
Több tényező együttes hatása vezethetett az erődtemplomot övező várfal egyik szakaszának leomlásához
Fotó: Kulturális minisztérium Facebook-oldala
Nem volt előre jelezhető a muzsnai erődtemplom várfalának részleges leomlása az eddig rendelkezésre álló adatok alapján – közölte az evangélikus egyház a szakértői vizsgálatok első eredményeire hivatkozva. A műemlékegyüttesnél jelenleg is zajlanak a károk felmérését célzó szakértői vizsgálatok, miközben az érintett területet ideiglenesen már biztosították.
2026. június 16., 21:312026. június 16., 21:31
Mint arról beszámoltunk, június 13-án hajnalban leomlott a Szeben megyei Muzsna (Moșna) középkori erődtemplomát övező várfal egyik szakasza. A balesetben senki sem sérült meg, ugyanakkor a látogatásokat azonnal felfüggesztették, a helyszínt pedig lezárták a turisták elől.
Az Agerpres által idézett egyházi közlemény szerint az elmúlt három évtizedben jelentős felújítási és restaurálási munkálatokat végeztek az erődtemplomnál.
A rendelkezésre álló információk alapján azonban az omlás nem volt előre látható.
Az előzetes szakértői értékelések szerint több tényező együttes hatása vezethetett a történtekhez. A lehetséges okok között szerepelnek
A Romániai Evangélikus Egyház közölte, hogy az érintett területet ideiglenesen már biztosították, a következő időszakban pedig részletes műszaki és statikai szakvélemények készülnek annak érdekében, hogy pontosan megállapítsák az omlás okait és a szükséges beavatkozásokat.
A kulturális kinisztérium korábban arra is felhívta a figyelmet, hogy az erődtemplom északi tornyánál 2017-ben sürgősségi állagmegóvási munkálatokat végeztek. A Medgyesi Egyházkerületi Konzisztórium által finanszírozott beavatkozás azonban nem zárult le teljes egészében:

A Szeben megyei Muzsna (Moșna) erődtemplomának kerítőfalából egy szakasz leomlott szombatra virradóra – közölte a kulturális minisztérium.
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
szóljon hozzá!