Fotó: facebook/Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület
Nagy becsben kell tartani, és fel kell karolni az erdélyi magyar tehetségeket – hívta fel a figyelmet Péntek János, a Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület elnöke a szervezet éves tevékenységéről szóló sajtótájékoztatón.
2017. november 29., 09:082017. november 29., 09:08
2017. november 29., 10:452017. november 29., 10:45
Az erdélyi magyarság nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy elpazarolja saját tehetségeit, hiszen nem tudja „megvásárolni” őket, mint például az Egyesült Államok – hangzott el a Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület éves tevékenységéről, illetve terveiről beszámoló kolozsvári sajtótájékoztatón.
A Magyarország főkonzulátusán tartott esemény „házigazdája”, Mile Lajos főkonzul úgy értékelt: nagy tiszteletet érdemel már a program célkitűzése is, azaz a nehéz helyzetben levő tehetségeket felkutatása és gondozása. Péntek János a tehetségtámogató egyesület társalapítója és elnöke kifejtette:
Hangsúlyozta: ez nem szórvány-, székely-, csángó- vagy katolikus-, református-, unitáriusprogram, hanem mindez együttvéve, hiszen független a felekezeti hovatartozástól és a tartózkodási helytől.
A programba a magyar tanintézetben tanuló általános és középiskolások kerülhetnek be, az egyetemisták esetében ugyanakkor nincs ilyen kritérium, hiszen a magyar tannyelvű kínálat csak a felsőoktatás mintegy felét fedi le.
Péntek János szerint elsősorban azért van szükség a programra, mert a társadalmi szakadék egyre mélyül az elitek és a kevésbé tehetősek között. Az előnyös helyzetű tanulók eredményei pedig háromszor jobbak. Hozzáfűzte: ezek a társadalmi egyenlőtlenségek máshol is, az Egyesült Államokban is léteznek, de ott ez nem jelent akkora gondot, mert egyszerűen „megveszik” máshonnan a tehetségeket.
– szögezte le nyelvész professzor.
Péntek János nyelvészprofesszor
Fotó: Veres Nándor
Arra is rámutatott: az egyenlőtlenségeket elmélyíti a szociális érzékenység hiánya, a gazdasági, pénzügyi elit érzéketlensége, a programban sem vesznek részt például nagyon gazdag támogatók. A támogatók zöme egyébként civil, vannak köztük értelmiségiek, politikusok, egyházi emberek és magyarországi kisvállalkozók is. A Krónika kérdésére elmondta: az egyik legnagyobb probléma, hogy a leginkább érintett hátrányos helyzetű családok nem fogyasztanak médiát, így hozzájuk nehezen jut el a tehetségtámogató program híre, ezért annak népszerűsítéshez minden segítségre szükségük van.
Cseke Zsófia, az egyesület ügyvezető elnöke részletes tevékenységi beszámolójában arról értekezett:
Külön kiemelte Oplatka András történészt, műfordítót, aki a tavaly elnyert Prima Primissima-díjának teljes összegét, 7,5 millió forintot az egyesületnek adományozta, ebből tudták elindítani a Bánffy Miklósról elnevezett új ösztöndíjprogramot. Ehhez jelentősen hozzájárult dr. Korponai Erzsébet zentai orvos is, aki magánvagyonából 40 ezer eurót hagyott az egyesületre.
Az egyesület tevékenysége ugyanakkor bővült: ma már pályaválasztási tanácsadással és anyanyelvi tábor szervezésével is tudják segíteni az arra érdemes tehetségeket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!