Nem örülnek az orvosok a hálapénz eltörlésének

Az erdélyi egészségügyi intézményekben dolgozó szakemberek szerint a romániai egészségügyi rendszer sokkalta többrétű problémákkal küszködik, így egyetlen bírósági intézkedéssel nem lehet megoldottnak tekinteni a hiányosságokat. A Krónikának nyilatkozó orvosok ugyan elítélik azt az eljárást, hogy egy szakember csak az általa meghatározott összeg kifizetése esetén hajlandó ellátni egy pácienst, szerintük ugyanakkor a hálapénzt tiltó intézkedésnek inkább negatív hatásai lesznek.

A kettős mércét kifogásolják

Szabó Béla, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozatának vezetője lapunknak leszögezte: a problémákra az jelentene megoldást, ha az orvosoknak méltányos fizetést adnának. A szakember szerint leginkább az a kettős mérce zavaró, hogy amikor megszorításokról, felelősségre vonásról van szó, az orvost köztisztviselőnek tekintik, de munkajogi vonatkozásban már nem minősül annak, így nem élvezi a státus előnyeit, például nem részesül béremelésben.

„Például ha egy prefektusnak megszűnik a tisztsége, a kormány köteles a közszférában állást biztosítani számára, az orvosok viszont ilyen védelemben nem részesülnek” – magyarázta Szabó Béla. Hozzátette: a kórház nem számít közintézménynek abból a szempontból, hogy teljesítmény alapján, az egészségbiztosítóval kötött szerződés révén kap finanszírozást, ezzel szemben azonban amikor meg kell hirdetni egy állást, már érvényesek a közszférában alkalmazott megszorítások.

A MOGYE tagozatvezetője rámutatott: szintén a rendszer és a törvények hiányosságát bizonyítja az orvosi műhibák büntetőjogi vetülete. Ilyen esetben a legtöbb országban a kórházat pereli be a beteg, Romániában viszont az orvost, a bíróságok pedig gyakran millió eurós nagyságrendű kártérítéseket ítélnek meg, holott sok esetben a körülmények nem adottak a megfelelő gyógyításhoz.

„Az orvosok mozgástere eközben egyre inkább beszűkül a bonyolult közbeszerzési eljárások miatt. Megtörténhet ugyanakkor, hogy nincs aszpirin a kórházban, de az orvos nem mondhatja a betegnek, hogy vegye meg a gyógyszertárban” – magyarázta Szabó Béla. Szerinte a továbbiakban növekedni fog az orvosok elvándorlási aránya, hiszen amikor mérlegre teszik a feltételeket, és azt látják, hogy Németországban nyolc-tízszer akkora fizetést kapnak, mint otthon, egyre többen döntenek a kivándorlás mellett.

A MOGYE tagozatvezetője úgy véli: a kilátástalanság a pályaválasztási trendeket is befolyásolhatja, hiszen egy szakorvos 10–12 évet tanul, ami után kis fizetésért kell munkába állnia, eközben pedig egy jogász vagy közgazdász a négyéves alapképzés után már építheti a karrierjét.

„Megállíthatatlan lesz az elvándorlás”

„Nem számítunk semmi jóra” – fogalmazott a Krónikának Antal Álmos, a sepsiszentgyörgyi kórház orvos-igazgatója. A szakember azt kifogásolja, hogy miközben a legfelsőbb bíróság megtiltja a hálapénz elfogadását, szó sem eshet a béremelésről, az egészségügyi minisztérium által végzett számításokról kiszivárgott információk szerint ugyanis az orvosok fizetésének növelése nyomán kórházakat kellene bezárni.

„Megállíthatatlan lesz az orvoselvándorlás. Ez már most is látszik az egyetemválasztási szokásokban: sok tehetséges fiatal külföldi orvosi egyetemeken tanul tovább, mert már akkor tudja, hogy nem akar Romániában praktizálni” – fejtette ki Antal Álmos. A szülész-nőgyógyász főorvos szerint folyamatosan romlik a szakma becsülete, ezért egyre kevesebben választják a hazai orvosi egyetemeket, így gyengébben felkészült szakemberek dolgoznak majd a romániai egészségügyben. A kórházigazgató szerint kár erőltetni, hiszen behozhatatlan a lemaradás az európai színvonaltól mind az infrastruktúra, mind a felszereltség terén. „Az orvosokat nemcsak a sokkal nagyobb fizetés, hanem az összehasonlíthatatlanul jobb körülmények is vonzzák a nyugat-európai országokba. Ami most történik, sem az orvosnak, sem a betegnek nem jó” – hangsúlyozta Antal Álmos.

Ugyancsak az alacsony fizetésekre hívta fel a figyelmet Gábos Grecu József etikaprofesszor, a MOGYE etikai bizottságának elnöke. Szerinte a probléma ott kezdődik, hogy a bérezést nem az elvégzett munka mennyisége és minősége alapján határozzák meg, hanem az egyforma képesítéssel rendelkező szakemberek ugyanakkora fizetésben részesülnek. A professzor szerint a hálapénz akkor válik rendkívül visszássá, amikor egy orvos megköveteli és meg is határozza, hogy mekkora összegért hajlandó kezelni a beteget, ennek hiányában pedig egyszerűen visszautasítja a munkát. „Erre a problémára egyszerű a megoldás: nem szabadna engedni, hogy az ilyen emberek állami kórházakban dolgozzanak. Nekik kizárólag magánintézményekben kellene tevékenykedniük, ott megkaphatják azt a pénzt, amit kérnek” – fejtette ki Gábos Grecu József.

