Az éhségsztrájk abbahagyása mellett döntött csütörtökön Haller István, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) államtitkári rangú tagja, miután a kormány szerdai ülésén kétmillió lejt utalt ki a kászoni romaprogram elindítására. „A kormány jóváhagyta egy oktatási program beindítását a Hargita megyei Kászonaltízben a romák elleni diszkrimináció megelőzése és megszüntetése érdekében. Ma (csütörtökön) kaptam egy levelet a kormánytól, amelyben arról biztosít, hogy a Maros megyei hadrévi romáknak kiutalt pénzt nem kell visszautalni, amennyiben év végéig nem tudják teljes egészében felhasználni. Úgy vélem, hogy mindkét követelésem megoldódott, így úgy döntöttem, hogy abbahagyom a sztrájkot, és megvárom, hogy mi történik” – nyilatkozta csütörtök délután a nyolc napig éhségsztrájkoló emberjogi aktivista. Hozzátette, hogy személyesen részt vesz a kászonaltízi program végrehajtásában, mivel azt a diszkriminációellenes tanács felügyeli. Az államtitkár elmondta, hogy a hadrévi program esetében arról biztosították, a pénz, amelyet nem tudnak felhasználni az idén, a programot koordináló ENSZ Fejlesztési Alapjába kerül, és nem kell visszautalni az államkasszába.
A tanácstól is támogatást vár
Haller István bízik abban, hogy a Hargita megyei önkormányzat is komolyabban veszi a feladatát, és időben továbbítja a kászoni romák helyzetéről kért információkat. „Több ízben kértem adatokat Borboly Csabától, a Hargita Megyei Tanács elnökétől, de elzárkózott az információk kiszolgáltatásától. Az egyik levelemre azt válaszolta, hogy a kászoni romák az esetben sem tartanak igényt a víz bevezetésére, ha a munkálatokat a kormány állja. Ez enyhén szólva hihetetlen” – mondta a Krónikának Haller. A tanácselnököt többszöri próbálkozás után sem sikerült elérnünk.
Megrótták, de segítettek is
Mint arról beszámoltunk, Haller István azért lépett éhségsztrájkba, mert a kabinet nem tartotta tiszteletben a strasbourgi emberjogi bíróság végleges és megfellebbezhetetlen döntését, amely elítélte Romániát. A nemzetközi taláros testület arra kötelezte Bukarestet, építse újra a lakásait a hadrévi és kászoni romaellenes gyújtogatások áldozatainak. Ugyanakkor a döntés értelmében a kormánynak több olyan programot kellett volna kidolgoznia, amely az említett két térség cigányságának a helyzetén segített volna, illetve az esetleges újabb etnikai konfliktusok megelőzését szolgálta volna. Mivel a számos ígéret ellenére a Maros megyei romák esetében Románia csak részben, a Hargita megyeiek esetében egyáltalán nem vette figyelembe a strasbourgi döntést, Haller október 2-án, bukaresti munkahelyén éhségsztrájkba kezdett. Szélsőségesnek vélt gesztusáért a CNCD tagját több bírálat érte, elsősorban főnöke, Asztalos Csaba, valamint Borbély László miniszter részéről. Mindketten azt kifogásolták, hogy államtitkárként lázadozik a kormány ellen. Borbély több ízben is arról nyilatkozott, hogy a kabinet végrehajtotta a bírósági ítéletet. „Mindketten megróttak, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy utólag mindketten sokat is segítettek, hozzájárulva ahhoz, hogy a kormány végre megszülje a kászoni romákat érintő rendeletet. Asztalost is, Borbélyt is megértem, hogy nem tapsikolhattak a gesztusom miatt, de utóbbinak talán nem kellett volna azzal megtöltenie a sajtót, hogy a kormány lerendezte az adósságait mindaddig, amíg – a Kászonokban élő romák esetében – még csak el sem kezdte törleszteni” – mondta a Krónikának a CNCD-tag.
Haller István csütörtökön aránylag jól érezte magát. Naponta ellenőrzik a vércukorszintjét és a vérnyomását, amelyek elfogadható értékek között ingadoznak. A nyolc nap alatt több mint tíz kilót fogyott.
Romániában csak egy hivatalos himnusz van – mondta szombaton Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke annak kapcsán, hogy pénteken kiment az RMDSZ kongresszusának otthont adó teremből, amikor felcsendült a székely himnusz.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.
A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.
Újabb harminc nappal meghosszabbította a vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság – számolt be a Hargita megyei prefektúra.
Az RMDSZ 35 éven keresztül vállalta, és fontos feladatának tekinti most is, hogy Románia és Magyarország között összekötő kapocs, híd legyen – jelentette ki Kelemen Hunor az RMDSZ 17. kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.