Nem félnek a honatyák Drakulától

A visszaszolgáltatás egyik feltételeként a szaktárca akkor megszabta, hogy a tulajdonos köteles legalább három évig működtetni a kastélyban kialakított múzeumot. A képviselőházi vizsgálóbizottság tagjai hosszas vizsgálódás után többek között arra alapozva nyilvánították törvénytelennek a visszaadást, hogy az öt jogos örökös közül kettőt figyelmen kívül hagytak a román hatóságok. Ugyanakkor a honatyák szerint a kastélyt előbb ki kellett volna vonni az állami köztulajdonból, s csak ezt követően lehetett volna visszaszolgáltatni. Mint arról lapunkban már beszámoltunk, júniusban az Országos Vagyon-visszaszolgáltatási Hatóság (ANRP) szabályosnak és törvényesnek nevezte a kastély visszatérítését. A testület vezetősége hangsúlyozta: a parlamenti bizottság nagyfokú hozzá nem értésről tett tanúbizonyságot, a 2001/10-es számú restitúciós törvény ugyanis nem teszi kötelezővé, hogy visszaszolgáltatás előtt magánvagyonná nyilvánítsák az ingatlant, hiszen a visszaszolgáltatás révén ez automatikusan megtörténik. Az ANRP ismertette azt is: az örökösök közül Alexandra Billou (született Habsburg-Lothringen) és Jerrine Habsburg-Lothringen időközben lemondott romániai vagyonáról többi rokona javára.

Perelnének a Habsburgok

Corin Trandafir, a Habsburg-család romániai jogi képviselője nem sokkal a képviselőházi döntést követően bejelentette: pert indítanak a román állam ellen, és 150 millió eurós kártérítést követelnek a szerintük politikai jellegű döntés miatt. Emlékezetes, a tulajdonosok nemrég áruba bocsátották az ingatlant, a román állam azonban egyelőre nem élt elővásárlási jogával. Osztotta a Habsburgok álláspontját Adrian Iorgulescu, a műemlék visszaszolgáltatásával megbízott művelődési minisztérium vezetője is, aki az alsóházi határozat kapcsán ama véleményének adott hangot, miszerint a restitúciót a törvényes keretek között hajtották végre.

Egyébként a parlamenti vita során a szociáldemokrata, demokrata, nagy-romániás és konzervatív párti honatyák támogatták a bizottsági jelentést, míg a liberális és RMDSZ-es képviselők a visszaszolgáltatás törvényessége mellett érveltek. „A határozat jogilag abszurd, következetlen és alkotmányellenes. A jelentést megszavazó politikusok visszaforgatták a történelem kerekét a kilencvenes évek elejére, utoljára akkor ellenezték ugyanis enynyire erőteljesen a kommunista hatalom által elkobzott ingatlanoknak az egykori tulajdonosok számára történő visszaszolgáltatását” – nyilatkozta az eset kapcsán a Krónikának Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője.

Precedenst teremthet

A törcsvári kastély ügyében született tegnapi döntés nem jelenti az épület visszaszolgáltatásának semmissé nyilvánítását. Jogilag csupán azzal a következménnyel jár, hogy a képviselőház elnökének keresetet kell beterjesztenie a főügyészhez, igazságszolgáltatási eljárást kell kezdeményeznie, továbbá a kormányt is tájékoztatnia kell az alsóház álláspontjáról. Ezeknek az intézményeknek legtöbb harminc napon belül kell választ adniuk az alsóház állandó bizottságának arra, milyen további lépéseket tartanak szükségesnek foganatosítani az ügyben. Márton Árpád lapunknak hangsúlyozta, jogilag valószínűleg semmiféle következménnyel nem jár a döntés. „A legszomorúbb azonban az, hogy a képviselőház határozata precedenst teremthet, és egyesek hasonlóképpen elkezdhetnek akadékoskodni a gyulafehérvári Batthyáneum, a nagyváradi Kanonok sor vagy éppen a visszaszolgáltatott közbirtokossági erdők kapcsán” – jelentette ki az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője.