A most bemutatott kutatás eredményei szerint a románok toleránsabbak más kisebbségekkel szemben, mint a magyarokkal
Fotó: Bíró Blanka
Érzékelhető a magyarellenesség Romániában, ugyanakkor a politikai elitben és a polgárokban sem alakult ki a diszkrimináció-tudatosság, ezért a kisebbségi jogvédő harcot át kellene tenni ilyen típusú diskurzusra – hangzott el egyebek mellett egy, a román–magyar viszonyt vizsgáló felmérés eredményeit ismertető sajtótájékoztatón.
2020. október 23., 08:122020. október 23., 08:12
2020. október 23., 09:562020. október 23., 09:56
Elfogadó a magyarokkal szemben a román többség, viszont a nyelvhasználat esetében kevésbé megengedőek. Zavarja őket, ha a környezetükben magyarul beszélnek, sokan gondolják úgy, hogy a románok jelenlétében át kellene váltani román nyelvhasználatra, valamint azt, hogy a magyarok nem is akarnak románul megszólalni. Többek között ez derül ki a Székelyföldi Közpolitikai Intézet (SZKI) és a Bálványos Intézet által kezdeményezett Kisebbségi Monitor 2020 kutatásnak a magyarellenességet mérő eredményeiből.
A felmérést Sepsiszentgyörgyön ismertette Kiss Tamás szociológus, a kutatás szakmai vezetője, Székely István Gergő politológus, a Székelyföldi Közpolitikai Intézet kutatási igazgatója, Toró Tibor politológus, a Bálványos Intézet kutatási igazgatója. A sajtótájékoztatón részt vett Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke.
A járvány miatt online és telefonos lekérdezéssel készült reprezentatív felmérés érdekessége, hogy a mintát két csoportra osztották: egyik felében általánosan a kisebbségekre vonatkoztatva fogalmazták meg a kérdéseket, míg a másik felében a magyarokra. A különbséget értékelték magyarellenességként, hiszen például ha a többség általánosan elfogadja a kettős állampolgárság intézményét, ám a magyarok esetében kevésbé megengedő, az már magyarellenességként értelmezhető, fejtette ki Kiss Tamás.
„A magyarokat is nyitottság jellemzi ezen a téren, esetükben a családba való befogadásnál volt nagyobb az ellenállás, ám ez azzal magyarázható, hogy a vegyes családokban általában a többség nyelvi normái érvényesülnek” – részletezte Kiss Tamás. Rámutatott, a magyarok körében az tapasztalható, hogy nem diszkrimináció-tudatosak, a többségük nem érzi az igazságtalanságot, például
Összehasonlításképpen említette, hogy a roma személyes élettörténetekben szervezőelemként jelenik meg a diszkrimináció, míg a magyarok esetében nem.
Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
„A román társadalomban, különösen a középosztályban csökkent a diszkrimináció toleranciája, úgy határozzák meg az európaiságukat, hogy nem diszkriminálnak. Ezért kellene a kisebbségi jogokat, a nyelvi jogokat hangsúlyosabban összekötni a hátrányos megkülönböztetés fogalmával, mert az zavaró lenne a többség számára.
– részletezte Kiss Tamás. A magyarokat akkor fogadnák el, ha nyelvet váltanának, ami lehetetlen elvárás. A nyelvhasználat és a nyelvtudás tekintetében a felmérés jelentős különbséget mutatott a magyarok és más kisebbségek megítélése között.
Toró Tibor ismertette, a románok 29 százalékát zavarja, ha magyar beszédet hall a környezetében, tehát akkor is, ha nem a társaságában, hanem például az utcán hallja.
