Nem lesz sürgősségi kórház?

jelentette be tegnap a sajtónak Constantin Strujan prefektus kihangosított telefonján keresztül a Bukarestben tartózkodó Tar Gyöngyvér, a Hargita Megyei Közegészségügyi Hatóság (ASP) ügyvezető igazgatója. A Hargita megyei kórházak állapotáról a hét elején készült el az ASP jelentése, amelyből kiderül, a megye négy kórháza közül egyedül a csíkszeredainak van tartozása, és az épületek állapota is itt a legrosszabb, jóllehet az egészségügy átszervezésével a megyei sürgősségi kórház szerepét ennek az intézménynek kellene ellátnia. A 2005 előtt felhalmozott 5,2 millió lejes adósságból mindössze azt az 1,5 millió lejt tudta törleszteni a kórház, amelyre már kényszervégrehajtást kértek a hitelezők. A kórház menedzseri tisztségét 2006 júniusától betöltő dr. Bachner István szerint az adósságtörlesztés miatt nem jutott pénz fejlesztésekre, még karbantartásra is alig, sok helyen mállik a vakolat a falról, plafonról. Az intézmény ezért nem csak az októbertől esedékes megyei sürgősségi kórházzá való átalakítás elvárt feltételeit képtelen teljesíteni, hanem a normális működése is veszélyben van. A jelentés szerint öt részleg, köztük a fertőző osztály, a nőgyógyászat, a gyerekosztály és a konyha is csak ideiglenes működési engedélyt kapott az ASP-től, azonban az engedélyezés feltételeként kiszabott intézkedéseket sem hajtották végre, ezért ezeknek a részlegeknek nincs működési engedélyük. Áramkiesés estén csak a főépületnek és a dialízisközpontnak van független áramellátást biztosító generátora, és a 12 órányi kötelező ivóvíztartalék is csak a főépület számára biztosított. A 831 ággyal működő kórház személyzeti problémákkal is küszködik: több mint ötven orvosi állás betöltetlen, az altató- és intenzív terápia osztály három orvosa például hat sebészeti osztályt kénytelen ellátni, de a kardiológián, a tüdőgyógyászaton és a fertőzőosztályon is orvoshiány van. Az osztályok közötti kórteremelosztás is aránytalan, ezért egyes kórtermek túlzsúfoltak, mások csupán félig kihasználtak. Az osztályvezető orvosokkal nem kötött igazgatási szerződést a menedzsment, ezért ők nem is vesznek részt a költségvetés kialakításában, a bevételek és kiadások osztályonkénti alakulása követhetetlen. „A 21 osztályvezető közül mindössze hárman követik saját munkájuk költségeit. Nem vagyunk egyformák, van, akinek ehhez segítség kell. Az osztályvezetői versenyvizsga amúgy orvosi-szakmai, nem vezetői-gazdasági szempontok alapján történt” – magyarázza Bachner István.
A központi költségvetésből érkező pénz azonban csak tüneti kezelés, az elmaradt felújítások, fejlesztések nem oldódnak meg az adósságtörlesztéssel. Constantin Strujan prefektus és Bunta Levente, a megyei tanács elnöke úgy véli, a szeredai kórház megyei sürgősségi kórházzá való fejlesztéséről majd csak a Közegészségügyi Minisztérium hatástanulmánya, a demográfiai mutatók és a gyógyítás igényei alapján kell dönteni. „Öt–tíz év múlva lehet egy mamutintézményünk, elköltünk a beruházásra rengeteg közpénzt, és kiderül, nincs is rá igény” – mondta a prefektus. Bunta Levente szerint, ha lesz a fejlesztésekre, a megyei önkormányzat is hozzájárul majd. „Nem feltétlenül kell azonban megyei kórházban gondolkozni, lehet, hogy egészségesebb, ha átadjuk ennek az igazgatását Csíkszereda városának és a megye négy kórházát kiegyensúlyozottan fejlesztjük” – közölte Bunta.