FRISSÍTVE – A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) idén elállt a március 10-ére Marosvásárhelyre korábban meghirdetett székely szabadság napjának megszervezésétől, „mert nem akar a hatóságok partnere lenni a gyülekezési és véleménynyilvánítási jog súlyos megsértésében” – jelentette be keddi sajtóértekezletén Izsák Balázs, aki a jogtiprás elleni harcot a bíróságon akarja folytatni.
2015. február 24., 15:192015. február 24., 15:19
2015. február 24., 19:472015. február 24., 19:47
Az SZNT elnöke rámutatott, Marosvásárhely és a Székelyföld lakóinak joguk van március 10-én egy szál virággal, gyertyával a Székely vértanúk emlékművéhez zarándokolni, és ott méltósággal emlékezni.
Izsák Balázs felidézte: Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere betiltotta a március 10-ére tervezett felvonulást a Székely vértanúk emlékműve és a város főtere között, és nem engedélyezte a prefektusi hivatal elé tervezett tiltakozó megmozdulást.
A szervezők Románia tervezett közigazgatási átalakítása elleni tiltakozásul és a székelyföldi autonómiaigény demonstrálása végett hirdettek megmozdulást Marosvásárhely főterére. Bár az SZNT a bíróságtól kért jogorvoslatot, a tiltás még érvényben van, olyan jegyzőkönyvet pedig az SZNT nem ír alá a polgármesteri hivatalnál, amely csak az emlékműnél tartandó megemlékezést engedélyezi, de a felvonulást nem – mutatott rá Izsák Balázs.
„Szervezőkként nem kívánunk a hatóságok partnerei lenni a súlyos jogtiprás leplezésében azzal, hogy megtartjuk a megemlékezést, s a tiltakozó megmozdulást pedig nem, hiszen ezzel azt a látszatot keltenénk, hogy gyülekezési jogunk nem sérült” – magyarázta az SZNT elnöke.
A sajtóértekezlet után Izsák Balázs az MTI-nek telefonon elmondta: a marosvásárhelyiek a kommunista diktatúra tiltása közepette is rendszeresen elzarándokoltak a Székely vértanúk emlékművéhez. „Ha most sérül is a gyülekezési jog Romániában, azért azt feltételezem, hogy a mai rendszer valamivel liberálisabb, mint az 1980-as volt. Tehát szervezett keret nélkül is el lehet menni, nem ütközik törvénybe, nem fogják a hatóságok üldözni azt, aki a kegyeletét leróni elmegy az emlékműhöz a székely vértanúk kivégzése napján” – mondta az SZNT elnöke.
A szervezet egyébként kedden közleményben jelezte, elindítják a székely szabadság napjának 2016 és 2017 évi megszervezését Marosvásárhelyen a gyülekezési jogról szóló törvény alapján, folytatják a jogorvoslati eljárást a törvénysértő tiltás ellen akár az Emberi Jogok Európai Bíróságáig.
A vásárhelyi sajtóértekezleten Kincses Előd ügyvéd beszámolt arról, hogy nemcsak az idei rendezvény körüli jogvitát nem oldotta meg idejében az igazságszolgáltatás: a tavalyi székely szabadság napja ügyében indult peres eljárásban sem született még ítélet.
Bár elmondásuk szerint 2014-ben nem volt érvényes hatósági tiltás, utólag megbírságolták a szervezőket, akik bíróságon kérték a bírságolási jegyzőkönyv megsemmisítését. A Székely vértanúk emlékművénél tavaly rendezett autonómiatüntetés végén a résztvevők Marosvásárhely főterére vonultak. Bár a csendőrség szerint nem volt jelentősebb incidens, többször lökdösődés támadt, mivel a főtérre vonuló tömeg helyenként megpróbált az úttesten haladni, ezt pedig a rendfenntartók megakadályozták.
A dulakodásról készült televíziós beszámolók láttán a román politikusok a „magyar szélsőségesek” példás megbüntetését követelték. A belügyminisztérium később közölte, négy magyar állampolgár, köztük a Jobbik két országgyűlési képviselője, Szávay István és Zagyva György Gyula egy évig nem léphet be Romániába. Ugyancsak egy évre kitiltották Tyirityán Zsoltot, a Betyársereg tagját, Mikola Bélát, az Új Magyar Gárda tagját pedig öt évre nemkívánatos személlyé nyilvánították.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
szóljon hozzá!