Az 1-es számú elmegyógyintézeti klinikát is vezető szakember megfogalmazása szerint szerencsés helyzetben vannak, az általa vezetett intézményben ugyanis nem jellemző, hogy hálapénzt adjanak. „Az elmegyógyászat külön világ. Megtörténik, hogy tomboló, nyugtalan, betegek érkeznek hozzánk. Melyik az az ügyeletes orvos, aki azt mondhatja ilyenkor a hozzátartozónak, hogy addig nem kezeli, ameddig nem fizet?” – tette fel a kérdést.

„Az egyszerű ember ehhez van hozzászokva”

Gábos Grecu József arra is kitért: a politikusok számára természetes és el is várják, hogy egy telefonhívás nyomán, csúszópénz vagy más figyelmesség nélkül ellátják őket, de az „egyszerű emberek” nem ehhez vannak hozzászokva, számukra a gyógyítás valamiért cserébe történik. „Előfordul, hogy egy idős néni nem borítékot hoz, hanem öt tojást, egy kiló hagymát, egy csomag diót. Mire gondolhat az idős személy, ha a kezelőorvos nem fogadja el az ajándékát? Arra, hogy biztos nem elég, amit hozott, vagy hogy őt vagy a hozzátartozóját az orvos nem kezeli úgy, ahogy kellene” – mutatott rá a professzor.

Hangsúlyozta: professzorként ellene van annak, hogy egy orvos leszögezze, mennyibe kerül az általa nyújtott szolgáltatás. Ugyanakkor úgy véli, meg kellene szüntetni az orvosok köztisztviselői státusát, ezek a szakemberek ugyanis sehol a világon nem köztisztviselők, hiszen az orvoslás nem mesterség, hanem hivatás.

A professzor ugyan tisztában van azzal, hogy a hálapénz elfogadása éppen azért lett tilos, hogy az ilyen esetek tetten érhetők legyenek, de szerinte hatékonyabb lenne, ha a pluszjövedelmet megadóztatnák. Gábos Grecu József leszögezte: a törvényhozók közvélekedésével ellentétben igenis vannak lelkiismeretes orvosok, sőt ők vannak többségben. A szakember szerint az intézkedés azért is hátrányos, mert például lehetővé válik a valamilyen okból antipatikus orvosok „bemártása”, ugyanakkor ő is egyetért azzal, hogy ennek nyomán még többen fognak külföldön munkát vállalni.

Gheorghe Borcean, a Román Orvosi Kamara elnöke szintén úgy véli: a rendszer egyik legnagyobb problémája, hogy az orvosokra köztisztviselőként tekintenek. A szakember ez ellen azzal érvelt, hogy a páciens nem az államhoz, hanem egyenesen az orvoshoz fordul, amikor segítségre van szüksége. Borcean az Adevărul napilapnak úgy nyilatkozott: szerinte a betegek ezentúl is fognak csúszópénzt adni az orvosoknak, mert ezzel róják le hálájukat az iránt, aki segített nekik. „Az ügy az orvos és a páciens dolga” – fogalmazott az orvosi kamara elnöke.

A páciensek képviselői is ellenzik

Az intézkedésnek a pácienseket képviselő szervezetek sem örülnek, ugyanis attól tartanak, hogy a kis fizetések és a kórházakban biztosított kifogásolható körülmények miatt egyébként is kedvetlenül dolgozó szakembereket még inkább elkeseríti a döntés. Vasile Barbu, a páciensek érdekeit védő egyesület (ANPP) elnöke az Adevărulnak rámutatott: nagy különbség van aközött, hogy valaki kifejezi a háláját, illetve megadott feltételek között ad pénzt.

„Az állampolgár a szomszédnak, a fodrásznak és a rendőrnek is hálás, ha azok segítenek neki. Hogy várható el, hogy ne adjon egy kevés pénzt vagy kisebb ajándékot annak, aki őt meggyógyította?” – tette fel a kérdést Barbu. Az egyesület vezetője szerint a hazai orvosok már régóta nem úgy tekintenek munkájukra, mint a hippokratészi eskü letevésekor, a legfelsőbb bíróság döntése pedig „csak tovább rontja a helyzetet”, ezentúl ugyanis egyetlen orvos sem fog túlórázni, többet tenni, mint amennyit a tevékenysége minimálisan megkövetel.

Amint arról beszámoltunk, a legfelsőbb bíróságnak a hálapénz tiltására vonatkozó rendelete múlt héten jelent meg a Hivatalos Közlönyben, azaz vált hatályossá. A döntés felidézi: a betegjogi törvény lehetővé teszi, hogy a páciens hálapénzt, adományt ajánljon fel az orvosnak, de a bírói testület úgy ítélte meg, ez nem teszi kötelezővé, hogy az orvos el is fogadja azt.

A bukaresti legfelsőbb bíróság indoklása szerint az orvos azért nem jogosult a hálapénzre, mert a kórházak valamennyi dolgozója közalkalmazottnak számít, a büntető törvénykönyv pedig nekik tiltja, hogy anyagi javakat, megvesztegetést fogadjanak el.