Nem lesz síparadicsom Pádison?

Fotó: Sebestyén Csaba

Terveik szerint 86 hektár területet építenének be, összesen mintegy 2 ezer szálláshelyet biztosítanának a 12 kilométernyi sípályát kihasználni kívánó turisták számára. A síparadicsom kialakításában sajtóértesülések szerint Silvio Berlusconi volt olasz kormányfő, a francia Vinci cégcsoport, illetve több európai befektetési alap is érdekelt.

Zöld szembeszegülés
A Bihar–Kolozs és Fehér megye határán fekvő Pádis-fennsík természetvédelmi terület, amelyen tilos ilyen jellegű beruházásokat végrehajtani. Amikor a befektetők erről értesültek, kérvényezték a létesítmény számára kiszemelt telkek védettségi fokának a megváltoztatását.  Előbb az Erdélyi-szigethegység Természetvédelmi Parkot Adminisztráló Konzultatív Tanács nem járult hozzá a védettségi fok olyirányú megváltoztatásához, hogy az engedélyezze a beruházás megvalósítását. A hétvégén pedig az Erdélyi-szigethegység Természetvédelmi Park Tudományos Tanácsa utasította el a kezdeményezést. Ez utóbbi indoklása rámutat, a befektetők tervezetében komoly hiányosságok vannak társadalmi és környezeti felelősség, illetve fenntarthatóság terén egyaránt, ami pedig megengedhetetlen egy természetvédelmi területen. Ugyanakkor azt is felhozzák a síparadicsom kialakítása ellen, hogy a Pádis-fennsíkon nincs elégséges ivóvíz egy ilyen kaliberű befektetéshez, és mivel karsztvidék, nincs lehetőség a szennyvíz elvezetésére sem.
Az Erdélyi-szigethegység Regionális Környezetvédelmi Felügyelő Központ (CRSE) vezetője, Mihai Togor tegnap úgy nyilatkozott, 15 környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezet nevében üdvözli a tudományos tanács döntését. „A két intézmény döntése egyértelműen azt bizonyítja, hogy a beruházás nem jöhet létre” – szögezte le a Krónikának Mihai Togor. Mint hangsúlyozta, a természetvédelmi területté történő minősítést több tíz éves szakértői munka előzte meg, így kételyei vannak afelől, hogy bírósági döntés szülessen a későbbiekben a besorolás módosításáról. Hozzátette: valószínűleg mindezek ellenére a beruházók megpróbálják megszerezni a vidékfejlesztési tervet (PUZ). „Rajtuk tartjuk a szemünk, s ha lépnek, lépünk mi is.” – szögezte le Mihai Togor.

Homályos jogszabályok
Az Erdélyi-szigethegység értékeire, szépségére a 19. század végén Czárán Gyula, az 1920-as években pedig Emil Racoviţă és francia kollégái figyeltek fel. A vidék védelmének gondolata a múlt század ötvenes éveiben merült fel, amikor egy fiatal földrajzosokból, barlangászokból és biológusokból álló csoport kezdeményezte, minősítsék természetvédelmi parkká a hegységet. Negyven évig tartó küzdelem után, 1990-ben sikerült a környezetvédőknek és biológusoknak elérniük, hogy Románia területén összesen 13 természetvédelmi parkot alakítottak ki, köztük az erdélyi-szigethegységit is. A természetvédők szerint a vidéket különlegesen védettnek kellene nyilvánítani, ami azt feltételezné, hogy tudományos kutatásokon kívül semmilyen másfajta tevékenységet nem lehet ott folytatni. Az erről szóló tervezet már két éve elkészült, ám azóta sem született erről kormányhatározat. Ugyanakkor 2006-ban látott napvilágot egy olyan kormányrendelet, amely a környezetvédők szerint még homályosabbá tette a korábbi előírásokat, ugyanis sok olyan területen engedélyezte az úgynevezett ökoturizmust, amely korábban tudományos kutatásokra volt elkülönítve.

Búvópatakok, zsombolyok vidéke
Az Erdélyi-szigethegység Természetvédelmi Park a létesítmény 70 ezer hektáron terül el, Bihar, Kolozs és Fehér megye területén. A Pádis-fennsík a park talán leglátványosabb része, ezért is találkozik itt szinte valamennyi erdélyi-szigethegységi turistaút. A fennsík ugyanis a Kárpát-medence egyik legszebb és mészkőformákban – búvópatakokban, barlangokban, szakadékos szurdokvölgyekben – igencsak bővelkedő tája. Legszélesebb körökben ismert látványossága a Csodavár, ami egyben Pádis jelképévé is vált. A természet által kialakított vár talán a legnevezetesebb karsztképződmény egész Közép-Európában. A turisták másik kedvenc célpontja az Elveszett világ, amely a zsombolyairól vált híressé. Ezek átlagosan 100 méter mélyek, részben feltáratlanok, s aljukon még nyáron is hó van. Az Iker- és Fekete-zsomboly a leglátványosabb. Továbbá az Eszkimó-barlangot keresik fel nagy számban az idelátogatók, amelyben 12 000 köbméter jég halmozódott fel.