vilmos író, néprajzkutató, antropológus kapta idén az Év Erdélyi Magyar Szerzője-díjat a 32. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron – közölték a rendezvény szervezői a Facebookon. Az elismerést a szerző Utolsó szavak című kötetéért vehette át.
Kicsit olyan, mintha London valamelyik hangulatos, alternatív piacára csöppennénk, pedig csak Kolozsvár belvárosában kell felmennünk egy régi épület emeletére.
Vasárnap megemlékezést tartanak Marosillyén a néhai erdélyi fejedelem szülőházában, az úgynevezett Veres-bástyában, amelyet a Böjte Csaba által létrehozott dévai Szent Ferenc Alapítvány mentett meg az enyészettől.
Akár tízezer lejnél is többet elkérnek egy hároméjszakás szilveszteri üdülésért Romániában, és Székelyföldön sem ritkák az ötezer lej körüli vagy annál drágább ünnepi csomagok.
A szórvány és a tömb ugyanaz a közösség, és felelősséggel tartoznak egymásért, ami politikai értelemben is konkrét feladatokat jelent – hangsúlyozta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szombaton a magyar szórvány napja alkalmából mondott ünnepi beszédében.
Havazás és havas eső köszöntött be Románia több térségébe, a lehűlés nyomán Brassóban és a hegyvidéki üdülőtelepeken is megjelent a hó. Az ország középső részén több országúton télies útviszonyok között lehet közlekedni.
Báró Nopcsa Ferenc a magyar paleontológia úttörője, a hátszegi törpedinoszauruszok felfedezője és leírója, kalandos élete során hírszerzéssel is foglalkozott, és Albánia önjelölt királya is volt.
szóljon hozzá!