Fotó: Gozner Gertrud
„Csupán annyi történt, hogy a tanfelügyelőség belátta: mivel az iskolaigazgatót az oktatási minisztérium nevezte ki, nem a megyei tanfelügyelőség, hanem a szaktárca hatáskörébe tartozik a felmentése” – magyarázta Péter Tünde.
Kolozsváron az érintett diákok és szüleik körében nyugtalanságot és felháborodást váltott ki, hogy a kolozsvári római katolikus egyházmegye augusztusban kérvényezte, a megyei tanfelügyelőség vezetőtanácsa jóváhagyta, az oktatási tárca pedig Cristian Adomniţei miniszter szeptember 9-i, 5269. számú rendeletével jogerőre emelte az összesen 140 tanulót oktató katolikus általános iskola és gimnázium beolvasztását a kolozsvári, állami Báthory István Gimnáziumba. Az intézkedéshez tartozott, hogy a római katolikus felekezeti iskola igazgatóját, Schuller Hajnal tanárt szeptember 12-i hatállyal a Kolozs megyei tanfelügyelőség felmentette tisztségéből.
Két szék között katedrán
Ezt a felmentésről szóló határozatot vonta vissza szeptember 29-én a megyei tanfelügyelőség. A szülők ezt a legújabb fejleményt a római katolikus iskola megszüntetéséhez kapcsolódó törvénytelenségek első elismeréseként értékelik, Péter Tünde szerint viszont szó sincs ilyesmiről. „Bár a katolikus iskola beolvasztásával értelemszerűen megszűnt Schuller Hajnal igazgatói tisztsége, minden félreértést tisztázandó, az őt iskolaigazgatóvá kinevező tanügyminisztériumtól hamarosan meg fogja kapni a felmentéséről szóló határozatot” – mondta a Krónikának a főtanfelügyelő-helyettes. Péter Tünde cáfolta a Krónika értesüléseit, miszerint a volt római katolikus felekezeti iskola igazgatója felmentéséhez szükség volna a megyei tanfelügyelőség erre irányuló javaslatára. „A római katolikus iskolának különben sem volt soha önálló adminisztrációja, az ügyvitel ugyanis mindig a Báthory-gimnázium igazgatóságán keresztül történt” – magyarázta a főtanfelügyelő-helyettes.
A Báthory-gimnáziumban címzetes tanári állását elfoglaló Schuller Hajnal érdeklődésünkre elmondta: keddig még semmilyen értesítést nem kapott az oktatási tárcától felmentésével kapcsolatban, ettől függetlenül nem hagyja magára sem az erőszakkal beolvasztott katolikus iskolát, sem az annak megmentéséért küzdő szülőket. Hozzátette: a felekezeti iskolának és a Báthory-gimnáziumnak valóban közös volt az adminisztrációja, de most már bánja, hogy annak idején nem tett lépéseket a különválás érdekében.
A szülők perelnek
Eközben a szülők hivatalosan is benyújtották az oktatási tárcához a felekezeti iskola beolvasztását kimondó tanügyminiszteri rendelet visszavonására vonatkozó keresetüket. Ezt a Krónika érdeklődésére Bazsó-Dombi Attila, a szülők által létrehozott öttagú válságstáb médiakapcsolatokért és jogi képviseletért felelős tagja, valamint a panaszosok érdekeit képviselő kolozsvári Lăpuşan, Moscovits, Şteopan és Társai ügyvédi iroda is megerősítette. A szülők eltökélt szándéka, hogy ha kell, bíróságon érjék el a felekezeti iskola megszüntetéséről szóló miniszteri rendelet visszavonását. A jogszakértők szerint a tanügyi tárcavezető rendelete csak az 1993-ban kormányhatározattal létrehozott Pázmány Péter Római Katolikus Teológiai Gimnáziumra vonatkozik, tehát a felekezeti iskola 9–12. osztályának a Báthory-gimnáziumba való beolvasztásáról rendelkezik. A Confessio Alapítvány által létrehozott és a 2007. augusztusában ideiglenesen engedélyezett 1–8. osztályos, szintén Pázmány Péterről elnevezett általános iskoláról viszont nem rendelkezik; a jogászok szerint tehát a Pázmány Péter Általános Iskola jogilag továbbra is létezik, mint „az állami római katolikus gimnáziumtól különálló intézmény, még akkor is, ha mindkettőt Pázmány Péterről nevezték el”. Mindemellett az ügyvédek szerint Cristian Adomniţei szeptember 9-i rendelete alkotmányellenes, hiszen az a szeptember 1-jén megkezdődött tanévben – visszamenőleg – nem alkalmazható, ugyanakkor a rendelet az oktatási törvényt is sérti, mivel a jogszabály szerint az iskola-öszszevonásról a kezdeményezők nem egyeztettek előzőleg sem a szülőkkel, sem az érintett tanintézet oktatóival.
Romániában csak egy hivatalos himnusz van – mondta szombaton Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke annak kapcsán, hogy pénteken kiment az RMDSZ kongresszusának otthont adó teremből, amikor felcsendült a székely himnusz.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.
A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.
Újabb harminc nappal meghosszabbította a vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság – számolt be a Hargita megyei prefektúra.
Az RMDSZ 35 éven keresztül vállalta, és fontos feladatának tekinti most is, hogy Románia és Magyarország között összekötő kapocs, híd legyen – jelentette ki Kelemen Hunor az RMDSZ 17. kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.