Kétszer keresték meg írásban Emil Boc polgármestert a Kolozsvár nevének Cluj Napocáról Clujra való módosítását kérő civil csoport tagjai, az elöljáró azonban egyik levélre sem válaszolt.
2014. szeptember 09., 18:322014. szeptember 09., 18:32
Györke Zoltán, Kolozs megye korábbi alprefektusa, a kezdeményezés elindítója szerint azzal a kérdéssel fordultak a polgármesterhez, hogy fontosnak tartja-e a névmódosítást, és hajlandó lenne-e helyi népszavazást kiírni erről. Az elöljáró és az önkormányzat véleménynyilvánítása azért fontos, mert a törvények értelmében csak a polgármester írhat ki helyi népszavazást.
A jogászok véleménye egyébként megoszlik arról, hogy egyáltalán szükség van-e népszavazásra a kérdésben. A parlament ugyanis e nélkül is hatálytalaníthatja Nicolae Ceaușescu 1974-es elnöki rendeletét.
Györke Zoltán szerint a névmódosítás kezdeményezői akkor sem mondanak le céljukról, ha a városvezetés nem hajlandó foglalkozni a kérdéssel. Ez esetben állampolgári kezdeményezéssel terjesztenék a parlament elé a névmódosítás törvénytervezetét. Ehhez közjegyző előtt kell létrehozni egy legkevesebb tíz személyből álló kezdeményező bizottságot, melynek hat hónap alatt kell százezer támogató aláírást gyűjtenie. Ez hivatalosan még nem alakult meg, de már 15 kolozsvári személyiséget számolnak a sorába. Ezek között több közismert egyetemi tanár, újságíró szerepel. Az egyelőre csak informális találkozókat tartó csoport kétharmadát román személyiségek alkotják.
Horváth Anna alpolgármester elmondta, az önkormányzat keretében még informálisan sem tárgyaltak a kezdeményezésről. Ha akadna olyan román párt, amelyik a kezdeményezés mellé áll, az RMDSZ helyi képviselői örömmel segítenék a többség kialakításában, tette hozzá.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!