Nem így képzelték a kétszintű érettségit a tanárok

A jelentés várhatóan hétfőn kerül a döntéshozó felsőház napirendjére, tehát ha a honatyák rábólintanak arra, a most kezdődő tanév végén már differenciált érettségi lehet. A pedagógusok viszont azért aggódnak, mert a tervezet szerint a szakmai érettségi csak a munkavállalásra jogosítja fel a fiatalokat, akik ezt választják, nem folytathatják a tanulmányaikat felsőfokú intézményekben.

Két út áll a diákok előtt

Aki szakmai érettségi oklevelet szerez, nem iratkozhat be egyetemre, a szakmai érettségi lesz a jogosítvány a munkaerőpiacra, az országos érettségi pedig az egyetemekre – magyarázta a módosítás lényegét tegnapi sajtótájékoztatóján Ecaterina Andronescu. Mint az oktatási miniszter hangsúlyozta, a szakmai érettségire a gimnáziumok végzősei is beiratkozhatnak. A tervek szerint a két záróvizsgában csak a szóbeli, a kompetenciákat felmérő próbák lesznek közösek.

A szakmai érettségi vizsgán ezek mellett egy szakmai projektet kell a végzősöknek gyakorlatban megvédeniük, és vállalkozói ismeretekből adnak csak írásban számot. Az átjárhatóság biztosított, a szakmai érettségi után a végzős bármikor leteheti az országos vizsgát, ha mégis úgy dönt, egyetemen folytatná a tanulmányait.

A miniszter ugyanakkor fontosnak tartotta kiemelni, hogy a szakmai érettségi bevezetésével nem változik meg a tanterv, sem pedig a záróvizsga módja. Andronescu szerint azért van szükség a második típusú érettségire, mert a munkaadók felróják a meghirdetett állásokra jelentkezőknek, hogy még érettségizni sem voltak képesek. „A szakmai érettségi lezárja a középiskolát, és tanúsítja a végzős képességeit” – magyarázta a miniszter.

Nem ilyenre számítottak

A jelenlegi tervezet nem kétszintű, hanem differenciált érettségiről beszél – fejtette ki a Krónika megkeresésére Keresztély Irma. A Kovászna megyei főtanfelügyelő már évek óta szorgalmazza a többszintű érettségi bevezetését. „Sajnos ez nem az, amire számítottunk. A szakmai érettséginek ebben a formában nincs semmi értelme. Meglátásunk szerint az emelt szintű érettségi mellett egy olyan vizsga bevezetésére lenne szükség, amely lehetővé teszi, hogy a szakközépiskolák végzősei műszaki pályán folytathassák a tanulmányaikat. Milyen hatékonysága lesz egy vizsgának, ami valójában sehova sem vezet?” – fogalmazta meg Keresztély Irma.

Hozzátette: az érettséginek az általános műveltséget kell tükröznie. A főtanfelügyelő elképzelése szerint az emelt szintű érettségi vizsga abszolválása után bármilyen egyetemre jelentkezhet a diák, a középszintű érettségivel pedig csak bizonyos szakokon folytathatná a tanulmányait. Például ha mezőgazdasági szakiskolát végzett, a középszintű érettségivel az agrártudományi egyetemen tanulhatna tovább. A háromszéki főtanfelügyelőt egyébként Bukarestben értük utol, ahol – mint tájékoztatott – több kollégájával is egyeztetett, és nem tartják jónak ezt a változatot, úgy vélik, nincs megfelelően előkészítve, és abban bíznak, mire a szenátus megszavazza, változik a módszertan.

Hasonlóképpen vélekedik Kiss Imre, a sepsiszentgyörgyi Kós Károly Iskolaközpont igazgatója. Mint a Krónikának elmondta, feltétlenül szükség van az érettségi módosítására, hiszen a jelenlegi forma nem méltányos, például román nyelv és irodalomból nem lehet ugyanazt a szintet elvárni a  gimnáziumban és a szakközépiskolában tanuló diákoktól. De Kiss Imre sem ért egyet maradéktalanul a szenátus oktatási bizottsága által megszavazott változattal, szerinte a szakmai érettségiben is szükség van az általános műveltség felmérésére.

„Egy jól felkészült szakembernek is rendelkeznie kell háttérismeretekkel, tudnia kell, ki volt Mikszáth vagy Eminescu, és matematikából vagy fizikából el kell sajátítania az alapokat” – vallja Kiss Imre, aki attól tart, ha a szakmai érettségin nem kérik az általános műveltségi tantárgyakat, a szakközépiskolákban tanuló diákok teljesen elveszítik az érdeklődést ezek iránt. „Most sem túl nagy az érdeklődés, de ha egyáltalán nem követeljük tőlük, átesünk a ló túloldalára” – öszszegzett az iskolaigazgató.

Szükséges a változás

A kétszintű érettségi bevezetése az egyetlen megoldás, hogy a katasztrofális érettségi eredményeket megelőzzék – véli Burus Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke is. Mint lapunk megkeresésére hangsúlyozta, a pedagógustársadalom már évek óta szorgalmazza a változást, hiszen a tananyag sem ugyanaz, nem lehet ugyanazt a szintet elvárni a gimnáziumokban, illetve szakközépiskolákban tanuló diákoktól. „Remélem, szakmailag jól megalapozott, módszertanilag megfelelően előkészített módosítást vezetnek be, és nemcsak egy adott helyzetre, vagyis a gyenge érettségi eredményekre keresik a gyors megoldást” – szögezte le az RMPSZ elnöke.

Virág Erzsébet, a szövetség kolozsvári alelnöke  is arról beszélt kérdésünkre, hogy évek óta egységesek az érettségi tételek, holott az elméleti és a szakiskolákban a tantervben különbségek vannak, sőt a humán és reálszakon is másként, más óraszámban tanulják a különböző tantárgyakat. „A mérés nem volt reális, tehát megérett az idő a változásra, ám nagyon fontos az átjárhatóság biztosítása, hogy a  normál szintű érettségi oklevéllel rendelkező diák bármikor megszerezhesse az emelt szintűt is” – fogalmazta meg Virág Erzsébet.

Funeriu is bírál

Teljesen elhibázottnak tartja  eközben a tervezetet Daniel Funeriu volt oktatási miniszter, jelenlegi államelnöki tanácsos, aki szerint ezzel az intézkedéssel a kormány megpróbálja megszerezni azoknak a szavazatait, akik az elmúlt két évben megbuktak az érettségin. Funeriu szerint a módosítás révén az érettségi oklevél újra elveszítené értékét, holott az elmúlt két évben büszke lehetett, aki meg tudta szerezni.

Funeriu azt mondja, hogy a kétszintű érettségi helyes változata benne van az oktatási törvényben, és akkor kellene érvénybe lépnie, amikor azok a diákok érettségiznek, akik idén kezdik a kilencedik osztályt. „Ez az új és hibás változat tönkreteszi az idéntől bevezetett szakmai oktatást is, hiszen a könnyen megszerezhető oklevélért újra gyerekek tízezreit küldik majd gimnáziumba, holott nem ott a helyük” – véli Funeriu.