A nem anyanyelvi beszélőkkel szembeni toleranciát is mérték, ez esetben is jelentős a különbség a magyarok megítélésében. Míg 55 százalék megengedő, ha más nemzetiségűek helytelenül, akadozva beszélnek románul, a magyaroktól ezt csak 21 százalék fogadja el. A magyarok saját magukkal szemben még ennél is szigorúbbak, a megkérdezettek fele elítéli, ha nemzettársa helytelenül beszél románul. Az akcentus kérdésében is nagy a különbség, 79 százalék gondolja úgy, hogy rendben van, ha a más nemzetiségűek akcentussal beszélnek románul, a magyaroktól ezt már csak 45 százalék fogadja el. Például
A nyelvi dimenzió a legproblémásabb, nem elég, hogy udvariatlanságnak tartják, ha magyarul beszélünk, azt is nehezményezik, ha nem beszélünk kifogástalanul románul, összegeztek a kutatók. Ugyanakkor a magyarok még ott sem várják el a románoktól, hogy megtanuljanak magyarul, ahol többségben vannak.
Fotó: Bíró Blanka
A kutatásból jól kirajzolódik a magyarellenesség – állapította meg a kutatási módszert méltatva Toró T. Tibor. Arra is kitért, hogy a politikai elitben és a polgárokban sem alakult ki a diszkriminációtudatosság, ezért a kisebbségi jogvédő harcot át kellene tenni ilyen típusú diskurzusra.
– mondta az EMNP ügyvezető elnöke. Hozzátette, egyéni szinten elfogadnak bennünket, beengednek a családjukba, közösségként, intézményesen, a nyelvi jogainkkal, autonómiánkkal már nehezebb az elfogadás.
„A román–magyar viszony javításán mindennap dolgozni kell, új kihívások, feladatok fogalmazódnak meg, hiszen húsz éve még nem volt probléma az online térben megjelenő magyarellenesség” – fogalmazta meg Antal Árpád. Rámutatott, az erdélyi magyar társadalom rendkívül rétegzett, több száz településen különböző élethelyzetben élünk. Az idei helyhatósági választások előtt az erdélyi magyarok 52,4 százaléka élt olyan településen, ahol magyar az önkormányzati vezető, ez az arány a választások után 62–63 százalékra emelkedett, ugyanakkor a magyarok diszkriminációja a tömbben is tetten érhető, például sokkal több román tölt be olyan tisztséget, ahol magasabbak a jövedelmek – fejtette ki Antal Árpád.
Az erdélyi magyarok körében konszenzus van arról, hogy meg kell tanulniuk románul – derül ki egy szerdán ismertetett felmérésből. A Kisebbségi Monitor 2020 című kutatás eredményei szerint az erdélyi magyarság megengedő a román nyelvű oktatással szemben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Körülbelül négyezren vettek részt vasárnap Nagyváradon az Ilie Bolojan miniszterelnök támogatására szervezett tüntetésen.
Miután nagy mértékben megcsappant Parajd és a térség idegenforgalma a tavaly májusi bányakatasztrófa után, sok kérdés merül fel a térség turizmusának tovább éltetésével kapcsolatban.
A román szélsőségesek által használt panelek használatát veti Novák Károly Eduárd egykori sportminiszter szemére Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője.
Folytatódott vasárnap a vegetációtűz oltása a Krassó-Szörény megyei Temesszlatina községhez tartozó Illópatak (Ilova) térségében.
Nemzetközi hadgyakorlatot rendeznek a Brassó megyei Nagysinken május 7–23. között, amelyre vasárnaptól kezdődően több szövetséges országból érkezik haditechnika – közölte a román védelmi minisztérium (MAPN).
A jövő héten a hőmérséklet megközelíti majd a 27 Celsius-fokos maximumot, ami meghaladja az ilyenkor szokásos átlagot – közölte Meda Andrei, az Országos Meteorológiai Szolgálat meteorológusa az Antena 3 televízióban.
A Kolozs megyei egészségbiztosítási pénztár a Krónika kérdéseire válaszolva közölte: tudnak az európai egészségbiztosítási kártya kézbesítési késedelmeiről, melyek nem abból adódnak, hogy intézményi szinten késve dolgoznák fel a kérelmeket.
A korábbi RMDSZ‑vezető a fűnyíró kését próbálta megélezni, amikor a gép rázuhant.
Széll Lőrinc eddigi alprefektus személyében magyar prefektust neveztek ki Hunyad megyében.
Tragikus hirtelenséggel meghalt Takács Csaba, az RMDSZ egykori ügyvezető elnöke. A gyászhírt Kelemen Hunor szövetségi elnök tette közzé közösségi oldalán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!