Nem osztanak igazságot

Az ügy elõrehaladását az is késleltette, hogy egyes politikusok és magas rangú jogászok a kis-küküllõmenti régió egyik vonzóbb településére, Szovátára szerették volna költöztetni az 1960-as években megszüntetett, majd 1992-ben újjáalakított bíróságot és ügyészségét. A végül mégiscsak Erdõszentgyörgyön létrehozott intézményt a három évvel ezelõtti parlamenti választási kampány hevében avatta fel az akkori szociáldemokrata párti igazságügyi miniszter, Cristian Diaconescu, aki Frunda György RMDSZ-es szenátor társaságában vágta el a szalagot. A tárcavezetõ akkor még 2005. január 1-jét jelölte meg a tevékenység elkezdésének idõpontjául. Az eredeti tervek szerint a két intézményben öt-hat bíró, négy ügyész és legalább tucatnyi kisegítõ személy dolgozott volna. Ehhez képest sem a bíróság, sem az ügyészség a mai napig nem mûködik. Az épületeket egy-egy fekete ruhás, fegyveres alkalmazott õrzi, akinek fizetését közpénzbõl fedezi a Maros megyei táblabíróság. Az erdõszentgyörgyi önkormányzati képviselõk – bár közülük egyesek még mindig reménykednek az intézmények beindításában – most a két ingatlan viszszaigénylését fontolgatják. Közben a Balavásártól Szovátáig terjedõ térség lakóinak továbbra is Segesvárra kell menniük peres ügyeiket intézni.

Vissza az épületeket?

Mind a bíróság ingatlanját, mind a tõle alig száz méterre fekvõ ügyészségi épületet már évekkel ezelõtt bebútorozták. A járókelõk jó ideig reflexszerûen bepillantottak az ablakon, remélve, hogy a politikusok ígéreteinek megfelelõen csak elkezdõdik bennük a tevékenység. Az erdõszentgyörgyiek ma már pillantást sem vetnek az épületekre, ha elhaladnak elõttük. „Ma is úgy állnak, ügyfelek fogadására készen. Legfeljebb a bútorok fogyatkoztak meg, mert idõnként eljönnek Marosvásárhelyrõl, a táblabíróságról, és elvisznek ezt-azt. Ha már nem indítják be a bíróságot, most már abba is beletörõdnénk, ha visszaadnák az önkormányzatnak a két ingatlant, mert a jelenlegi hivatalban erõsen szûkösen vagyunk\" – fejtette ki Tar András. Erdõszentgyörgy polgármestere egyike azoknak a lakóknak, akik idõnként a saját bõrükön tapasztalják meg, hogy mit jelent peres ügyeikkel 50 kilométerre, Segesvárra ingázni. „Már megszoktam: a segesvári bíróságon egy teremben nyolcvan-kilencven ügyet tûznek napirendre. Mivel ennyit lehetetlen egyszerre megtárgyalni, az esetek több mint felében a bírák halasztást rendelnek el. Így csak gyûlnek és nyúlnak a perek\" – mondta el Tar. Bár az elöljáró szerint a reményt soha nem szabad feladni, már tárgyalt a Maros megyei önkormányzat néhány képviselõjével az épületek visszaszerzésérõl. Konkrét lépéseket egyik fél sem tett az ügyben. A felújított ingatlanok egyikébe a helyi tanács költözne be, ugyanis a polgármesteri hivatal jelenlegi székhelyét visszaigénylik az egykori tulajdonosok.

Már csak referendum hatna?

Kerekes Károly Maros megyei parlamenti képviselõ 1992-tõl több ízben is sürgette az erdõszentgyörgyi bíróság beindítását. Az RMDSZ-es politikus már nem is emlékszik, hányszor interpellált az ügyben. A mostani mandátuma alatt is legalább ötször-hatszor szólalt fel az alsóház plénuma elõtt. Mint mondta, egy idõben éppen Rodica Stãnoiu szociáldemokrata párti igazságügyi miniszter volt a két intézmény beindításának legádázabb ellenzõje. Az õt követõ tárcavezetõk már hiába karolták fel a küküllõmenti városka bíróságának ügyét, a döntéshozás átkerült a Legfelsõbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) hatáskörébe. A testület ugyan kikérte a Maros Megyei Táblabíróság véleményét, ám döntését ennek ajánlásától függetlenül hozza meg. A táblabíróság elnöke – akit egy hónapja helyeztek vissza tisztségébe –, Artenie Cordoº kifejtette: õ maga is örülne, ha az erdõszentgyörgyi igazságügyi intézmények megkezdhetnék tevékenységüket, ám ez nem rajta múlik. „Mi természetesen a bíróság beindítása mellett foglaltunk állást, de most már a CSM asztalán az ügy. Nem tudom, mi történik majd, de ha nem sikerül beindítani a szentgyörgyi bíróságot és ügyészséget, akkor az épületnek más rendeltetést kell adni. Elvégre elfogadhatatlan és költséges egy üres épületet fenntartani\" – fejtette ki Cordoº.

Az RMDSZ kormánykapcsolatokért felelõs alelnöke, Borbély László szerint már nem a politikumon múlik az erdõszentgyörgyi bíróság beindítása. „Mi mindent megtettünk, és mindenféle biztosítékot megkaptunk az ügy intézésére. Ez már nem a kormányon és nem a parlamenten múlik, hanem a Legfelsõbb Igazságszolgáltatási Tanácson\" – szögezte le. Hasonlóan vélekedett Kerekes Károly is, aki a térségben kiírandó népszavazásban lát némi reményt. „A CSM nemhogy újabb bíróságokat hozna létre, hanem a meglévõk közül is megszüntetne néhányat. Pedig egy hazai bírának legalább ötven-hatvan ügyben kell ítélkeznie, ami egyedülállónak számít Európában. Amikor három esztendõvel ezelõtt kampányfogásként sor került az avatásra, már lehetett tudni: nem a kormánytól, nem az igazságügyi minisztertõl és nem a parlamenttõl függ a bíróság és a mellette lévõ ügyészség beindítása. Akkor lényegében nem többet, mint egy bebútorozott épületet avatott fel a tárcavezetõ, semmint egy bíróságot. A régió polgármestereivel és önkormányzati képviselõivel most azt fontolgatjuk, hogy referendumot írunk ki a bíróság újjáalakítása ügyében. Hátha annak eredménye hat a Legfelsõbb Igazságszolgáltatási Tanácsra. Bár egyre kevesebb az esély\" – magyarázta Kerekes Károly.