Nem mozgósított a magyar–magyar verseny

A voksolás jegyzőkönyvei 98,3 százalékának összesítése alapján Kelemen Hunor, az RMDSZ jelöltje 327 918 szavazatot kapott – ez országos viszonylatban 3,5 százalékot jelent –, míg az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) támogatta Szilágyi Zsolt 52 809 voksot, azaz 0,56 százalékot tudhat magáénak.

Hargita és Kovászna megyében Kelemen végzett az élen, míg – a szociáldemokrata (PSD) Victor Ponta Hunyad és Krassó-Szörény megyei győzelmét leszámítva – az összes többi erdélyi és partiumi megyében Klaus Johannis, a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) jelöltje nyert.

Beszédes, hogy a két magyar jelölt összesen csupán 7960 szavazattal kapott többet, mint 2009-ben az egyedüli magyar államfőjelöltként induló RMDSZ-es Kelemen Hunor, akit öt évvel ezelőtt 372 764-en támogattak.

A számok azt mutatják, hogy a helyhatósági választások óta az erőviszonyok sem változtak: az RMDSZ megtartotta a 86 százalékos támogatottságát a magyarság körében.

Kelemen Hunor az urnazárást követően úgy nyilatkozott, a szövetség számára a következő időszakban biztosított a közösség támogatása ahhoz, hogy folytathassa a kampányban elkezdett munkát. A szövetségi elnök szerint az RMDSZ hiteles programmal állt a választók elé, amit az is bizonyít, hogy a szövetség olyan helyekről is kapott szavazatokat, ahol nem élnek magyarok.

Elmondta továbbá, a kampányban egy olyan Románia építéséről beszélt, ahol létezik a tisztelet, ahol az állam tiszteli és becsüli a polgárait, ahol a közösségek bízhatnak az állami intézményekben, ahol garanciájuk van a kisebbségeknek arra, hogy megőrizzék a nemzeti identitásukat.

Kovászna megyében – ahol a szavazópolgárok alig 43 százaléka járult az urnákhoz – Kelemen Hunor a voksok valamivel több mint felét gyűjtötte be. A szövetség jelöltje 38 779 voksot (50, 41 százalékot) kapott, a második helyen pedig némi meglepetést okozva Klaus Johannis végzett 11 509 szavazattal (14,9 százalék), a harmadik helyen pedig Victor Ponta követi 10 533 szavazattal. Az EMNP jelöltje 7619 vokssal csupán a negyedik helyen áll, a partiumi politikus a szavazatok 9 százalékát tudta begyűjteni Háromszéken.

Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki elnöke úgy értékelte, a magyar versenypárt mocskos, lejárató kampányt folytatott, és szerinte kérdéses, hogy a néppárt hogyan tudott a választások előtt több mint harmincezer támogató aláírást összegyűjteni Háromszéken. Benedek Erika, az EMNP megyei szervezetének vezetője szerint az RMDSZ támogatottsága enyhén csökkenő, a néppárté pedig növekvő tendenciát mutat a megyében.

Papírforma szerinti eredmények születtek viszont Hargita megyében, ahol a két magyar jelölt végzett az élen 44 százalékos részvétel mellett. A leadott szavazatok 62,97 százalékát Kelemen Hunor kapta, míg Szilágyi Zsoltot a szavazók 10,9 százaléka támogatta, a harmadik helyre pedig alig több mint 10 százalékkal Klaus Johannis került.

Borboly Csaba, az RMDSZ csíki területi szervezetének elnöke hétfőn úgy fogalmazott, a magyar–magyar cirkusz távol tartja a magyarokat a szavazástól, és emiatt nem lehet elérni a magyarság számarányához hasonló szavazatszámokat. A területi elnök kifejtette: választ kell találni arra a kérdésre, hogy tíz választóból miért csak öt ment el szavazni. Ezt többek között az elavult választói névjegyzékekkel, illetve a külföldön munkát vállalók nagy számával magyarázta.

