
Fotó: Gozner Gertrud
„Csupán annyi történt, hogy a tanfelügyelőség belátta: mivel az iskolaigazgatót az oktatási minisztérium nevezte ki, nem a megyei tanfelügyelőség, hanem a szaktárca hatáskörébe tartozik a felmentése” – magyarázta Péter Tünde.
Kolozsváron az érintett diákok és szüleik körében nyugtalanságot és felháborodást váltott ki, hogy a kolozsvári római katolikus egyházmegye augusztusban kérvényezte, a megyei tanfelügyelőség vezetőtanácsa jóváhagyta, az oktatási tárca pedig Cristian Adomniţei miniszter szeptember 9-i, 5269. számú rendeletével jogerőre emelte az összesen 140 tanulót oktató katolikus általános iskola és gimnázium beolvasztását a kolozsvári, állami Báthory István Gimnáziumba. Az intézkedéshez tartozott, hogy a római katolikus felekezeti iskola igazgatóját, Schuller Hajnal tanárt szeptember 12-i hatállyal a Kolozs megyei tanfelügyelőség felmentette tisztségéből.
Két szék között katedrán
Ezt a felmentésről szóló határozatot vonta vissza szeptember 29-én a megyei tanfelügyelőség. A szülők ezt a legújabb fejleményt a római katolikus iskola megszüntetéséhez kapcsolódó törvénytelenségek első elismeréseként értékelik, Péter Tünde szerint viszont szó sincs ilyesmiről. „Bár a katolikus iskola beolvasztásával értelemszerűen megszűnt Schuller Hajnal igazgatói tisztsége, minden félreértést tisztázandó, az őt iskolaigazgatóvá kinevező tanügyminisztériumtól hamarosan meg fogja kapni a felmentéséről szóló határozatot” – mondta a Krónikának a főtanfelügyelő-helyettes. Péter Tünde cáfolta a Krónika értesüléseit, miszerint a volt római katolikus felekezeti iskola igazgatója felmentéséhez szükség volna a megyei tanfelügyelőség erre irányuló javaslatára. „A római katolikus iskolának különben sem volt soha önálló adminisztrációja, az ügyvitel ugyanis mindig a Báthory-gimnázium igazgatóságán keresztül történt” – magyarázta a főtanfelügyelő-helyettes.
A Báthory-gimnáziumban címzetes tanári állását elfoglaló Schuller Hajnal érdeklődésünkre elmondta: keddig még semmilyen értesítést nem kapott az oktatási tárcától felmentésével kapcsolatban, ettől függetlenül nem hagyja magára sem az erőszakkal beolvasztott katolikus iskolát, sem az annak megmentéséért küzdő szülőket. Hozzátette: a felekezeti iskolának és a Báthory-gimnáziumnak valóban közös volt az adminisztrációja, de most már bánja, hogy annak idején nem tett lépéseket a különválás érdekében.
A szülők perelnek
Eközben a szülők hivatalosan is benyújtották az oktatási tárcához a felekezeti iskola beolvasztását kimondó tanügyminiszteri rendelet visszavonására vonatkozó keresetüket. Ezt a Krónika érdeklődésére Bazsó-Dombi Attila, a szülők által létrehozott öttagú válságstáb médiakapcsolatokért és jogi képviseletért felelős tagja, valamint a panaszosok érdekeit képviselő kolozsvári Lăpuşan, Moscovits, Şteopan és Társai ügyvédi iroda is megerősítette. A szülők eltökélt szándéka, hogy ha kell, bíróságon érjék el a felekezeti iskola megszüntetéséről szóló miniszteri rendelet visszavonását. A jogszakértők szerint a tanügyi tárcavezető rendelete csak az 1993-ban kormányhatározattal létrehozott Pázmány Péter Római Katolikus Teológiai Gimnáziumra vonatkozik, tehát a felekezeti iskola 9–12. osztályának a Báthory-gimnáziumba való beolvasztásáról rendelkezik. A Confessio Alapítvány által létrehozott és a 2007. augusztusában ideiglenesen engedélyezett 1–8. osztályos, szintén Pázmány Péterről elnevezett általános iskoláról viszont nem rendelkezik; a jogászok szerint tehát a Pázmány Péter Általános Iskola jogilag továbbra is létezik, mint „az állami római katolikus gimnáziumtól különálló intézmény, még akkor is, ha mindkettőt Pázmány Péterről nevezték el”. Mindemellett az ügyvédek szerint Cristian Adomniţei szeptember 9-i rendelete alkotmányellenes, hiszen az a szeptember 1-jén megkezdődött tanévben – visszamenőleg – nem alkalmazható, ugyanakkor a rendelet az oktatási törvényt is sérti, mivel a jogszabály szerint az iskola-öszszevonásról a kezdeményezők nem egyeztettek előzőleg sem a szülőkkel, sem az érintett tanintézet oktatóival.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Már 42 százalékosban elkészült az észak-erdélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti szakasza, ami 8%-os előrelépést jelent a múlt havi jelentéshez képest – jelentette be az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) szerdán.
A Tisza a magyar nemzet egységéért és a megbékélésért dolgozik, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállal szerepet, és nem támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak – szögezte le Tarr Zoltán.