Nem lesz kőbánya

De még meg sem száradt a tinta a határozaton, amikor a lakosság körében elindult a tiltakozás, és három falugyűlés nyomán Kiskapus lakossága jegyzőkönyvben rögzítette, illetve több gyűjtőíven írta alá: nem kell a bánya. Ennek nyomán vonta vissza augusztus 14-i rendkívüli ülésén bányanyitás szándékával elfogadott korábbi határozatát a községi önkormányzat. Mivel 15 napon belül a prefektúra nem támadta meg azt, a határozat most már hatályos, nem lesz tehát kőbánya Magyarkiskapus határában.
„A lakosság akaratát tiszteletben tartjuk. A tiltakozáshullám elindulásakor is jeleztük már, hogy nem szállunk szembe a közakarattal, és indítványozni fogjuk a vitatott határozat visszavonását. Ezt magam tettem meg, a tizenhárom tagú községi tanácsosból jelen levő tizenkét képviselő pedig egyöntetű szavazattal fogadta el az indítványt” – magyarázta a ritkaságszámba menő visszalépés körülményeit Vincze Bandi György. Magyarnagykapus kiskapusi illetőségű alpolgármestere hozzátette: a kőbánya megnyitását azért tervezték, hogy a befolyó összegből előteremtsék a helyi infrastruktúra korszerűsítéséhez és karbantartásához szükséges pénz legalább egy részét. Az alpolgármester hozzátette: hogy elkerüljék a bányanyitásból eredő esetleges viszálykodást, a falubeliek akaratát érvényesítették. Vincze Bandi György leszögezte, más jövedelmi forrásokon kell gondolkodniuk, mert Kiskapus önerőből ugyan kiépítette saját ivóvíz- és szennyvízhálózatát, de az olyan nagy beruházások, mint az aszfaltozás, meghaladják a közösség erejét. A Magyarkiskapuson végighúzódó 3,2 kilométeres út leaszfaltozásának csak a terve 30 ezer lejébe kerül a tanácsnak.
Magyarkiskapus lakói ugyanis azt mondták: megtapasztalták már, hogy mit jelent, amikor éjjel-nappal zúgnak a gépek, a teherautók súlya alatt remeg a föld, repedeznek a házfalak, és a falut porfelhő borítja. Elmondták, hogy amikor az 1970-80-as években vasúti töltésekhez, útalapnak követ bányászó vállalat megígérte: saját költségén leaszfaltozza a Kapus völgyében levő bányához vezető utat, olyan vékony és gyenge aszfaltburkolat készült, hogy az hónapok alatt tönkrement. Amikor pedig az 1990-es évek elején az E 60-as nemzetközi út Kolozsvár és Bánffyhunyad közötti szakaszára kellett töltésnek a kő, akkor is azt ígérték nekik: újraaszfaltozzák az egész utat, de csak az ígérettel maradtak. Ráadásul – érveltek mások – a kőbánya eltüntetné a föld színéről a cipó alakú, gömbölyű dombot, helyette pedig „seb maradna a hegy oldalában”, ez pedig rontaná a turisták körében közkedvelt, festői Kapus völgye és környéke látványát.
Különben a kiskapusi nem az első eset Erdélyben, amikor a lakosság ellenállása megakadályozza egy bánya létesítését. A Hargita megyei Gyergyóditró szavazásra jogosult polgárainak túlnyomó többsége tavaly októberben népszavazáson utasította el, hogy az olasz tulajdonban lévő Ditrau Mining Corporation szienitbányát létesítsen a településen. A húsz évesre tervezett kitermelés során a társaság a közeli Újhavas hegyből bányászta volna ki a kerámia, üveg és porcelán előállításához szükséges alapanyagot.