A Maros megyében leadott érvényes szavazatok többségét az ellenzéki ACL jelöltje, Klaus Johannis szerezte meg (a voksok 32 százalékát), megelőzve az országos összesítésben első helyen végző szociáldemokrata Victor Ponta miniszterelnököt (26) – tájékoztatott a megyei választási iroda. A megyében a harmadik helyen az RMDSZ jelöltje, Kelemen Hunor végzett 22 százalékkal; a szövetségi elnökre 51 664-en szavaztak, míg a néppárt jelöltjét, Szilágyi Zsoltot 5738-an támogatták. A részvétel 47,81 százalékos volt.

Az RMDSZ jelöltje egyébként több mint 12 ezer szavazattal kapott kevesebbet a megyében, mint öt évvel ezelőtt. A gyengébb eredményt Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei elnöke azzal magyarázta, hogy a magyarok közül sokan egy esélyesebbnek ítélt román jelöltre szavaztak. Brassai szerint az RMDSZ aktív szavazókat veszített amiatt is, hogy a magyar települések lakosságának jelentős része külföldön tartózkodik.

Szatmár megyében főként a végső győzelemre esélyes jelöltekre adták voksukat a szatmári magyarok, véli egybehangzóan az RMDSZ és az EMNP. A körülbelül 35 százalékban magyarok lakta megyében a két alakulat összesen ért el 20 százalékot, amin belül bő 90 százalékot az RMDSZ tudhat magáénak.

Pataki Csaba, a szövetség megyei elnöke elmondta: a szavazatok számával nem elégedett, hiszen nagyon alacsony, 42 százalékos volt Szatmár megyében a részvétel, az arányok viszont megnyugtatták, hisz véleménye szerint a román jelöltekre leadott voksok nem számítanak protestszavazatoknak, a szatmári magyarok túlnyomó többségét pedig még mindig a szövetség tudja megszólítani.

Zatykó Gyula, az EMNP alelnöke szerint a magyar–magyar versenyt tekintve a 2012-es helyhatósági választásokon elértekhez hasonlóan alakultak a szatmári eredmények. Az RMDSZ fölénye szerinte főképp annak tudható be, hogy a szövetségnek megvannak az eszközei arra, hogy mozgósítsa a szimpatizánsait, különösen falvakon. Szatmár megyében egyébként a voksok 32,4 százalékával Klaus Johannis végzett az első helyen, akit 31,6 százalékkal követ Victor Ponta.

Bihar megyében a szavazásra jogosultak 51,40 százalékos részvételi aránya mellett Johannis nyerte az első fordulót. A választási iroda tájékoztatása alapján Nagyszeben liberális polgármestere a voksok 37,31 százalékát gyűjtötte be, míg mögötte Ponta (32,24 százalékkal) és Kelemen Hunor (11,8) végzett.

A nagyváradi Szilágyi Zsolt végül 2,65 százalékkal csak a hetedik lett, s Csomortányi István, a Bihar megyei EMNP elnöke szerint részben azért fordulhatott elő, mert a magyarság egynegyede a PSD-től való félelme miatt már most, az első körben az ACL jelöltjére szavazott. A néppárti politikus ugyanakkor rámutatott, a partiumi megyében ők nemcsak megőrizték 2012-es támogatottságukat, hanem még javítottak, Szabó Ödön, az RMDSZ megyei szervezetének ügyvezető elnöke is rámutatott arra, a szövetség szavazói közül sokan voksoltak Johannisra.

Amint az várható volt, Klaus Johannis elsöprő győzelmet aratott Kolozs megyében is, Nagyszeben polgármestere a voksok 42 százalékát gyűjötte be, megelőzve a 23,7 százalékon megragadt Victor Pontát és a független Monica Macoveit, aki 7 százalékot kapott. Kelemen Hunor 7 százalékot ért el a vasárnapi választáson.